2021. őszi adóváltozások

2021. november 23-án benyújtásra kerültek az Országgyűlés elé a 2022. évi adótörvény változásokat tartalmazó törvényjavaslatok (a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/17668.) valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat (T/17671.)). A javaslatokhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat az alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze.

A javaslat értelmében a tavaszi adócsomaggal elfogadott 2022. július 1-je helyett már 2022. január 1-től csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke (15,5 %-ról 13 %-ra), valamint a szakképzési hozzájárulás megszüntetésére is 2022. január 1-ével kerül sor. A fenti változások eredményeként a munkáltatói közterhek 4 százalékponttal csökkennek.

A szociális hozzájárulási adó csökkenésével összefüggésben a kifizetőt terhelő ekho mértéke is 15,5 százalékról 13 százalékra csökken, továbbá pontosításra kerültek a személyi jövedelemadó, valamint a KATA/KIVA szabályok. A személyi jövedelemadó összevonat adóalap (illetve az adóelőlegalap-számítás) megállapítása során a megállapított jövedelem 89 %-át kell jövedelemként figyelembe venni, amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Módosításra kerül továbbá a kisadózók ellátási alapja.

2022. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás kivezetéséhez igazodva, az abból érvényesíthető szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye a jövőben a szociális hozzájárulási adóból lenne érvényesíthető. A szakképzési hozzájárulás megszüntetéséhez kapcsolódóan a javaslat szerint a 2021. december havi adóelőleget nem kell megfizetni és a 2021. évi adóévre vonatkozó nettó kötelezettség különbözetét 2022. január 12-éig kell megfizetni, illetve visszaigényelni. A szakképzési hozzájárulásból 2022. január 31-éig befolyt bevétel még a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti. A 2022. február 1-jétől szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételeket szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.

A javaslat szerint a kisvállalati adó kulcsa 10 százalékra csökken.

Helyi iparűzési adó

A tervezet törvényi szintre emeli és meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kormányrendelettel 2021. évre bevezetett helyi iparűzési adó kedvezményét, így a 4 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozókat 2022. évre (naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2022-ben kezdődő adóévre) is legfeljebb 1 százalék mértékű helyi iparűzési adófizetési kötelezettség terheli.

Az adómérték csökkenéséhez kapcsolódóan a 2022. évben esedékes adóelőleg-részletek 50 %-át kell megfizetni. A csökkentett adóelőleg-fizetési kötelezettség a vállalkozó 2021. évben tett nyilatkozata (2021. február 25-ig benyújtott 21NYHIPA nyilatkozat) alapján automatikusan alkalmazásra kerül. Korábbi nyilatkozat hiányában (pl. a 2021. évi nyilatkozat elmulasztása esetén vagy időközben létesített telephely esetén az adózónak 2022. február 25-ig kell nyilatkoznia a NAV által rendszeresített nyomtatványon keresztül arról, hogy 2021. évben vagy 2022. évben várhatóan KKV-nek minősül, továbbá, ha van olyan Htv. szerinti telephelye, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál még nem jelentett be, arról is bejelentést kell tennie.

A csökkentett adómérték az uniós állami támogatási szabályok szerint állami támogatásnak minősül, amely 2022. évre az adózó választása szerint csekély összegű támogatásként vagy átmeneti támogatásként vehető igénybe. Amennyiben a vállalkozó átmeneti támogatásként kívánja igénybe venni a csökkentett adómérték formájában nyújtott támogatást, arról 2022. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie a NAV-on keresztül.

Helyi adó

2022-re is kiterjesztésre kerül a települési önkormányzatokra 2021-re bevezetett adóbevezetési, adóemelési moratórium, melynek megfelelően az önkormányzatok a 2020. december 2-án fennálló adómértékeket nem emelhetik, a fenti időpontban hatályos adókedvezmények, mentességek körét nem szűkíthetik, továbbá 2022. évre új helyi adót, települési adót nem vezethetnek be.

A javaslat átülteti a normál jogrendbe a veszélyhelyzet idejére a távmunkavégzésre vonatkozóan bevezetett szabályokat, amely szerint igazolás nélkül, költségként számolható el a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkavégzés után a tárgyhónapban nem számol el más, az Szja tv-ben nevesített költséget, például internethasználatot vagy a munkavégzés helyének bérleti díját, rezsijét.

 eÁfa

A javaslat hatályon kívül helyezi a korábban többször elhalasztott, majd kormányrendeleti szabályozással a veszélyhelyzet idejére felfüggesztett eÁfa bevallástervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat.

 Fordított adózás meghosszabbítása

A javaslat szerint nem kerül sor a fordított adózás 2022. július 1-vel történő kivezetésére a gabonatermékek, acélipari termékek és az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása vonatkozásában. A fenti termékkörre vonatkozó fordított adózás korábban kormányrendeleti szabályozással került meghosszabbításra a veszélyhelyzet idejére.

Speciális áfa mentesség

A javaslat – a korábbi, veszélyhelyzet idejére bevezetett kormányrendeleti szabályozással összhangban – jogharmonizációs céllal adómentességet vezet be az Európai Bizottság, vagy az uniós jog által létrehozott ügynökség, illetve szerv által megvalósított termékimportot, továbbá a fenti szervezetek részére teljesített termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, amennyiben a termékek beszerzésére, importjára vagy a szolgáltatás igénybevételére a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához kerül sor, feltéve, hogy a Bizottság vagy az ügynökség, illetve szerv nem értékesíti, illetve nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett vagy importált termékeket, illetve az igénybe vett szolgáltatást. Amennyiben a mentesség feltételei nem állnak fenn (pl. a termék felhasználása nem felel meg a fenti feltételeknek), a fizetendő adót meg kell állapítani. A fenti adómentesség már a jogszabály várható hatályba lépését megelőzően, 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre is alkalmazandó.

A családi pótlékot folyósító kincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium NAV részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét előíró korábbi kormányrendeleti szabályozás beépítésre kerül az adózás rendjéről szóló törvénybe, továbbá meghatározásra kerül, hogy a NAV az adatokat milyen eljárásokhoz használhatja fel.