A cégalapítást követő legfontosabb teendők közé sorolhatjuk a belföldi pénzforgalmi számla megnyitását, amelynek kötelező jellegét mind a cégtörvény, mind az adózás rendjéről szóló törvény rögzíti. Rendszeresen felmerül a kérdés, mi a következmény, ha a számlanyitás nem a kötelezett mulasztásának eredményeképp, hanem objektív körülmények miatt marad el. Jelen cikkemben erre igyekszem választ adni.
A terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelemnek, a háborút követő gazdasági szankcióknak, illetve a banki csalások egyre növekvő kockázatának „köszönhetően” mára már egyáltalán nem evidencia, hogy a belföldi hitelintézetek mindenki számára biztosítják a céges pénzforgalmi számlanyitás lehetőségét. Sajnálatos módon közel sem példa nélküli, hogy pusztán a vezető tisztségviselő vagy a tényleges tulajdonos külföldi állampolgárságára vagy belső kockázatértékelésen alapuló egyéb jellemzőjére hivatkozással elutasításra kerül a számlanyitási kérelem.
Ebben a tekintetben egyedül az biztos, hogy aki az egyik belföldi hitelintézetnél zátonyra fut ezzel a kísérlettel, borítékolhatóan így fog járni a többinél is. A megoldás szempontjából pedig különösen problémás, hogy az elutasítás konkrét okát a hitelintézetek nem közlik, általános jellegű indokolás a jellemző. Ebből kifolyólag azt sem egyszerű megállapítani, milyen módon érdemes újra próbálkozni egy sikeres compliance átvilágítás érdekében.
A problémakör súlyát az a következmény adja, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett belföldi pénzforgalmi számla hiányában az illetékes törvényszék törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, amelynek eredményeképp a jogsértő számára első körben rossz (a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtja), második körben még rosszabb (kényszertörlési eljárás megindítása) jogkövetkezmények alkalmazását rendelheti el. Fontos tudni tehát, hogy a belföldi pénzforgalmi számla hiánya nem a cégalapításkor okoz bejegyzési akadályt, hanem már egy „élő”, bejegyzett és működését megkezdő cég vonatkozásában okozhat súlyos jogkövetkezményeket.
A bevezetőben rögzített problémafelvetés megoldásaként pozitív kicsengésében bízók számára csalódást kell okoznunk, ugyanis az irányadó bírósági gyakorlat sem siet segítségünkre: a BDT2023. 4699. számon közzétett eseti döntésében a Fővárosi Ítélőtábla szigorúan a törvény szövegéhez illeszkedő értelmezése mellett arra a megállapításra jutott, hogy „nincs jelentősége annak sem, hogy a belföldi pénzintézetek a pénzforgalmi számlanyitást a társaságtól megtagadták, a pénzintézetek gyakorlatát a cégbíróság nem vizsgálhatja felül. A cégbíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a pénzforgalmi szolgáltató eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének. A bejelentési kötelezettségből azonban nem következik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak számlanyitási kötelezettsége lenne.” A bíróság értelmezésében tehát semmilyen jelentősége nincs annak, milyen okból kifolyólag mulasztotta el a törvényességi felügyeleti eljárás alá kerülő társaság a számlanyitási kötelezettségét, a jogkövetkezmények ezen objektív ténynél fogva alkalmazandók.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. szeptember 25.
Kedvezményes ár 2025. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Gyakran felmerülő megoldási javaslat az ügyfelek részéről, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a társaság külföldi bankszámlájának a NAV részére történő bejelentésével mentesülni ez alól a kötelezettség alól, hiszen ez esetben is fennáll a hatósági kontroll a bankszámla felett. Ilyen ötlet egyébként a belföldi számlanyitásra képes, azonban pusztán költségvonzat vagy egyéb fogyasztói preferencia miatt ilyet nem szándékozó társaságok részéről is felmerül.
Sajnos a hivatkozott bírósági ítélet erre a felvetésre sem támogató álláspontra helyezkedett: A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott, hogy „a külföldön nyitott bankszámla nem minősül belföldi pénzforgalmi számlának, így annak NAV felé történő bejelentése nem vehető figyelembe a törvénysértő állapot megszüntetéseként.”
Érdemi megoldási lehetőség hiányában különösen a Magyarországon céget alapítani kívánó külföldi magánszemélyek részére erősen ajánlott a cégalapítás előkészítésének egyik első lépéseként informálódni a magyarországi hitelintézeteknél, erre a cégbejegyzést megelőzően is van lehetőség. Így legalább az a minden szempontból előnytelen helyzet megspórolható, hogy egy bejegyzett céget pár hónappal a működését követően kényszertörlési eljárás keretében megszüntessék.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.