2022. őszi adóváltozások

2022. október 18-án került benyújtásra az Országgyűlés elé a T/1614-es számú törvényjavaslat az egyes adótörvények módosításáról (a továbbiakban: „őszi adócsomag”). Az őszi adócsomaghoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat az alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze.

1. Személyi jövedelemadó

(1) Átalányadózás

2023-tól módosulnak az átalányadózás választására jogosító feltételek:

1. Eltörlésre kerül a választás évét megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok (éves minimálbér tízszerese, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén ötvenszerese) továbbra is megmaradnak. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető adózók a bevételi értékhatárt időarányosan vehetik figyelembe. A fenti arányosítási szabály azokra az egyéni vállalkozókra is vonatkozik, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.
2. A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak megszüntetése vagy az arra való jogosultság megszűnésének évét követően, ennek megfelelően, amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja.

Családi járulékkedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania.

(2) Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP)

A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket. A módosítás meghatározza, hogyan kell megállapítani a KMRP szervezettől vagyonkezelő alapítvány közvetítésével megszerzett értékpapírok megszerzésére fordított értéket.

A KMRP programhoz kapcsolódóan kiegészül a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak köre a magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvánnyal.

(3) Csoportos személyszállítás fogalma

Kiegészítésre kerül a csoportos személyszállítás fogalma a kifizető által bérelt vagy lízingelt járművel végzett személyszállításokkal.

2. Szocho

(1) Külföldi előadóművészek szocho mentessége

A javaslat értelmében mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól a szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó, másik államban biztosított személy Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme.

(2) Átalányadózó egyéni vállalkozók göngyölítéses adóalap megállapítása és negyedéves szocho fizetési kötelezettsége

Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetén a szociális hozzájárulási adóalap megállapítására a javaslat egy új göngyölítéses adófizetési szabályt vezetne be. Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt.

A javaslat szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók a szocho bevallására és megfizetésére - havonkénti bontásban- negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kötelesek.

3.Társadalombiztosítás

(1) Átalányadózó egyéni vállalkozók göngyölítéses adóalap megállapítása

A javaslat a szocho esetén bemutatott göngyölítéses adóalap megállapítási szabályt vezetne be a társadalombiztosítási járulék alapjának meghatározására is.

A javaslat szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási járulék bevallására és megfizetésére a szocho-hoz negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kötelesek.

(2) Hatóságok közötti adatok, információk átadása

A törvényjavaslat több módosítást tartalmaz, amelyek a hatóságok közötti információk, adatok átadására.

(3) Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alóli mentesség

A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírásának törlését. A módosítás lehetővé tenné, hogy az egészségbiztosítási szerv a magánszemély adatszolgáltatása alapján a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát érvénytelenítése és a külföldi biztosítási jogviszonyra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nyilvántartásában lezárja, ennek megfelelően a hatóság a külföldön tartózkodó magánszemélyt a járulék törlését követően ne kötelezze újra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

(4) Biztosítottak körének kiterjesztése

A javaslat a NAV-val szolgálati jogviszonyban állók mellett a tisztjelölti szolgálati jogviszonyban állókat és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban állókat is nevesíti a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok között.

4. Ekho

A törvényjavaslat szerint hatályát veszti az Ekho tv. azon rendelkezése, hogy azt nem választhatja az egyéni vállalkozó, ha az adóévben a KATA-t választotta, tekintettel arra, hogy az új KATA törvény kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt az új KATA és az ekho együttes alkalmazás eleve nem lehetséges, viszont nem célszerű kizárni azt a lehetőséget, hogy a kisadózó az új KATA szerinti adóalanyisága előtt vagy után az ekhot választhassa, ezáltal az adóév egy részében a KATA, más részében az ekho szerint adózzon.

5.Társasági adó

(1) Kezelt vagyon, vagyonkezelő alapítványok

A törvényjavaslat szerint adóalap-csökkentő tétel alkalmazható a kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított tartós befektetésből származó jövedelemre.

A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány, ennek megfelelően adómentes az adóévben befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevétele és alkalmazhatja a bevallást helyettesítő nyomtatványon történő nyilatkozattételt, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg.

A kezelt vagyonra és vagyonkezelő alapítványra vonatkozó fenti módosítások az adózó választása alapján a 2022. adóévre is alkalmazhatók.

(2) Elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye

A törvényjavaslat szerint az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye a de minimis rendelet alapján vehető igénybe (az adóalap-csökkentő tételre jutó számított adó értéke de minimis támogatásnak minősül), azonban az adózó választása és nyilatkozata alapján a Válságközlemény (az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény) szabályai alapján is igénybe veheti a kedvezményt a Válságközlemények hatálya alatti átmeneti időszakban. A fenti rendelkezéseket a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, a választás első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévről nyújtható be. A 2022- január 31-ét követően, a törvényjavaslat hatálybalépését megelőzően már benyújtott adóbevallásokat illetően önellenőrzést kell benyújtani.

(3) Elhatárolt veszteség

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségek tekintetében új átmeneti rendelkezés kerül bevezetésre, amely szerint a fenti veszteségek összegét az adózók a veszteség felhasználása és a kamatlevonási korlátozáshoz kapcsolódó módosító tételek nélkül számított adóalap 50 %-ának mértékéig számolhatják el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. A fenti átmeneti rendelkezés az adózó választása alapján, első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazható.

(4) Kedvezményezett részesedéscsere

A törvényjavaslat alapján változik, hogy a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt mikor kell az adóalap-növelő tételt figyelembe venni. A módosítás alapján értékvesztés esetén nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében meg kell növelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása is.

6. Energiaellátók jövedelemadója

Az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is bevezeti a törvényjavaslat, hogy az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye a de minimis rendelet alapján vehető igénybe (az adóalap-csökkentő tételre jutó számított adó értéke de minimis támogatásnak minősül). Az adózó választása és nyilatkozata alapján a Válságközlemény (az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény) szabályai alapján is igénybe vehető a kedvezmény a Válságközlemények hatálya alatti átmeneti időszakban. A fenti rendelkezéseket a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni. A 2022. január 31-ét követően, a törvényjavaslat hatálybalépését megelőzően már benyújtott adóbevallásokat illetően önellenőrzést kell benyújtani.

7. Általános forgalmi adó

(1) Jogutódlás eseteinek bővítése

A törvényjavaslat értelmében az agrárgazdaságok átadására vonatkozó, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadások az áfa szempontjából jogutódlásnak minősülnek. A jogutódlásra vonatkozó szabályokkal összhangban a gazdaságot átadó személyt elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzett vagyonhoz kötődő azon általános forgalmi adó kötelezettségek tekintetében, amelyek a szerzésig bezárólag keletkeztek.

(2) Új ingatlan fogalma

A javaslat az adóköteles új ingatlanok fogalmát bővíti a funkcióváltással (az ingatlan rendeltetésében vagy a rendeltetési egységeinek számában történő változással) létrejövő ingatlanokkal, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó meghatározásokhoz kapcsolódóan aktualizálja az építésügyi szabályozás változásainak megfelelően azon eljárások, illetve dokumentumok körét, amelyek egy ingatlan létrejöttét, használatba vételét igazolni tudják.

(3) E-kereskedelem

Az e-kereskedelem 2021. július 1-től hatályba lépett változásaihoz kapcsolódóan a törvényjavaslat rögzíti, hogy az alanyi adómentes adóalany és a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamában teljesített Közösségen belüli távértékesítése, illetve import távértékesítése nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ennek megfelelően ezen ügyletek tekintetében a teljesítés helye szerinti tagállamban (az egyablakos rendszeren keresztül teljesíthető) adófizetési kötelezettsége keletkezhet. A fenti adóköteles ügyletekhez kapcsolódóan az alanyi adómentes adóalany az adólevonásra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése esetén adólevonásra jogosult.

(4) E-nyugta, nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatás kiterjesztése

A gazdaságfehérítés további lépéseként, az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataira építve a törvényjavaslat kiterjesztené a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatást (olyan gépi nyugták esetére is, amelyet pénztárgéptől eltérő olyan egyéb technikai megoldással állítottak ki). Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben várhatóan megújul a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözni fogja. Mindezen célok elérésének első lépéseként a törvényjavaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

(5) Fordított adózás

A törvényjavaslat a 2022/890/EU tanácsi irányelvvel összhangban a fordított adózás alkalmazását 2026. december 31-ig bezárólag teszi lehetővé az alábbi ügyletek esetén: üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása, az áfa-tv.-ben felsorolt mezőgazdasági termékek értékesítése, az áfa-tv.-ben felsorolt acélipari termékek értékesítése.

Az építési-szerelési, szerelési munkákat illetően a fordított adózás alkalmazásának egyik feltétele, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési engedély köteles (illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött) legyen. Az építési szabályozás alapján azonban az elmúlt években számos munka kikerült az engedélyköteles körből, így a fordított adózás hatálya alól is. Továbbá, vannak olyan építési-szerelési, szerelési munkák, amelyek ugyancsak ingatlan létrehozatalát, átalakítását stb. célozzák, ám másfajta – az építkezés megkezdéséhez szükséges – engedélyhez, bejelentéshez kötöttek. Indokolt ezek egységes módon való kezelése áfa szempontból, a törvényjavaslat célja így a fordított adózás alá eső ügyleti kör pontosítása, aktualizálása a vonatkozó építési előírásokban történt változásokra tekintettel. Így a fordított adózás alá a módosítás eredményeképpen azok az ingatlan létrejöttére, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló munkák – ideértve most már a rendeltetésváltoztatást is – is bele fognak tartozni, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (pl. amely munkák örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek).

(6) 5 %-os kedvezményes lakás áfa meghosszabbítása

A törvényjavaslat átemeli az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték 267/2022. (VII.29). Korm.rendelet által kihirdetett, 2024. december 31-ig tartó meghosszabbítását az áfa-törvénybe. Ezzel párhuzamosan átmeneti rendelkezés kerül bevezetésre az elhúzódó építkezésekhez kapcsolódóan, amely szerint a kedvezményes 5 %-os adómérték alkalmazandó azon esetekben is, amikor a teljesítési időpont a 2025. január 1. és 2028. december 31. napja közötti időszakra esik, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették.

(7) Számla adattartalma

 A javaslat pontosítja, hogy csak abban az esetben szükséges a külföldi pénznemben kiállított számlán az áthárított adó forintban történő feltüntetése, amennyiben a számla belföldön teljesített ügyletről került kiállításra. A fenti módosítás egyértelművé teszi, hogy az OSS rendszer alkalmazása esetén a nyilvántartásbavétel szabályai szerint kiállított más tagállami teljesítési helyű ügyletek esetén nem szükséges az áthárított áfa összegének az áfa-törvény 80. § szerinti meghatározott árfolyam alkalmazásával forintban történő feltüntetése. A fenti forintösszeg feltüntetése a hatályos szabályok szerint sem ésszerűen elvárható, tekintettel arra, hogy a fenti számlák nem tartalmaznak az áfa-törvény szerinti áthárított adót, illetve az egyablakos rendszer alkalmazása esetén az áfa-törvény a 80. § szerinti árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő a forintra történő átszámításra az adóbevallás során, így az egyablakos rendszer alkalmazása esetén ezen információ feltüntetése a számán irreleváns.

8. Jövedéki adó

A jövedéki adó törvény változásai az uniós jogszabályoknak való megfelelést szolgálják. A jelölt gázolajhoz alkalmazott jelölőanyag uniós szinten elfogadott változásához kapcsolódó jogharmonizációs célú módosítás, amely az új, biztonságosabb jelölőanyagra történő fokozatos átállást biztosítja. A tagállamközi adózott jövedéki termékszállítások elektronikus okmányolására 2023. február 13-án történő átállás kapcsán az uniós jogszabályi hivatkozások frissülnek a közelmúltban kihirdetett új bizottsági végrehajtási rendeletekhez igazodóan. Egy további módosítás a teljesen denaturált alkohol szállítására szállítási relációnként eltérő okmányt állapít meg, mert az új elektronikus okmányt csak tagállamközi termékszállításoknál lehet alkalmazni

9. Reklámadó

A tövényjavaslat egy évvel meghosszabbítja a 0 %-os adómérték alkalmazását 2023. december 31-ig, így 2023-ban sem kell reklámadót fizetni.

10. Helyi iparűzési adó

(1) Transzferár korrekció, amennyiben az ellenérték nem befolyásolja a másik fél helyi iparűzési adóalapjának összegét

A Htv. szerint a transzferár korrekció címén történő helyi iparűzési adóalap csökkentés feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, arról is nyilatkozhat, hogy társasági adóban, vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót. A törvényjavaslat a fenti lehetőséget kiterjesztené arra az esetre, ha a kapcsolt vállalkozás alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).

(2) Egyszerűsített iparűzési adó-megállapítás szabályainak egységesítése

A törvényjavaslat megújítaná az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó szabályokat, a korábbi háromféle adóalap-megállapítási módszer helyett egységes adóalap-megállapítási módot vezetne be a könnyebb átláthatóság érdekében.

A javaslat szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. A Javaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is. Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, valamint 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg. Az adóalap 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

A javaslat szerinti adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022. adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon).

A fenti egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazása esetén nem kell megállapítani a helyi iparűzési adóalapot, illetve nem kell bevallást benyújtani vagy megosztani az adóalapot a teleülések között.

11. Illeték

(1) KMRP szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére adott támogatás

A törvényjavaslat a társasági adó új előírásával összhangban ajándékozási illetékmentességet vezet be a KMRP szervezetnél, illetve az azt fenntartó vagyonkezelő alapítványnál azon juttatásokra, amelyek a társasági adóban az új előírások szerint elismert ráfordításnak minősülnek.

(2) Kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes ingatlanszerzés

Szigorodik a kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége. A hatályos szabályozás szerint a mentesség feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A fenti feltétel a főtevékenység ingatlanszerzés időpontjára való megváltoztatásával teljesíthető volt. A visszaélések megakadályozása érdekében a törvényjavaslat szerint az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott. A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, így nem áll rendelkezésre az előző évi beszámoló) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha a vagyonszerző e kötelezettségének nem tesz eleget és az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírni.

(3) Megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége

2024. január 1-jétől a javaslat megszüntetné az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetőségét. A 2023. december 31-ig fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére további 5 éven át, 2029. december 31-éig lesz lehetőség.

(4) CSOK-kal történő lakásszerzések illetékmentességének bővítése

A javaslat szerint nem csak az új és használt lakások vásárlása, hanem az idegen tulajdonban álló lakás bővítése is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, amennyiben ahhoz CSOK-ot vesznek igénybe.

12. Pénzügyi tranzakciós illeték

A Javaslat pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a kincstár részére a diákhitelek folyósításához kapcsolódó fizetési műveletek vonatkozásában, valamint a kincstárnál nyitott, a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez tartozó technikai számla.

13. Art., Air., adóvégrehajtás

(1) Nyilvántartásba vétel

A javaslat szerint a NAV nem állapít meg új adószámot az egyéni vállalkozó tevékenység bejelentése esetén, amennyiben a bejelentés időpontjában az adózó egyéb adóköteles tevékenységére tekintettel már rendelkezik adószámmal. A fentiektől eltérően, amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentő adózó a korábbi, megszűnt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel vámazonosító számmal is rendelkezett, új adószám kerül megállapításra.

(2) Soron kívüli áfabevallási kötelezettség

A javaslat szerint nem kell soron kívüli áfabevallást benyújtani azokban az esetekben, amikor az adózó egyéni vállalkozóként folytatott tevékenysége nem szűnik meg, csak vállalkozói státuszáról mond le, és tevékenységét adószámos magánszemélyként folytatja tovább. Ezekben az esetekben ugyanis a gazdasági tevékenység és így az áfa alanyiság nem szűnt meg.

Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében az általános forgalmi adó soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló 30 napos határidőt nem az erről szóló határozat véglegessé válásától, hanem a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani.

(3) Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás

A javaslat egyértelműsíti, hogy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás meghosszabbítása és a módosítás iránti eljárás esetén a hatályos díjmérték 50 %-át kell megfizetni (az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a helyett). A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén a befizetett díj 85 %-át továbbra is vissza kellene téríteni, az új szabályok szerint azonban a visszatérítés nem illetné meg az adózót a kérelem visszavonása esetén.

A két- vagy többoldalú eljárások esetén az OECD elvárásainak megfelelően két éves határidő kerül bevezetésre a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés befejezésére, amely indokolt esetén egy évvel meghosszabbítható.

A javaslat pontosításokat tartalmaz a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett időszakra vonatkozó ellenőrzési tilalom alkalmazásával kapcsolatban, továbbá pontosítja a szokásos piaci ár megállapítására irányuló határozat hatályának a kérelem benyújtása adóévének első napja előtti adóévekre történő kiterjesztésének lehetőségét. A korábbi adóévekre való kiterjesztésre a javaslat szerint az adózó kérelmére lenne lehetőség.

Az új rendelkezéseket a 2023. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Az Air. szabályainak változásai

A javaslat szerint az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szembeni fellebbezésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

A törvényjavaslat a döntés kézbesítésére vonatkozó szabályokat kiterjeszti az eljárás egyéb résztvevőire. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az adatok zártan kezelését elutasító döntés ellen ne csak az adózó, hanem az eljárás egyéb résztvevője is élhessen fellebbezéssel.

(5) Adóvégrehajtás

A hatályos szabályozás, mely szerint csak három véletlenszerűen kiválasztott vállalkozótól kér az adóhatóság ajánlatot indokolatlanul korlátozza az ajánlattétel lehetőségét és sokszor az elvégzendő feladat valós értékénél lényegesen magasabb összegű közreműködői díj kifizetéséhez vezet. Többször előfordul ugyanis, hogy különböző okok miatt a véletlenszerűen kiválasztott vállalkozók közül egyik sem akarja, vagy tudja elvégezni az adott feladatot. Tekintettel azonban arra, hogy az ajánlattétel ismételt elmulasztása esetén a vállalkozó törölhető a közreműködő szervezetek névjegyzékéből, az ajánlattételre felhívott vállalkozók tesznek ugyan ajánlatot, de abban szándékosan olyan irreálisan magas összeget jelölnek meg, ami észszerű ajánlattétel esetén bizonyosan nem lehet a legkedvezőbb ajánlat. Azonban, ha mindhárom felkért közreműködő szervezet így cselekszik, az adóhatóságnak akkor is meg kell bíznia az adós számára legkisebb költséget felszámító vállalkozást, ha az elvégzendő munka valós értékének többszörösére tett ajánlatot. A javaslat értelmében az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben valamennyi, az adott tevékenység és földrajzi terület vonatkozásában a névjegyzékbe bejegyzett közreműködő szervezet ajánlattételi felhívást kap, és mindegyiküknek lehetősége lesz az adott cselekményre vonatkozóan ajánlatot tenni. Az adóhatóság így vélhetően több ajánlat közül, a szabad verseny fokozott érvényesülésével választhatja ki a legalacsonyabb költséggel járót, amely az adós érdekeinek védelmét is biztosítja.

14. Vám

A törvényjavaslat szerint a versenyképesség megőrzése és a bírságolási anomáliák elkerülése érdekében vámhiányt nem eredményező jogsértések esetében a jogsértés gyakoriságát 1 éves időtartamon belül kell figyelembe venni.

A javaslat az állandó meghatalmazásokkal kapcsolatban az adóigazgatási eljárásokban már jól működő módszer alkalmazásának lehetőségét teremti meg a gördülékeny ügymenet érdekében azzal, hogy az állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló űrlapok változása miatt a korábbi bejelentésen nyugvó képviseleti jogosultságoknak az időközben módosult vagy kiegészült ügycsoportokhoz való viszonyát megfeleltetés útján biztosítja anélkül, hogy az ügyfelek hátrányt szenvednének.

A hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezés megszűnik, mivel az elavult, jelentős humánkapacitást köt le, valamint ellentétes az elektronikus ügyintézés és papírmentes közigazgatás térnyerését célzó jogalkotói szándékkal.

15. Számvitel

(1) Beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok meghatározása kiválás esetén

A javaslat hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozó esetén a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok megállapítása során.

(2) Egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő vagyoni részesedés kimutatása

A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása azonban az intézményi formában működő szervezetekben lévő vagyoni részesedést nem tekinti tulajdoni részesedésnek. A tulajdonosok szempontjából ugyanakkor a valós vagyoni helyzet bemutatása azt indokolja, hogy ezen vagyoni részesedések is kimutatásra kerüljenek a mérlegében. A javaslat megteremtené annak lehetőségét, hogy az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon egyéb tartós tulajdoni részesedésként kerüljön kimutatásra, azzal, hogy – az egyszerűsítés érdekében – lehetővé teszi a tulajdonolt intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékének megfelelő értékelését.

(3) Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a javaslat előírja, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

(4) Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

2021. december 1-jén került kihirdetésre a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A fenti irányelvnek való megfelelést céljából a javaslat bevezetné a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés szabályait.

A számviteli irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben nyilvánosságra kell hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A javaslat szerint a jelentés elkészítésének kötelezettsége főszabály szerint a legfelső anyavállalatot, illetve önálló vállalkozást terheli, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétel meghaladta a 275 000 millió forintot. Nem terheli a jelentéskészítési kötelezettség a vállalkozásokat, amennyiben kizárólag Magyarország területén- és más adójogrendszerben nem- telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel, valamint azon legfelső szintű anyavállalatokat vagy önálló vállalatokat, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásai a 2013/36/EU irányelv 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely jelentés magában foglalja az e fejezet szerinti információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalatok esetében a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan. Az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 750 millió eurót, köteles a legfelső szintű anyavállalatra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni.

A javaslat meghatározza a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés adattartalmát, amelyben be kell mutatni a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, legfelső szintű anyavállalat esetén ideértve a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozásét is. A jelentés készítésére kötelezett legfelső szintű anyavállalat, illetve önálló vállalkozás a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az egyéb szabályok szerint közzétételre kötelezett vállalkozás, illetve fióktelep az internetes honlapján köteles közzétenni a jelentést. A vállalkozó az üzleti évről készített jelentést legalább 8 évig köteles megőrizni.

Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket először 2023. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre vonatkozóan kell alkalmazni.

(5) Pótbefizetésre vonatkozó előírások pontosítása

A javaslat a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

(6) A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése

A hatályos törvényi előírások rendelkeznek arról, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan. E rendelkezéseket indokolt kiegészíteni az időközben végrehajtott eredménytartalékot érintő törvényi változásokkal (így eredménytartalékot érint az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása).

(7) Könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírás pontosítása

A beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó uniós irányelvi rendelkezések szerint a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben véleményt kell mondania arról, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ezzel azonos módon szabályoz a hatályos Ptk. 3:129. § (1) bekezdése is. E könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó elvárás a számviteli törvényben korábban a könyvvizsgálói záradékok szövegében jelent meg. Időközben a záradékok szövegei hatálytalanításra kerültek (a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhang biztosítása érdekében), de azzal egyidejűleg nem került pontosításra a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó előírás. A javaslat az uniós előírásoknak megfelelően pontosítaná a könyvvizsgálói jelentés tartalmát. A fentiek mellett a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adott üzleti évben a vállalkozás köteles volte- társaságiadó-információkról szóló jelentést közzétenni.

16. Könyvvizsgálat

A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásra tekintettel indokolt a Kamara részére fizetendő - 14 évvel ezelőtt megállapított – 25 ezer, illetve 50 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díj mértékének növelése (35 ezer, illetve 70 ezer forint), megfelelő valorizációja.

17. Nemzetközi együttműködés

A nemzetközi megállapodást kihirdető törvények módosításának célja a hatékony információcsere kapcsolatot kiterjesztése további államokra és joghatóságokra. Erre úgy kerül sor, hogy a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékletébe a kihirdetést követően csatlakozó országok is bekerülnek annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben adóügyi információt tudjon cserélni ezen országokkal és joghatóságokkal. A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények módosításait kihirdető jogszabályok kiegészítése technikai okok miatt szükséges. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.