2026. szeptember 1-jével jelentősen változott egyes humán gyógyszerek általános forgalmi adójának mértéke. A módosítás következtében bizonyos, korábban 5%-os áfakulcs alá tartozó gyógyszerekre immár 0%-os adómérték alkalmazandó. A szabályozás gyakorlati alkalmazása azonban korántsem minden esetben magától értetődő, különösen az egyedi gyógyszerbeszerzés keretében behozott készítmények esetében.
A kérdés azért is lényeges, mert az új szabályozás nem egyszerűen valamennyi „vényes” vagy orvosi közreműködéssel alkalmazott gyógyszert helyezi egységesen a 0%-os áfakulcs alá.
Mi változott 2026. szeptember 1-jétől?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt módosító 2026. évi XL. törvény 2026. szeptember 1-jén lépett hatályba. A módosítás eredményeként 0%-os adómérték vonatkozik a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekre, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítményekre.
A módosító törvény preambuluma alapján a jogalkotói cél a vényköteles gyógyszerekhez való hozzáférés könnyítése volt. A jogalkotó abból indult ki, hogy ezek a készítmények a biztonságos és hatásos gyógyításhoz, illetve a megfelelő életminőség fenntartásához nélkülözhetetlenek, az adócsökkentés pedig különösen az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek terheit mérsékelheti.
A módosított áfatörvény konkrét rendelkezéseit a jogalkotói cél mellett a gyógyszerjogi szabályozás oldaláról megközelítve érdemes tartalommal kitölteni.
Mit jelent a „kizárólag orvosi rendelvényhez kötött” gyógyszer?
Az egyik kulcskérdés annak eldöntése, hogy mely gyógyszerek tartoznak a 0%-os adómérték alá.
A gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet szerint orvosi rendelvénynek minősül többek között az orvosi vény és a megrendelőlap. A rendelet azt is kimondja, hogy a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő vényre vagy megrendelőlapra adható ki.
Ennek az áfaszabályok szempontjából lényeges következménye van: ha valamely gyógyszer kiadására vény vagy megrendelőlap nélkül is sor kerülhet, arra önmagában az új szabályozás alapján nem alkalmazható a 0%-os adómérték.
Így a magyar gyógyszerészeti hatóság vagy az Európai Bizottság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereknél két esetet kell megkülönböztetni:
- ha a gyógyszer kizárólag vényre vagy megrendelőlapra adható ki, 0%-os adómérték alkalmazandó;
- ha a gyógyszer vény vagy megrendelőlap nélkül is kiadható, az adómérték továbbra is 5%.
A magisztrális készítményekre ugyanakkor a módosítás egyértelműen 0%-os adómértéket állapít meg, függetlenül attól, hogy azok expediálására vény alapján vagy vény nélkül kerül sor.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Mi történik az egyedi importengedélyes gyógyszerekkel?
Különös figyelmet érdemelnek azok a gyógyszerek, amelyek nem szerepelnek a kereskedelmi jellegű áruforgalomban, hanem beszerzésükre egyedi eljárás keretében kerül sor.
Itt fontos különbséget tenni két, első pillantásra hasonló helyzet között.
A 448/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) külön kezeli azokat a gyógyszereket, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel (és forgalomba hozatalukat az Európai Unió Bizottsága sem engedélyezte úgynevezett centralizált eljárás keretében), de valamely EGT-államban forgalomba hozatalra engedélyezettek, illetve azokat, amelyek az EGT tagállamában, illetve EGT-megállapodásban részes tagállamban sem, csak más – leegyszerűsítve: harmadik – országban rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel.
A két kategória között lényeges eljárásjogi és értelmezésünk szerint adójogi különbség is van. Az előbbi esetben a gyógyszer alkalmazásához a Korm. rendelet 5. §-a értelmében alapvetően bejelentés és az NNGYK megfelelő nyilatkozata kapcsolódik. A harmadik országból származó, valódi egyedi gyógyszerbeszerzés esetében viszont a Korm. rendelet 6. §-a alapján az NNGYK támogató döntése, engedélye szükséges; ennek hiányában a gyógyszer alkalmazására és egyedi behozatalára nincs jogszerű lehetőség.
Ez az elhatárolás az alkalmazandó áfakulcs szempontjából is meghatározó.
Az egyedi importengedélyes gyógyszerek áfája továbbra is 5%
A módosított szabályozás alapján az egyedi importengedély alapján beszerzett, a 448/2017. Korm. rendelet 5. fejezete szerinti gyógyszerek áfamértéke 2026. szeptember 1-jét követően is 5% marad.
Figyelemmel arra, hogy az áfatörvény az 5 %-os mértéket – a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszereken felül – a módosítást követően is csak az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek esetében írja elő, álláspontunk szerint a fentiekben bemutatott, a Korm. rendelet 5. §-a szerinti gyógyszer rendelése nem az 5 %-os adómérték alá fog esni.
A szabályozás értelmezése során ezért különösen fontos annak pontos meghatározása, hogy az adott készítmény milyen jogcímen kerül Magyarországra és alkalmazásra. Nem célszerű tehát valamennyi, a hétköznapi értelemben vett egyedi beszerzés keretében alkalmazott készítményt egyetlen áfakategóriába sorolni.
Van különbség a fekvő- és járóbeteg-ellátás között?
Felmerülhet az is, hogy az egyedi importengedélyes gyógyszer adómértékét befolyásolja-e, hogy azt fekvőbeteg-intézményben vagy járóbeteg-ellátás keretében használják fel. A kérdésre, álláspontunk szerint, nemleges válasz adható.
A 448/2017. Korm. rendelet szabályozása alapján egyedi gyógyszerbeszerzést a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény orvosa mellett a kezelőorvos is kezdeményezhet. Ha pedig a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek a járóbeteg-kezelés során továbbra is fennáll, a kezelőorvos megfelelő szakmai indokolással az NNGYK-tól kérheti a további kezeléshez szükséges gyógyszer behozatalának és alkalmazásának engedélyezését.
Mivel mindkét eset ugyanazon, a 448/2017. Korm. rendelet szerinti egyedi gyógyszerbeszerzés szabályai alá tartozik, az ellátás formája önmagában nem változtatja meg az alkalmazandó adómértéket.
Így a járóbeteg-ellátásban felhasznált egyedi importengedélyes gyógyszerek áfamértéke is 5% marad.
Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?
A 2026. szeptember 1-jén hatályba lépett változás tehát nem jelenti valamennyi orvosi rendeléshez vagy engedélyhez kapcsolódó humán gyógyszer automatikus 0%-os adóztatását. Az alkalmazandó áfakulcs meghatározásakor vizsgálni kell a készítmény gyógyszerjogi státuszát, a kiadás feltételeit, valamint adott esetben azt is, hogy milyen eljárás keretében történik annak egyedi beszerzése.
A legfontosabb gyakorlati elhatárolás szerint a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek és a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények 0%-os adómérték alá kerültek, míg a hatósági engedélyhez kötött egyedi import keretében beszerzett gyógyszerek esetében továbbra is 5%-os áfával kell számolni. Ez utóbbi szabályon az sem változtat, hogy a készítményt fekvőbeteg- vagy járóbeteg-ellátás keretében alkalmazzák.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.