Ügyvédként és fogyasztóként is egyre erősebb a meggyőződésem annak kapcsán, hogy a vállalkozások többsége – akár szándékosan, akár csak pusztán gondatlanságból, megfelelő felkészültség híján – azért engedhet meg magának fogyasztói jogokat csorbító kereskedelmi gyakorlatokat, mivel azokat a fogyasztók egész egyszerűen nem kényszerítik ki. Ennek klasszikus területe a jótállási igények teljesítésével összefüggésben felmerült költségek rendezése, ezért jelen cikkemben a vonatkozó szabályok bemutatásával igyekszem segíteni a vállalkozások tájékozódását és a fogyasztók öntudatos fellépését a téma kapcsán.
Szokás szerint kezdjük a vizsgálódást egy jogi evidenciával, amely sokszor mégsem evidens az érintettek számára: jótállási igény a szerződés hibás teljesítéséből fakad, tehát a jótállásra kötelezett azért köteles intézkedni, mert szerződésszegést követett el. A jótállás keretében első lépcsőben érvényesíthető jogok – javítás vagy csere – ennek a szerződésszegésnek a természetbeni orvoslására irányuló jogosultságok.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ugyanakkor nem nehéz belátnunk, hogy a hiba kijavítása vagy a hibás termék cseréje a szerződésszegés következményeit szükséges, de gyakran nem elégséges körben alkalmas orvosolni. A jogosult számára ugyanis a termékben beálló hiba számtalan módon olyan intézkedések megtételére és költségek viselésére kényszeríti, amelyekre hibátlan termék esetén nem kényszerült volna.
Éppen ezért a szerződésszegés jogkövetkezményei nem csupán a hiba természetbeni orvoslására terjednek ki, hanem a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére is. A felmerülő károk végtelen tárházát a cikk elején felvetett problémakörre szűkítve: ki köteles viselni a hibás terméknek a javítás/csere helyére történő szállításával, majd a kijavított/kicserélt termék átadásával felmerülő költségeket?
A Ptk. 6:166. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Fontos kiemelni, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek kategóriájába nem csupán a javítás/csere anyagköltsége és munkadíja értendő, hanem a jogosultnál felmerülő költségek is, utóbbiba értendőként példálózva említi a Ptk. kommentárja a szállítási költséget és az ügyintézéssel együtt járó munkakiesés díját is.
Sőt, a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségeket okozhat az is, ha a vállalkozás első körben elutasítja a fogyasztó jótállási igényét, és annak érvényesítéséhez szakmai segítséget vesz igénybe: ilyen lehet a fogyasztó által igénybe vett szakértő vagy jogi képviselő díja is. Fogyasztóként tehát nem érdemes beletörődni a vállalkozás elutasító hozzáállásába, eredményes fellépés esetén a jogi költségek még akkor is átháríthatók, ha nem kerül perre sor a jótállási igény kapcsán.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. április 10.
Kedvezményes ár 2025. március 14-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
A költségviselési kötelezettség fent felvázolt képletét a szállítási költség vonatkozásában látszólag árnyalja a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alábbi rendelkezése:
„6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
(2) Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.”
Ezek alapján felmerülhetne annak kérdése, hogy a jogszabály által nem az üzemeltetés helyén javítandó termékek esetén elvárás-e, hogy a fogyasztó saját költségén legyen köteles a szállítást elintézni. Álláspontom szerint nem, ugyanis ez a rendelkezés azt hivatott szabályozni, hogy milyen esetben köteles a helyszíni kiszállást és esetleges szállítást is megszervezni a jótállásra kötelezett, amelynek elmulasztása a javítás/csere megtagadásaként értékelendő.
Ettől függetlenül a 10 kg-nál könnyebb vagy kézi csomagként szállítható termék szállításának költsége is a jótállásra kötelezettet terheli, a különbség az, hogy ezen termékek esetén a fogyasztó köteles a szállítást megszervezni vagy elvégezni.
Mégis gyakori jelenség, hogy a jótállási igény bejelentését követően a vállalkozás pusztán a javítószolgálat elérhetőségéről ad tájékoztatást, és semmilyen formában nem utal arra, hogy a fogyasztó költségtérítésre lenne jogosult. Ezt pedig a fogyasztók rendszerint úgy értelmezik, hogy a javítás teljesítéséhez muszáj ennyi áldozatot hozniuk, és fel sem merül bennük annak lehetősége, hogy a jótállás teljesítésével kapcsolatos költségeiket érvényesítsék a vállalkozással szemben.
Ez a gyakorlat ugyanakkor kockázatot is rejt magában a vállalkozások számára: ha nem segítik elő, hogy a fogyasztót minél kevesebb költség terhelje a javítás/csere teljesítésével összefüggésben – így különösen a termék szállításának átvállalásával –, könnyen előfordulhat, hogy lényegesen nagyobb költségek megtérítését fogja követelni a fogyasztó – amint láttuk, teljesen jogosan.
Jelen cikk terjedelme nem engedi meg, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével járó költségeken túli kárigényekre is kitérjek, így arról a soron következő írásomban lesz szó.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.