Feszültebb munkahelyi helyzetek meggondolatlan nyilatkozatokra sarkallhatják a munkavállalókat, amelyek közül a legsúlyosabb következményekkel természetesen a felmondással kapcsolatos közlések járhatnak. Tét nélkül lehet-e szóban felmondással „riogatni”, illetve a munkaviszony megszűnésén túl milyen következményeket kockáztat a munkavállaló, ha nem a megfelelő formában mondja fel a munkaviszonyt?
Az Mt. 22. § (3) bekezdése alapján a munkaviszony megszüntetésével, így a felmondással kapcsolatos jognyilatkozatokra is írásbeli forma kötelező. Kevésbé ismert szabálya az Mt.-nek, hogy az e-mailes vagy egyéb elektronikus üzenet (pl. Viber üzenet) is írásbelinek minősül, ha abból a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat időpontja és tartalma változatlanul visszaidézhető. Egy ilyen üzenet a címzett részére való hozzáférhetőségével közöltnek minősül és kiváltja a joghatást, jelen esetben a munkaviszony felmondását.
Mivel a felmondást a közlését követően egyoldalúan visszavonni nem lehet, egy „hirtelen felindulásból” elkövetett e-mailes felmondás hatályon kívül helyezéséhez a másik fél hozzájárulása is szükséges. Ilyen helyzetben a munkáltató teljesen önálló döntésén áll, hogy hozzájárul-e a munkavállaló visszakozásához. Fontos tudni ugyanakkor, hogy éppen a fenti szabály következtében nem tagadható meg az e-mailes felmondás figyelembe vétele arra hivatkozással, hogy az nem a „klasszikus” írásbeli, azaz papír alapú okiratban történt. Ennek a dilemmának többek között a felmondás idő számítása körében lehet érdemi jelentősége.
Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló még csak nem is e-mailben, hanem szóban közöl annyit a munkáltatói jogkör gyakorlójával, hogy „Felmondok!”? Bár logikusnak tűnne az a szabályozás is, hogy az írásbeliség követelményének megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen és úgy tekintendő, mintha meg sem tették volna, az Mt. valójában eltérő következményt fűz az ilyen formán jogellenes munkavállalói felmondáshoz: az Mt. 29. § (5) bekezdése alapján ilyen esetben a jogellenes munkaviszony megszüntetéséhez fűződő szabályokat kell alkalmazni. Tehát a szóbeli felmondás ugyanúgy megszünteti a munkaviszonyt, ugyanakkor az írásbeliség követelményének megsértése miatt egyúttal jogellenesnek is minősül, amiért a munkáltató meghatározott követeléseket támaszthat a munkavállalóval szemben.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
Kedvezményes ár 2026. február 10-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Mi a helyzet abban a klasszikus esetben, ha a szóbeli felmondás kiegészül valamilyen feltétellel, így például „ha még egyszer túlóráznom kell pénteken, felmondok!”. A Kúria BH 2021.113. szám alatt közétett eseti döntésében rögzítette, hogy „a munkaviszony megszüntetésnek egyértelműnek és feltétel nélkülinek kell lennie ahhoz, hogy a joghatás kiváltására alkalmas legyen”. Ilyen formán a feltételhez kötött, kilátásba helyezett felmondás szóbeli közlése nem szünteti meg a munkaviszonyt – más kérdés, hogy a munkavállaló ilyen jellegű fenyegetőzését miként értékeli a munkáltató és nem él-e maga is felmondással.
A fentiekben szót ejtettünk az írásbeli és a szóbeli munkaviszony megszüntetésről a munkavállaló részéről, de nem kizárt a ráutaló magatartás útján történő felmondás – még ha az tartogatja messze a legtöbb bizonytalanságot és bizonyítási nehézséget. Nem példa nélküli, ha a munkavállaló egész egyszerűen „felszívódik”, felmondásának közlése nélkül nem jelenik meg a munkahelyén és elérhetetlenné válik a munkáltató számára. Az EBH2002. 787. eseti döntés szerint „a munkavállaló munkaviszonyt megszüntető akaratnyilatkozatának minősül, ha a munkáltató értesítése nélkül a munkahelyéről elfogadható indok nélkül huzamosabb ideg távol marad.” Ilyen esetben tehát a munkáltatónak már nem szükséges felmondással élnie a munkavállaló kötelezettségszegésére hivatkozással, értékelheti a munkavállaló eltűnését a munkaviszony ráutaló magatartással történő megszüntetésének – természetesen ebben az esetben is vállalnia kell a munkavállalónak a jogellenes felmondásból eredő esetleges jogkövetkezményeket.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.