Vagyonadó-tervezet

Elérhető a társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó tervezet. A közzétett javaslat szerint a törvény 2026. december 15-én lép hatályba, így az első adókötelezettséget a 2026. december 31- én fennálló vagyoni állapot alapján kell megállapítani, és 2027. augusztus 31-éig kell bevallani és megfizetni.

https://kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-vagyonadorol-szolo-torvenyjavaslatrol

A javaslat részleteit a linken találják meg, a rövid összefoglalását pedig lent olvashatják:

Az adó alanya

Az adó alanya a belföldi magánszemély, a külföldi magánszemély, valamint a vagyonkezelési adóalany (melynek adóztatása elkülönül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett saját vagyonának adóztatásától).  A házastársak vagyonát az adóalap meghatározása során elkülönítetten kell figyelembe venni. A vagyon megosztásánál elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés és a házastársak egymás közötti megállapodása irányadó. Ezek hiányában a nyilvántartott vagyonelemeket a házastársak választásuk szerint a nyilvántartás szerinti jogosult adóalapjában vagy egymás között 50–50 százalékos arányban vehetik figyelembe.

Az adóalap és az adó mértéke

Az adó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont terheli évente; az egymilliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó rész után 1,5 százalék az adó mértéke. Az adóalap meghatározása során az adóköteles vagyonelemek számított értékének összegéből levonhatók a törvényben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozások, így különösen az adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez vagy értéknöveléséhez kapcsolódó hitel- és kölcsöntartozások. A fizetendő adóból levonható a törvény alapján kötelezően vagy a vagyonelem számított értékének meghatározásához szükségszerűen igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás ténylegesen megfizetett, számlával igazolt díjának 50 százaléka, évente legfeljebb 2 millió forintig..

A vagyonelemek értékelése

A szabályozás részletesen meghatározza, hogy az egyes vagyonelemek esetében milyen értékelési módszert és milyen adatokat kell alkalmazni, ezáltal egységes és kiszámítható keretet biztosít a számított érték meghatározásához.

Az ingatlanok értékeléséhez főszabály szerint a rendelkezésre álló ügyleti értékkel, illetve a törvényben meghatározott esetekben annak indexált értékével lehet számolni. Az érték meghatározására alkalmazható továbbá a NAV honlapján naplózható módon lekérdezhető országos tömeges ingatlanértékelési modell szerinti érték, illetve független ingatlanvagyon-értékelő szakértő által megállapított érték. Külföldi ingatlan esetén a szerzéskori ügyleti vagy hatósági értékből kell kiindulni, amelyet az adóalany választása szerint évi 3 százalékkal vagy az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos ingatlanárindexével kell növelni. Az értéket az igazolt értéknövelő beruházások is növelik. Ennek hiányában a külföldi hivatalos ingatlanérték vagy független szakértő által megállapított forgalmi érték alkalmazható.

A társasági részesedések és pénzügyi eszközök értékeléséhez a tőzsdén jegyzett, illetve a rendszeresen kereskedett nem tőzsdei társasági részesedéseket piaci árfolyam alapján kell figyelembe venni. A nem tőzsdei társasági részesedések értéke főszabály szerint a társaság saját tőkéjének és jövedelemtermelő képességét kifejező hozamértékének súlyozott átlaga. Az 500 millió forintot meg nem haladó saját tőkéjű társaságok esetében a saját tőke értékét a beszámoló adatai alapján kell figyelembe venni. Az értékhatárt meghaladó társaságoknál a saját tőkét 3 korrigálni kell az ingatlanokban, társasági részesedésekben és értékpapírokban meglévő rejtett tartalékokkal.

A pénzügyi eszközök értékelése az adott eszköz jellegéhez igazodik. A készpénzt névértéken, a számlán vagy betétben tartott pénzeszközöket a tárgyév végi egyenlegen, a kereskedett értékpapírokat piaci árfolyamon, a befektetési jegyeket nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése

Az adót az adóalanynak a tárgyévet követő év augusztus 31-éig önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni az állami adó- és vámhatósághoz, de csak abban az esetben, ha a tárgyévre vagyonadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. A bevallás vagyonelemenként tartalmazza különösen az azonosításhoz szükséges adatokat, a számított értéket és az alkalmazott értékelési módszert, továbbá a levont tartozásokat és az igénybe vett adócsökkentő tételeket.