2025 tavaszi adócsomag

(1) Alanyi adómentességgel kapcsolatos változások

Az alanyi adómentességgel kapcsolatosan törvényi szinten is megjelenik az év elején az 5/2025. (I.25.) Korm. rendeletben már kihirdetett módosítás, miszerint 2025-től 12 millió forintról 18 millióra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára.

Az értékhatár-emelés mellett számos apróbb pontosítás került be a jogszabályba az alanyi adómentességhez kapcsolódóan:

A jogszabály pontosítja, hogy az alanyi adómentes adóalanyok kötelesek az értékhatár számításnál figyelembe venni a közösségi saját termék mozgatást, és meghatározza azt is, hogy hogyan szükséges ilyen esetekben meghatározni az adó alapját. Az áfa törvény 68. §-a alapján ebben az esetekben az adó alapja „a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke”.

Tisztázásra került, hogy az alanyi adómentes adóalanyok új közlekedési eszköz más tagállamba irányuló saját áru mozgatása esetén nem járhatnak el alanyi adómentesként.

A módosítás értelmében megszűnik az alanyi adómentesség, ha az özvegy, vagy örökös, vagy törvényes képviselő adóalany az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenység folytatására, vagy a közeli hozzátartozó a mezőgazdasági tevékenység folytatására a tárgy naptári év hátralévő részére az alanyi adómentességet nem kívánja alkalmazni. A fenti esetekben év közben is választható az általános adózási mód.

(2) Utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatos számlázási szabályok változása

Az utazásszervezési szolgáltatások vonatkozásában a múltban már jelentős változások történtek. Mára már egyértelmű, hogy a speciális adózási mód egyrészt kötelezően alkalmazandó, nem szükséges annak alkalmazásához az, hogy többkomponensű szolgáltatásnyújtás történjen, és az sem, hogy a szolgáltatás megrendelője „utas” legyen. A jogszabály szerint utazásszervezési szolgáltatás: „adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.”

Az utazásszervezési szolgáltatásra (a többi szolgáltatáshoz hasonlóan) kiterjed a számlakibocsátási kötelezettség, sőt a hatályos áfa törvény szerint is egyértelmű, hogy az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany által kibocsátott számlának tartalmaznia kell az adó alapját (ami nem más, mint a szolgáltató árrése) és az áthárított adó összegét is. Viszont ezen számlázási szabály teszi lehetővé például azt, hogy azon adóalanyok, amelyek az utazásszervezési szolgáltatás adóköteles tevékenységük érdekében veszik igénybe, levonásba helyezhessék a rájuk hárított áfa összegét. Ugyanakkor az is egyértelmű a jelenleg hatályos áfa törvényből, hogy az utazásszervezési szolgáltatók nem jogosultak az áfa levonására (éppen ezért adóznak az elért árrésük alapján).

A módosítás értelmében 2026. január 1-től csak azon adóalanyok kaphatnak adólevonásra jogosító számlát, amelyek a számla kiállításáig nyilatkoznak arról, hogy nem utazásszervezőként veszik igénybe az adott szolgáltatást. Nyilatkozat hiányában az utazásszervezési szolgáltatások esetén a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán. Fontos ugyanakkor, hogy a számla-adatszolgáltatásnak abban az esetben is tartalmaznia kell az adóalapot és az áthárított adó összegét, ha azt nem tünteti fel a számlán a szolgáltatást nyújtó.

(3) Adatszolgáltatási kötelezettségek

A nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésének ideje az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.

Az áfa törvény 10. melléklete rendelkezik a számla adatszolgáltatásról. Ez a melléklet is módosításra kerül 2026. január 1-től két ponton is: (1) ha az adóalany a jogelődje által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot, a jogelőd adószámáról is köteles adatot szolgáltatni; (2) a csoportos adóalanyiságban működő adóalanyoknak pedig a CSASZ mellett saját adószámukról is adatot kell szolgáltatniuk. Fontos kiemelni, hogy ez a szabály nem a számla adattartalmát módosítja, hanem az online adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok körét (de természetesen nem tiltja meg azt, hogy a fenti adatok a számlán is szerepeljenek).

Fontos – és előre várható – módosítás a kézi nyugták adatszolgáltatási kötelezettsége, amely 2026. szeptember 1-étől kerülne bevezetésre. A számlázórendszerek, valamint a pénztárgépek és e-pénztárgépek automatikusan szolgáltatnak adatot a nyugtáról, vagy a nyugtával egy tekintet alá eső okiratról, valamint a pénztárgépből kibocsátott számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Új előírás viszont az, hogy a kéziszámlák adatszolgáltatásához hasonlóan a nem pénztárgépből kibocsátott nyugtákat szintén be kell jelenteni az adóhatóság által üzemeltetett elektronikus felületen a nyugták kibocsátásától számított három naptári napon belül. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Ki kell emelni, hogy ez az előírás nem teszi kötelezővé az e-pénztárgép alkalmazását, és nem is szélesíti a pénztárgép használatra kötelezettek körét, mindössze kötelező elektronikus adatszolgáltatást ír elő minden kézi nyugtára.

(4) Külföldi utas áfa-visszatérítésére irányuló eljárás

A jogszabály kihirdetését követően a külföldi utas áfa-visszatérítési kérelme esetén az adó-visszaigénylő lap elektronikusan is kiállítható, amelyet a kiléptető hatóság digitális bélyegzővel hitelesít. A fenti elektronikus eljárás gyorsíthatja a kiléptetéseket és egyszerűsítheti az adóvisszatéríttetési eljárásokat. A fentiek mellett továbbra is tartalmazza jogszabály, hogy az adó-visszaigénylő lap mellett a digitális bélyegzővel hitelesített számla (elektronikus igazolás) is elfogadható a fenti eljárásban a termék Közösség területének elhagyását igazoló, adó-visszatérítésre jogosító igazolásként.

(5) Belföldi fordított adózás adóalany kereskedők közötti földgáz értékesítések esetén

2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az Áfa tv. szerinti adóalany kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében. A fordított adózás alkalmazásához kapcsolódóan a beszerző nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül.

(1) Egyszerűsített végelszámolás alatt az adózói jogok és kötelezettségek vezető tisztségviselő általi gyakorlása

A módosítás értelmében egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolói feladatokat gyakorló vezető tisztségviselő teljesíti az adózó kötelezettségeit és gyakorolja az adózót megillető jogokat.

(2) Költségvetési támogatás visszatartása megszűnő cégek esetében

A módosítás szerint a NAV visszatarthatja a megszűnt adózó részére járó költségvetési támogatást (visszatérítést vagy visszaigénylést) a jogosulttal szemben fennálló tartozás összegéig.

(3) Helyszíni ellenőrzés digitalizációja, jegyzőkönyv elektronikus felvétele

A módosítás 2025. július 1-től a helyszíni ellenőrzések digitalizációja keretében megteremti a lehetőséget a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, melynek során az eljárási cselekményen részt vevő személy elektronikus aláírás hiányában biometrikus aláírásával látja el a jegyzőkönyvet. A módosítás ehhez kapcsolódóan a biometrikus aláírásra vonatkozó adatvédelmi rendelkezést tartalmaz.

(4) Ellenőrzési határidő meghosszabbítása láncolatos áfaügyletek ellenőrzése esetén

Az ügyletek láncolatával érintett, több adózó ellenőrzését érintő ellenőrzések esetén a módosítás értelmében lényegesen hosszabbodnának az ellenőrzési határidők, tekintettel arra, hogy a fenti ellenőrzések rendkívül időigényes és széles körben lefolytatandó ellenőrzési cselekményeket igényelnek az adóhatóság részéről. Megbízható adózók esetén az ellenőrzés lefolytatására nyitva álló határidő a jelenlegi 180 napról 365 napra, más adózó esetén az általános 365 napról 540 napra nő, ha az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges. Ha a fenti meghosszabbított ellenőrzési határidő alatt a megbízható adózó minősítésében változás következik be, vagy a megbízható adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, legfeljebb 540 napra meghosszabbítható. A fenti rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.

(5) Kényszertörlés alatt álló társaságok képviselete

A kényszertörlés alatt álló gazdasági társaságok többségében nincs törvényes képviselő, így az adóhatósági ellenőrzést nem lehet megkezdeni. A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy ezekben az esetekben ügygondnokot lehessen kijelölni a kényszertörlés alatt álló adózó számára.

(6) Adótitok (adótartozás) megismerése a tartozás rendezése érdekében

A módosítás szerint a gazdasági társaságok nem vezető tisztségviselő tagjai és részvényesei jogosulttá válnak a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegének megismerésére, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. A fenti módosítás nem terjedne ki a nyilvánosan működő részvénytársaság tagjaira, részvényeseire.

A fentiek mellett egyszerűsített foglalkoztatás esetén lehetővé válik a bejelentő tájékoztatása arról, hogy a bejelentendő személy az Efo. tv. szerinti munkaviszonyokra vonatkozó időtartamkorlátra tekintettel foglalkoztatható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

(7) Feltételes adómegállapítás díjtételek/szokásos piaci ár megállapítása díjtételek emelése, előzetes konzultáció

2025. augusztus 1-jétől újra bevezetik a feltételes adómegállapítási eljárások esetén az előzetes konzultáció lehetőségét, amelyet az adózók a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton kezdeményezhetnek. Az előzetes konzultáció díja konzultációnként 1 millió forint.

A módosítás értelmében a törvény kihirdetését követő 31. naptól a feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díjai emelkednek az alábbiak szerint:

	Hatályos díjtétel	Módosítás szerinti díjtételek
Feltételes adómegállapítás
általános mérték	8 millió forint	10 millió forint
sürgősségi eljárás	12 millió forint	14 millió forint
típusszerződés	10 millió forint	12 millió forint (sürgősségi esetén 16 millió Ft)
Szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem
egyoldalú eljárás	8 millió forint	10 millió forint
kétoldalú vagy többoldalú eljárás	12 millió forint	14 millió forint
előzetes konzultáció	500.000 forint	1 millió forint

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás esetén a módosítás meghatározza az egy és két- vagy többoldalú eljárások közötti váltás esetén fizetendő díj mértékét. A módosítás szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja 85%-ának visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó, vagy időben elhúzó, a jogszabálymódosításban meghatározott adózói magatartás esetén nem lesz lehetőség.

(8) Automatikus fizetési könnyítés

1 millió forintról 2 millió forintra emelkedik az az összeghatár, amelyre az adóhatóság automatikusan, további feltételek vizsgálata nélkül, évente egyszer legfeljebb 12 havi (nem természetes személynél legfeljebb 6 havi) pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Megbízható adózó esetében ugyanezen összeghatár 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedik.

(9) Bírságok, adóhatósági intézkedések

A be nem jelentett foglalkoztatott miatt kiszabott mulasztási bírság alól bizonyos esetekben mentesülhet az adózó, amennyiben az adózó az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy – megfelelő garanciális szabályok mellett – az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban se kelljen mindenképpen mulasztási bírságot kiszabni, ennek megfelelően a módosítás szerint az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan

a) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és

b) az adózó az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan a biztosítotti bejelentést teljesítette.

Az adózó évente egyszer kérheti, hogy lekerüljön a be nem jelentett foglalkoztatottakat tartalmazó közzétételi listáról, ha legfeljebb 5 munkavállalót nem jelentett be, és a közzétételt kiváltó bírságot, amely a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese, esedékességig megfizette. A fenti módosítás a törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

A módosítás szerint a globális minimumadó törvénnyel összhangban a 10 millió forintos mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható. A fenti jogkövetkezményre alkalmazható a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség.

A módosítás meghatározza az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adóhatóság a forgalmazó terhére az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélkül forgalmazása, az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, vagy az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Az  e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet az adóhatóság ötszázezer forintig, a nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A módosítás lehetőséget biztosít az üzletlezárás 12 nyitvatartási napra történő elrendelésére abban az esetben, ha az adózó az e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket megszegte.

Üzletlezárás elrendelése esetén a kiszabott bírságról és a lezárásról hozott határozat elleni fellebbezésnek az üzletlezárás végrehajtására halasztó hatálya lesz.

Egyes adminisztratív jellegű adókötelezettségek nem teljesítése esetén az adóhatóság köteles felhívni az adózót a kötelezettség teljesítésére. A második felhívás esetén bírság kiszabásának van helye. A kiszabható bírság mértékét megemeli a módosítás nem természetes személyek esetén 100 ezer forintról 200 ezer forintra.

(10) Hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása

A jelenlegi 15 nap helyett 7 napon belül kell bejelentenie a pénzforgalmi szolgáltatónak az állami adó- és vámhatóság részére a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését, valamint a belföldi pénzforgalmi jelzőszám változását.

(11) Adószám képzésére vonatkozó szabályok

A módosítás értelmében felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az adószám képzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

Közszolgáltató fogalma

A közszolgáltató szervezet fogalma bővül az integrált vasútvállalattal, feltéve, ha a vasúti pályahálózat üzemeltetéséből, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatásból származó nettó árbevétele együttesen eléri az összes nettó árbevételének 55%-át. A módosítás következtében a jogszabályi feltételek teljesülése esetén a fenti szervezetekre is kiterjed a feltételes adómentesség.

Adómentesség napelemparkok és szélerőművek felépítményeire

A módosítás kihirdetését követő 31. naptól új mentességi jogcím kerül bevezetésre a visszterhes vagyonszerzési illetékhez kapcsolódóan, mely szerint mentes a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész.  A módosítás célja a telekingatlanokon létesített megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében annak biztosítása, hogy a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kizárólag a telektulajdon szerzése után keletkezzen, az illetékfizetési kötelezettség a fenti felépítményekre ne terjedjen ki (véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell).

Bizalmi vagyonkezelésre, tartós vagyonkezelésre vonatkozó szabályok

Pontosítják a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó mentességi szabályokat, emellett kiegészül a szabályozás a tartós vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezésekkel.

Adómérték csökkenése 2026-tól

Törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy az energiaellátók jövedelemadója 2025-ben még az Extraprofit adókról szóló Korm. rendelet által megemelt 41%-os mértékkel fizetendő, azonban 2026. január 1-től az adómérték a korábbi 31%-ra csökken.

Adóalanyi kör szűkülése

2026. január 1-től úgy módosul a Távhő tv. 10. § 11. pontja szerinti közszolgáltató fogalma, hogy az nem terjed ki a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltatókra, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltatókra, így a fenti társaságok a jövő évtől nem tartoznak a Robin Hood adó hatálya alá.

Hitelintézet és pénzügyi vállalkozás különadója

Az extraprofitadókról szóló rendelet kivezetése mellett a módosítás rögzíti a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2025-ös és 2026-os évre vonatkozó adókötelezettségét. A 2025-ös évre vonatkozó szabályok megegyeznek a rendelet szerinti szabályokkal. A 2026-os évre vonatkozó kötelezettség megállapítása során a 2024-es évi beszámoló adataiból kell kiindulni. Az adózás előtti eredményt a már ismert növelő és csökkentő tételek módosítják. A 2026-ban kezdődő adóévben az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék az adó mértéke. Az állampapír-növelés esetére járó kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában.

Kőolajtermék-előállító különadója

A 2025-ös évre vonatkozó rendeleti szabályok törvénybe emelése mellett különadó kötelezettség terheli a kőolajtermék-előállítót a 2026-os évben is. Az adó mértéke 2026-ban (változatlanul) 95%.

Biztosítási pótadó

Törvényi szintre emelik a biztosítási pótadó szabályait, emellett a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad a pótadó-kötelezettség (a 2025-ös adómértékek megtartásával).

2026-os adómérték 

A módosítás értelmében az Extraprofitadó rendelet szerinti adómértékek szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni nem csupán a 2025-ös, hanem a 2026-os évben is.  Az üzemanyag-kereskedőre vonatkozó szabályokat átemelik a törvénybe.

(1) Törvénnyel kihirdetett szabályok harmonizációja

A külön törvényekben rögzített, 30 év alatti anyák kedvezménye, 2 gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a  gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátások szerinti fogalmakat átemelik az szja törvénybe is.

(2) Adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítési sorrendje

Különböző ütemezés szerint módosul a szabályozás az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesíthetőségi sorrendjét illetően is, az azokra vonatkozó szabályok bevezetéséhez igazodóan. 2026. január 1-jétől az alábbi sorrendben lesznek érvényesíthetők a kedvezmények: a 30 év alatti anyák kedvezménye, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, családi kedvezmény. Ha az anya (2025. október-december közötti időszakban vagy a későbbiekben) az adóéven belül egymást követően több jogcím alapján is jogosulttá válik az adómentességre, az új jogcímre való jogosultság keletkezésekor nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmeket sem kell a jogcímek között megosztania.   

 (3) Különbözeti bírság

A jogszabály egységesíti a tételes költségelszámolásra vonatkozóan tévesen tett adóelőleg-nyilatkozat esetén a személyijövedelemadó-bevallásban megállapítandó költség-különbözet és az adóalapkedvezmények jogalap nélküli érvényesítésére irányuló adóelőleg-nyilatkozat miatt keletkező befizetési különbözet után fizetendő különbözeti bírság mértékét 12%-ban.

(4) Kerékpár magáncélú használata 

A szabályozás módosul akként, hogy a kifizető a 300 W teljesítményű elektromos motorral hajtott kerékpár helyett legfeljebb 750 W teljesítményű kerékpárt biztosíthat adómentesen magáncélú használatra (a szabályozás módosítása a társasági adóban is megjelenik az elismert költségeknél – első évre 2025-ben alkalmazandó).

(5) Új adómentes juttatások

A módosítás értelmében adómentessé válik a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése, ha arra a pénzügyi intézmény által haláleset vagy rokkantság esetén biztosított egyedi méltányosság alapján kerül sor.

(1) Vagyonkezelő alapítványok

Kiegészül a szabályozás a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony, és az annak terhére történő vagyonkiadás tekintetében (bizalmi vagyonkezeléssel hasonlóan kezelendő).  

(2) Kedvezményezett eszközátruházás

Kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha a tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átadó az adózás előtti eredményt növelő tételt a kapcsolt körön kívülre került részesedés arányában alkalmazza. Ezzel párhuzamosan az átvevő adóalapját a tartási kötelezettség nemteljesítésével érintett tulajdoni hányad arányában az általános szabályok szerint, a tartási kötelezettséget teljesítő részesedésekhez tartozóan a kedvezményezett eszközátruházás szabályai szerint állapítja meg. Az elhalasztott adókötelezettséget a részleges nemteljesítés esetén tehát arányosan kell rendezni (a kedvezményezett eszközátruházást érintő kedvező változást a 2025. január 1-jét követően felmerülő nemteljesítésre kell alkalmazni). Pontosították a kedvezményezett eszközátruházás fogalmát is, mely szerint a polgári jogi leválás társasági adó szempontjából kedvezményezett eszközátruházásnak minősül.

(3) Osztalék fogalmának változása

Módosul az osztalék fogalma is, mely szerint osztalék alatt az alábbiakat kell érteni:

az a bevétel, amelynek összegét az annak fizetésére (juttatására) kötelezett nem számolja el adózás előtti eredménye terhére ráfordításként és 

a) a számvitelről szóló törvény szerint kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel,

b) a kezelt vagyon kedvezményezettjeként a kezelt vagyonból történő vagyonkiadás vagy hozamkiadás következtében megszerzett bevétel, vagy 

c) az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az a) és b) alpont szerinti bevételnek megfeleltethető összeg.

(4) Energiahatékonysági beruházás

Egyértelműsítésre került, hogy a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetében a 2023. december 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint vehető igénybe az adókedvezmény.

(5) IFRS adatszolgáltatás – áttérő adózók

2026. január 1-jétől megszűnik az IFRS-ek szerinti adózásra áttérő adózónál az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség.

(6) Látvány-csapatsport

Kiegészül a szabályozás a sportakadémia támogatásának lehetőségével.

(7) K+F

A saját tevékenységi körben, felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége tekintetében az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető, legfeljebb 50 M Ft-os összeghatár 150 M Ft-ra emelkedik. Az új szabály az adózó választása szerint a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.  

(8) TP

A kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválásban részt vevő felek mentesülnek a transzferár kötelezettségek alól.

Áttérési különbözet

Amennyiben könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak. A kivétel a módosítás szövegéből következően a hatályba lépést követő megszűnés/ismételt választás esetén alkalmazandó.

Bejelentési határidő

A kiegészítő adóalanyiság adóhatósági bejelentésére több idő áll rendelkezésre, a határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja.  

Bővül a mentességi kategória

A cégautó adó alóli mentességi tényállás bővül a közfeladat ellátást segítő polgárőr szervezet és az önkéntes tűzoltó egyesület alapfeladat ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi után fizetendő adókötelezettség alóli mentesség beiktatásával (első alkalommal 2025. július hónapra).  

Elektronikus pénz

A módosítás szerint illetékkötelezettség terheli az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által végzett fizetési műveleteknél az ügyfél által adott fizetési megbízások alapján az elektronikuspénz kibocsátására és visszaváltására szolgáló elektronikus pénzszámlák vonatkozásában megvalósuló terheléseket.

14. Számviteli törvény

Kiegészítő adó

A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra „visszamenőlegesen”), ezért a módosítás rendelkezik arról, hogy az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege – az összemérés elvének teljesülése érdekében – elszámolásra kerüljön már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint. („Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben.”)  

Anyavállalat – kötelező könyvvizsgálat alóli mentesülés

A hatályos előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A módosítás alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat – a többi vállalkozással azonos módon – a kötelező könyvvizsgálat alól is mentesülhet.

Fenntarthatósági jelentés

A fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára a módosítás 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését.

Kötelezettek köre

A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény értelmében változik az ESG kötelezettek köre. A módosítás értelmében a szabályozás azon nagyvállalkozásra vonatkozik majd, amelynek az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján főtevékenysége az ESG törvény részévé váló 1. számú mellékletben rögzített – Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti – ágazatokba sorolható, és esetében az alábbi mutatóértékek meghaladják a következő határértéket:

• az éves nettó árbevétel a 90 000 millió forintot, valamint

• az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

További könnyítések a szabályozásban

A 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló tekintetében a 2025. évben nem kell tanúsítást lefolytatni, továbbá a 2024., 2025. és 2026. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről szóló ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem kell megküldeni a Hatóság részére, illetve a vállalkozás honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanakkor az SZTFH az ESG beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség teljesítését – az ESG törvényben, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak alapján – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni jogosult.