Kiskereskedelmi adót érintő tervezett módosítások
A kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése
A Javaslat hatályon kívül helyezné a kiskereskedelmi adóról szóló törvény kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó rendelkezéseit. A fenti rendelkezés a törvény kihirdetésének napját követő napon lép hatályba, azonban az átmeneti rendelkezés szerint a kivezetésre kerülő rendelkezéseket már a 2026- ban kezdődő adóévre sem kell alkalmazni.
A Javaslat bevezető rendelkezései szerint a módosítás célja a kiskereskedelmi adóban a versenyfeltételek egységesítése. A fenti módosítás az Európai Bizottság által a magyar kiskereskedelmi adó szabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárás miatt válhatott szükségessé. Az Európai Bizottság 2026. április 29-én keresetet indított Magyarországgal szemben az EUB előtt a kiskereskedelmi adó szabályozása miatt. A Bizottság érvelése szerint a szabályozás különösen a külföldi irányítású, integrált kiskereskedelmi láncokat érinti hátrányosan. Ennek oka, hogy ezek a vállalkozások Magyarországon jellemzően egy vagy néhány társaságban, integrált kiskereskedelmi láncként működnek, ezért a progresszív, nettó árbevétel-alapú adókulcsok felső sávjaiba kerülnek. Ezzel szemben a nagyobb belföldi piaci szereplők jelentős része franchise-rendszerben, egymástól jogilag elkülönülő társaságokon keresztül működik, így az egyes társaságok árbevétele alacsonyabb maradhat, és ennek következtében alacsonyabb adókulcsok alá eshetnek. A Bizottság álláspontja szerint a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozások nincsenek ténylegesen azonos helyzetben a belföldi franchise-rendszerben működő szereplőkkel, mivel számukra az üzleti működés külön társaságokra történő átszervezése sem eredményezné szükségszerűen az adóteher csökkenését. Ennek oka, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok alapján az érintett társaságok árbevételét a kiskereskedelmi különadó szempontjából továbbra is össze kellene számítani. A Bizottság szerint ez a szabályozási megoldás a gyakorlatban aránytalanul nagyobb adóterhet róhat a külföldi tulajdonú, integrált kiskereskedelmi láncokra, és ezáltal alkalmas lehet a letelepedés szabadságának korlátozására.
Megjegyezzük, hogy a korábbi magyar kiskereskedelmi adó szabályozáshoz kapcsolódóan az Európai Bíróság két ügyben is vizsgálta, hogy az a külföldi vállalkozásokat hátrányos megkülönböztetését eredményezi-e (C-385/12. sz. Hervis ügy, illetve C-323/18 Tesco-Global Áruház ügy), azonban nem állapította meg, hogy a szabályozás ellentétes lenne a Közösségi joggal.