2022. nyári adóváltozások

2022. július 27-én került kihirdetésre a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény, amely 2023. évi adótörvény változásokat is tartalmaz. A fenti „salátatörvény” mellett az Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény is tartalmaz adózást érintő változásokat az ajándéksorsolások személyi jövedelemadó, valamint társasági adó kezelését illetően. Mindkét jogszabályt 2022. július 19-én szavazta meg az Országgyűlés.

A fentiek mellett az idei évben további adócsomag(ok) várható(ak), tekintettel arra, hogy az extraprofit adókról szóló veszélyhelyzeti rendeleti szabályozás a jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint 2022. november 1-éig marad hatályban.

1. Cégautóadó mértékének változása

2023. január 1-től törvényi szintre emelik a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett, – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E.  §-ától eltérően meghatározott – mértékeit (adótételeit). A cégautóadó megemelt havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az alábbi táblázatban (a Gjt. 2023. január 1-től hatályos 1. melléklete) meghatározott összeg:

	A	B	C	D
1.	Teljesítmény (kW)	„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
2.	0-50	30 500 Ft	16 000 Ft	14 000 Ft
3.	51-90	41 000 Ft	20 000 Ft	16 000 Ft
4.	91-120	61 000 Ft	41 000 Ft	20 000 Ft
5.	120 felett	81 000 Ft	61 000 Ft	41 000 Ft

A transzferárazást, illetve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget érintően a szabályozásba jelentős szigorítások kerülnek.

(1) Transzferár adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban

A szabályozás a társasági adóbevallásban teljesítendő új adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak a nyilvántartási kötelezettség tartalmát meghatározó 32/2017. (X.18.) NGM rendelet szerinti adattartalommal kell teljesíteni (ehhez kapcsolódóan a rendelet módosítása várható). A jelenlegi szabályozás szerint, bár a transzferár nyilvántartási kötelezettség elkészítésének határideje megegyezik a társaság adóbevallás határidejével, az nem része a társasági adóbevallásnak, illetve azt nem kell megküldeni az adóhatóság részére. A fenti, társasági adóbevallás részeként teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének következtében a szokásos piaci ár kalkulációnak már a társasági adóbevallás benyújtásával egyidejűleg rendelkezésre kell állnia.

(2) Mulasztási bírság

A korábbi 2 millió forint helyett nyilvántartásonként 5 millió forintra emelkedik a transzferár nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság maximális összege. Ismételt jogsértés esetén a korábbi 4 millió forint helyett akár nyilvántartásonként 10 millió forint mulasztási bírság is kiszabható. Az indokolás szerint a szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferár-nyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő.

(3) Interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása

A módosítás értelmében minden esetben kötelezővé válik az interkvartilis tartomány alkalmazása, amennyiben az adózó az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe. Az interkvartilis tartomány képzése során a középső tartományt kell figyelembe venni, amelybe a minta elemeinek fele esik (alsó és felső negyed közötti tartomány). Az interkvartilis tartomány alkalmazása transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség hiányában is kötelező, amennyiben az adózó a szokásos piaci ár alkalmazására köteles (pl. KIVA adóalanyok esetén a jogszabálymódosítás tartalmazza az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazására vonatkozó jogszabályi hivatkozást).

(4) Mediánra történő kiigazítás

A transzferár kiigazítás esetén (azaz amennyiben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el) főszabály szerint a mediánt (a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb) kell szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár kiigazítást erre pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani. A jelenleg hatályos jogszabály nem tartalmazza a transzferár kiigazítás elvégzése során a középértékre történő kiigazítás előírását, illetve a fenti eljárás az OECD Transzferár Irányelvek ajánlásai alapján sem vezethető le, az OECD Transzferár Irányelvek szerint ugyanis „a tartományba tartozó bármely pont megfelel a szokásos piaci ár elvének". A fenti kiigazítási kötelezettség nem csak transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett adózókra terjed ki (pl. KIVA adóalanyok esetén is tartalmazza az mediánra történő kiigazítás alkalmazására vonatkozó jogszabályi hivatkozást). A fenti kiigazítási kötelezettség nemcsak az adózók által elvégzett kiigazításokra vonatkozik, hanem az adóhatósági ellenőrzés során történő transzferár megállapítások esetén is alkalmazható, így, amennyiben az adóhatósági megállapítás a szokásos piaci ártartományt az adózó számításaitól eltérően állapítja meg, amelybe az alkalmazott ellenérték nem esik bele, szokásos piaci tartomány szélső értékére történő kiigazítás helyett az adóhatóság is a medián értéket veszi figyelembe, magasabb adóhiány megállapításával.

A szabályozás rögzíti, hogy nincs helye transzferár kiigazításnak, amennyiben az az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van. Ilyen esetekben a szokásos piaci tartományba eső, alkalmazott ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő.

A transzferárhoz kapcsolódó fenti (1)-(4) pontok szerinti változások várhatóan a törvény hatálybalépését követő 30. napon lépnek hatályba.

(5) Szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem (APA)

A feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával való összhang és a szokásos piaci ármegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás jelentőségére tekintettel megváltozik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásért fizetendő díj meghatározásának módja. Az eljárásért fizetendő díj egyoldalú eljárás esetén a feltételes adómegállapítási kérelem díjával azonosan ötmillió forint, míg a két- és többoldalú eljárásokért fizetendő díj összege egységesen nyolcmillió forint lenne. A hatályos szabályozás szerint ez eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek.

A hatályos rendelkezések szerint szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett (valamint többségi állami befolyás alatt álló adózók) nyújthatnak be. A fenti szabályozás az APA-hoz való hozzáférést a nagy adózókra korlátozzák. A szokásos piaci árhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételeket a transzferár nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózóknak (pl. kisvállalkozások) is alkalmazniuk kell, náluk is előfordulhatnak összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügyletek. A fentiek miatt az azonos kezelés érdekében a módosítás megszüntetné a fenti korlátozást.

Az Art. abból a célból, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését. A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik. Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adó-visszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.

(1) Tulajdoni részesedésekhez kapcsolódó adóalapmódosítás

A módosítás értelmében az adózó döntése szerint növelheti adóalapját az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összegével. Ezzel párhuzamosan a tulajdoni részesedések könyvekből történő kivezetésekor az adóalapot csökkenti a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét. Az új adóalap-módosító tétel a 2022. évi adókötelezettség megállapítása során a 2022. évben elszámolt értékvesztésre alkalmazható első alkalommal.

(2) Áttérési különbözet beolvadás esetén

Beolvadás esetén, az IFRS szerinti beszámolókészítésre történő áttérésre alkalmazni kell az áttérési különbözetre vonatkozó rendelkezéseket. A különbözettel kapcsolatos kötelezettségek, illetve a választási lehetőség az átvevő (beolvasztó) társaságnál keletkeznek. Az áttérés adóéveként az átalakulás napját (mint mérlegfordulónapot) követő napot magában foglaló adóévet kell figyelembe venni.

(1) Hevített dohánytermék

A korábbi javaslat a dohánygyártmányokon belül bevezette volna a hevített dohánytermék fogalmát (hevítéssel fogyasztható, teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot) tartalmazó (pl. gyógynövény) alapú termék), azonban az Európai Bizottság elutasította a megküldött notifikációs kérelem sürgősségi jellegét. A hevített dohánytermékek adóztatására vonatkozó rendelkezések várhatóan a normál notifikációs eljárás lezárulását követően (valószínűsíthetően ősszel) kerülnek benyújtásra az Országgyűlés elé.

(2) Adóraktár

A más tagállamból érkező adózott jövedéki termék adóraktár által történő átvételével nem áll be az adófizetési kötelezettség, hanem a termék az adóraktár adófelfüggesztés alatt álló készletébe kerül, a termék adókockázatát az adóraktár jövedéki biztosítéka fedezi.

(3) Egyéb módosítások

Változik a termelői borkimérés fogalma, a törvénymódosítás lehetővé teszi a borászati üzemek által megtermelt saját szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított borpárlat, brandy borászati üzemben történő értékesítését a végső fogyasztók részére, vendéglátóhely vagy kiskereskedelmi üzlet létrehozása nélkül. Emellett a palackos erjesztésű pezsgővel is bővül a termelői borkimérésben forgalmazható termékek köre. A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy az adóraktárakban előállított és forgalmazható jövedéki termékek kiskereskedelmi üzlet vagy vendéglátóhely létrehozása nélkül, közvetlen értékesítés (kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén) keretében történő kóstoltatása esetén az adóraktári készletcsökkenésről egyszerűsített okmányt lehessen kiállítani.

(1) Magyarországon adóztatható jövedelemrész meghatározása

A jövedelemadóztatás rendszerében (az OECD Modellegyezmény Kommentárja szerint) a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) hatályos rendelkezése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel. A szabályozás kiegészül azzal, hogy a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira fordíthatja az adóból származó bevételt.

(1) Üzemanyagköltség-elszámolás

Kiegészül az Szja törvény összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről szóló 3. számú mellékletének II. pontja. Így az igazolás nélkül költségként elszámolható tételek a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeletben (Rendelet) meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma értékén túl az alábbiakkal bővül:  

• a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a Rendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka
• a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege. 

Fentiek értelmében az üzemanyag-elszámolása a hibrid járművek esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalmától függ, míg az elektromos járművek esetében az adóhatóság által rendszeresen publikált benzinártól.

Kiegészül továbbá az Szja törvény járművek költsége fejezete is (mind az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségek, mind a vállalkozói költségek esetében). A módosítás értelmében üzemanyag-felhasználás alatt a továbbiakban az alábbi jogcímeken számolható el összeg:

• az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár
• a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás
• tölthető hibrid jármű használata esetén – igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás és az elektromos töltés számlával igazolt költsége
• elektromos autók esetében – igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – csak az elektromos töltés számlával igazolt költsége

azzal az eddig is érvényben lévő kitétellel, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség.

(1) Csoportos adóalanyiság időszakát érintő önellenőrzés

A módosítás értelmében a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a tagok által kijelölt csoportképviselő jogosult a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozó önellenőrzés benyújtására (a hatályos szabályozás nem tartalmazott a megszűnést követő önellenőrzési jogosultságra vonatkozó szabályokat).

(2) Utólagos adóalap-csökkentés pénzvisszatérítéshez kapcsolódóan

Az Európai Bíróság C-717/19. számú ügyben 2021. október 6-án hozott ítéletének megfelelően meghatározza a támogatásvolumen szerződésekhez kapcsolódó utólagos adóalap- csökkentés hazai jogszabályi feltételeit. A Bíróság ítélete szerint a támogatásvolumen szerződések alapján a NEAK részére teljesített befizetések és a gyógyszerforgalmazó társaság által teljesített gyógyszer értékesítések között közvetlen kapcsolat áll fenn, amelyre tekintettel a gyógyszerforgalmazó társaság jogosult arra, hogy az általa teljesített termékértékesítések adóalapját a fenti befizetések összegével utólag csökkentse.

A fenti bírósági ítélet következtében új adóalap-csökkentő tételt kerül bevezetésre, amely szerint az értékesítő adóalany abban az esetben is jogosult lenne az utólagos adóalap-csökkentésre, amennyiben a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, akinek a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették („végső fogyasztó”). Olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni a módosítás, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja, amelyet az értékesítő az értékesítési lánc egy korábbi fázisában eladott, így az értékesítő nem tud az általa történő értékesítés során alkalmazott ellenértéken keresztül pénzbeli kedvezményt biztosítani a vevő részére.

Az új szabályozás szerint az adóalany abban az esetben csökkentheti az adóalapját az általa biztosított kedvezmény adó nélküli összegével, ha a kedvezmény adó nélküli összege a vevő részére történő értékesítés adóalapjába beépül vagy beépült és a végső fogyasztó a pénzvisszatértésre jogosító ügylet vonatkozásában sem részben, sem egészben nem jogosult adóalap-csökkentésre. Az adóalap-csökkentés alkalmazásának ugyanakkor nem feltétele az, hogy az adóalany által a vevőnek biztosított kedvezmény annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adóalapjába épüljön be, amelyre vonatkozóan a kedvezményt biztosította, az történhet egy későbbi értékesítés vonatkozásában is. Fontos követelmény azonban, hogy azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon.

Az adóalap-csökkentés főszabály szerint a rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követően teljesített pénzvisszatérítések esetén alkalmazható. Az átmeneti rendelkezések lehetőséget biztosítanak a hatálybalépést megelőző, 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítésekre történő alkalmazásra, feltéve, hogy az adóalany az adóalap-csökkentést korábban más módon (pl. az Art. 195.- 196. §-ai szerint indított eljárások szerint benyújtott kérelem alapján) nem érvényesítette.

Az utólagos adóalap-csökkentésre vonatkozó előírások nem alkalmazhatóak fordított adózás esetén. A pénzvisszatérítés összegét - ez esetben is olyannak kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.

A fenti visszatérítési igények teljesítéséhez kapcsolódóan az Art. szerint az adóhatóság által fizetendő kamat számítására vonatkozóan speciális szabály kerül bevezetésre, mely szerint, amennyiben a visszatérítési igény alapja az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozás Alaptörvény-ellenessége vagy uniós jogba ütközése, abban az esetben a kamatra való jogosultság kezdő időpontja az adóalap-csökkentésre való jogosultság keletkezésének napja.

A fenti módosítások következtében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) szerinti gyógyszerforgalmazói befizetési kötelezettségek (gyártói és kiegészítő gyártói befizetés) alapja csak a támogatásvolumenbefizetések nettó (áfa nélküli) összegével csökkenthető.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyét (beleértve a fióktelepét is) innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli a törvény kihirdetését követő 30. naptól. Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely fogalmát a Helyi adókról szóló törvény határozza meg. A telephely a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezett. A 2022. adóévi innovációs járulék előleget 2022. október 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelynek összege a 2022. adóév (a törvény kihirdetését követő 31. naptól a 2022. adóév végéig tartó időszak) napjaira arányosan számított, várható fizetendő innovációs járulék összege. A 2023. adóév első két negyedévére a járulékelőleget a 2022. október 20-ig kell megállapítani és bevallani, valamint a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A negyedéves összeg a 2022-re számított, várható fizetendő járulék egynegyede. A járulék alá adóévük közben bekerülő telephely a 2022. évi járulékkötelezettségét a teljes évi járulékkötelezettségnek a járulékköteles napokkal arányosan számított összegében vagy választása szerint a járulékkötelezettség kezdetét megelőző nappal készített (számviteli) zárás alapján számított járulékkötelezettségnek a teljes évi számított járulékkötelezettségből történő levonásával állapítja meg.

(1) Adóellenőrzés lehetősége hiányos, valótlan vagy téves adatbejelentés esetén

A hatályos szabályozás szerint, amennyiben az adózó adatbejelentése hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság az adózót határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót, vagy helyi adó esetében az adót közhiteles nyilvántartások illetve az építésügyi hatóság adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével állapítja meg, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott. Ha az adózó adatbejelentése nem megfelelő adatokat tartalmaz, az adatbejelentés alapján adókivetésre nem kerülhet sor. Hiányos, valótlan vagy téves adatbejelentés esetén lehetőség van felhívás kiküldésére, illetve bírságolással a helyes tartalmú adatbejelentés kikényszerítésére. Ezen eljárási lépések eredménytelensége esetében a módosítás lehetővé teszi az adóellenőrzési eljárásban történő adó megállapítását.

(2) Pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások

A pénztárgéppel kapcsolatos jogsértések esetén az adóhatóságnak lehetősége lesz a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételére. A módosítás oka, hogy a pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő, csekély súlyú, költségvetést nem károsító, csupán adminisztratív jellegű jogsértések (pl. az éves kötelező felülvizsgálat rövid idejű késedelemmel való elvégzése, ahol a késedelem nem feltétlenül az adózó mulasztására vezethető vissza, vagy pár száz forintos kasszaeltérés, illetve az AP szám előírtnál kisebb méretben történő feltüntetése) még ismételt, többszöri elkövetésük esetén sem állnak arányban az üzletlezárás adózók számára jelentős hátrányt okozó szankciójával.

(3) Ideiglenes biztosítási intézkedés

A Kúria közelmúltban hozott döntéseivel összhangban a módosítás eredményeként az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére okot adó körülményekről való adóhatósági tudomásszerzés időpontja az irányadó az 5 napos határidő kezdetének meghatározása szempontjából.

Az adóhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés (biztosítási intézkedés) alatt kérelmezett kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzés helyett a feltétlenül szükséges adatok megjelölésével megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése érdekében. A fenti rendelkezést a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(1) Vámhiány, kisösszegű vámtartozások

A vámhiány fogalmának módosításával lehetőség nyílik nem vámhiányos bírság kiszabására nem jelentős, az uniós jog alapján a vámtartozás megszűnésének következményével járó mulasztások, illetve a kis összegű, ezer forint alatti vámtartozások esetén.

(2) Árunyilatkozatok kiegészítő kódjai

A módosítás felhatalmazást ad a NAV részére, hogy az árunyilatkozatokra, értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státuszának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményekhez kapcsolódó kiegészítő kódokat saját hatáskörében felhívásban tegye közzé, amely így szükség szerint azonnal módosítható.

 

A szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) módosítása következtében kivezetésre kerül az ajándéksorsolásokra vonatkozó szabályozás, ennek megfelelően az ahhoz kapcsolódó kedvező személyi jövedelemadó, illetve társasági adó kezelés is megszűnik 2023. január 1-től. Ennek oka, hogy modern technikai adottságokat kihasználó megoldások (pl. internetes vagy SMS-ben történő regisztráció, illetve kódbeküldés) következtében a (fizikai) sorsjegy nyilvános kihúzásával megvalósuló ajándéksorsolás kategóriája a promóciók rendkívül szűk körét fedte le, így a fenti módosítások gazdasági hatása elenyésző.