Jövedelemadó változások a 2026-os adócsomagban

A 2026.01.01-től érvényes adóváltozások közül jelen bejegyzésben a társasági adót, helyi adót, személyi jövedelemadót és KIVA-t érintő változásokat tekintjük át.

Társasági adó

K+F adókedvezmény

Az adózó döntése szerint a K+F adóalap kedvezmény érvényesítése helyett K+F adókedvezményt vehet igénybe. A korábbi szabályozáshoz képest ezen döntésétől eltérni már nem a választással érintett első adóévet követő hatodik, hanem az ötödik adóévtől van lehetősége. Emellett a szabályozás szigorodik is:  alkalmazott kutatás esetén az elszámolható költség 50%-a, míg kísérleti fejlesztés esetén a költség 25%-a érvényesíthető adókedvezményként (a korábbi 100% helyett, de változatlanul legfeljebb 500 M Ft).

Fejlesztési adókedvezmény - a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás

A korábbi szabályozás módosításaként bevezetésre kerülnek a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény szabályai. Tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás alatt olyan beruházás értendő, amelynek célja gyártási kapacitás létrehozása CISAF Közlemény II. mellékletében felsorolt végtermékek (pl. napenergia-technológia, szélenergia- és tengeri megújulóenergiatechnológiák) és főbb egyedi alkotóelemek előállításához, illetve új vagy hasznosított kritikus fontosságú nyersanyag előállításához, amelyek az előbbi végtermékek (vagy főbb egyedi alkotóelemek) előállításához szükségesek. Az adókedvezmény igénybevételének részletszabályait kormányrendelet tartalmazza. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg. a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége Budapesten 15 százalékának, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye

Új szabályozásként adókedvezmény vehető igénybe – többek között - környezeti kár felszámolására, (beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is) vagy a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén. Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. Azzal, hogy az adókedvezményt a környezetkárosodás okozója nem veheti igénybe. Az adókedvezményre vonatkozó további részletszabályokat NGM rendelet tartalmazza.

Adóelőleg fizetés gyakorisága

Módosul az adóelőlegfizetés gyakorisága is: abban az esetben kell havonta fizetni az előleget, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 20 M Ft-ot. 20 M Ft-ot elérő, de azt meg nem haladó előző adóévi fizetendő adó esetén az előleget negyedévente kell megfizetni. Azzal, hogy az adóév első három negyedévére jutó adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig, az adóév utolsó negyedévére jutó adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig kell megfizetni.

IFRS adatszolgáltatás megszűnése

Megszűnt az IFRS-re áttérők áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben teljesítendő negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége.

Helyi adók

Vagyoni értékű jog fogalma

Kibővült a vagyoni értékű jogok fogalmát rögzítő felsorolás: a kiegészítés értelmében vagyoni értékű jognak minősül  a lízingbevevői jog, tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog is. A kiegészítés a lízingbe adott ingatlanok esetén az építményadó/telekadó alanyának személyét tisztázza.  

Személyi jövedelemadó

Adóelőleg nyilatkozat - egyszerűsítés

Az új szabályozás alapján lehetővé válik, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozatban tegyék meg az érintett anyák a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről, vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről szóló nyilatkozatukat.

Emellett szintén egyszerűsítés, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által 2025-ben tett nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.   

Kriptoeszközök adózása – kedvezőbb szabályok

A kriptoeszközzel végrehajtott ügylet kapcsán elért (és a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásban feltüntetett) veszteség a korábbi két éves szabály helyett időbeli korlát nélkül érvényesíthető. Az alátámasztáshoz elkülönített nyilvántartást kell vezetnie a magánszemélynek.

Rendvédelmi feladatokat ellátók, közszolgálatban dolgozók támogatása

Béren kívüli juttatásként adókötelesek a külön kormányrendeletekben rögzített követelményeknek megfelelően a rendvédelmi feladatokat ellátók, közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatására adott juttatások.

30 év alatti anyák kedvezménye

Az eredeti törvényi szövegezéshez képest eltérő szöveggel lép hatályba a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló törvény. A módosítás a 30 év alatti anya fogalmát érinti, mely szerint: 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét és az adóévben magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult.

Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Az eredeti törvény szövegezéshez képest szintén eltérő szöveggel lép hatályba a két gyermeket nevelő anyák (két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti (a) családi pótlékra jogosult, vagy (b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma kettő, azzal, hogy a (b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg) kedvezményéről szóló törvény. A szabályozás fokozatos bevezetése azt jelenti, hogy: 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek, 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek.

Az szja kedvezmények sorrendisége

A bevezetett kedvezmények eredményeképpen változik azok érvényesítésének sorrendje. 2026-tól az alábbi sorrendet kell követni:

a) a 30 év alatti anyák kedvezménye,

b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,

d) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

e) személyi kedvezmény,

f) az első házasok kedvezménye,

g) családi kedvezmény.

Ha az anya az a) illetve b) pont szerint is jogosult a kedvezményre, úgy döntése szerint alkalmazza azok valamelyikét.

SZÉP-kártya felhasználhatósága élelmiszerre

A SZÉP-kártya béren kívüli juttatásként felhasználható kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására 2026. április 30-ig.

Egyéni vállalkozók

Az átalányadó egyéni vállalkozó által érvényesíthető költséghányad 2026-tól 40%-ról 45%-ra emelkedett, majd 2027-től 50%-ra emelkedik. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót havi bontásban, de negyedévente vallja be és fizeti meg (a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).  

KIVA

Duplázódó határértékek

A módosuló szabályozás értelmében – egyéb, a jogszabályban rögzített követelmények teljesülése esetén - akkor választható a KIVA alanyiság, amennyiben a KIVA alanyiságot választó személy átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 100 főt, az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot, az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot. A KIVA alanyiság megszűnése kapcsán szintén változnak az értékhatárok: megszűnik az adóalanyiság a 12 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal, a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 200 főt.