Áfa-, globális minimumadó- és adóigazgatási változások a 2026-os adócsomagban

A 2026.01.01-től érvényes adóváltozások közül jelenbejegyzésben az áfát, a globális minimumadót, illetéket, adózás rendjét, regisztrációs adót és a minimálbért érintő változásokat tekintjük át.

Áfa

A forgalmi adózással kapcsolatos változások közül a leginkább hivatkozott rendelkezés az alanyi adómentesség értékhatárának emelkedése 2026-tól 20, 27-től 22, 2028-tól pedig 24 millió forintra. Módosultak az áfa csoportot érintő szabályok, a törvény a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, melyek részben a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket.

Áfa adónemben számos technikai jellegű szabály került jelenleg is módosításra és hamarosan még több ilyen pontosítás várható.

A kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a befogadott számlákról nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is adatot kell szolgáltatni (az arányosítást alkalmazó adóalanyok ezen kötelezettségüket összevontan teljesíthetik). Az adatszolgáltatás vonatkozik a korrekciós számlákra és az előlegszámlákra is. Ezen túl az adatszolgáltatást nem ezer forintban, hanem forintban kell megtenni. Ezen módosítások ugyanakkor csak 2026 július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell alkalmazniuk az adózóknak. Fontos, hogy a mentesül a számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki bevallási kötelezettségét az e-áfa rendszerén, vagy M2M áfa rendszerén teljesíti.

Az M2M megoldással kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a NAV bejelentése alapján 2027. január 1-től meg fog szűnni az ÁNYK rendszer, így minden adóalanynak fel kell készülnie arra, hogy vagy a NAV által üzemeltetett e-áfa rendszerén, vagy M2M alkalmazással képes legyen áfa bevallást beadni.

A számlaadatszolgáltatással kapcsolatban érdemes kiemelni azt, hogy ha a jogutód módosítja a jogelőd számláját, az adatszolgáltatásban a jogelőd adószámát is szerepeltetni kell. A csoportos adóalanynál pedig az adatszolgáltatásban kötelező lesz feltüntetni a csoporttag adószámát is. Bár nem érinti az adózók széles körét mégis jelentős változás, hogy az utazásszervezőknél (főszabály szerint) nem lesz kötelező feltüntetni a számán az adó alapját s az áthárított adó összegét.

Bár nem az őszi adócsomagban elfogadott módosítás, de érdemes röviden szót ejteni a hosszabb távú, de akár jelenleg is felkészülést igénylő témákról, az e-pénztárgépes szabályok bevezetéséről, valamint az úgynevezett VIDA csomaggal érintett változásokról.

Az e-pénztárgépek várhatóan 2028. július 1-től válnak kötelezővé. Az e-pénztárgép által kiállított e-nyugta egy a NAV által üzemeltetett nyugtatárba kerül, ahonnan vevői alkalmazás segítségével tölthetik le azt a vásárlók. E-nyugtáról kizárólag a vevők kérésére bocsátható ki papír alapú másolat. Az e-pénztárgép lehet hardver- vagy felhőalapú is (pl. okoseszközre telepített alkalmazással), de mindkét megoldás alkalmazása mentesíti a kereskedőt a papíralapú archiválási kötelezettség alól, de emellett számos egyéb hatása is lehet (vásárlói szokások feltérképezése, jótállási jogok érvényesítése, stb.)

A VIDA csomaggal kapcsolatban a legfontosabb változás a számlázást fogja érinteni. Főszabály szerint az elektronikus számlázás válik kötelezővé, viszont az elektronikus számla fogalma is át fog alakulni. A jelenleg legszélesebb körben alkalmazott pdf-es számlázás helyett kizárólag olyan bizonylat fog elektronikus számlának minősülni, amelyet olyan strukturált elektronikus formában bocsátottak ki, továbbítottak és fogadtak be, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását. Az Adóhatóság jelenleg is dolgozik egy koncepció kialakításán, amely várhatóan számlázórendszerek előzetes minősítéséhez (akkreditációjához) fogja kötni a számlakibocsátási lehetőséget, azzal, hogy (legalábbis a tervek szerint) a NAV át fogja vállalni az archiválási kötelezettséget az adóalanyoktól.

Globális minimumadó

A globális minimumadóval érintettek azon vállalatcsoport tagjai, amelyeknek a konszolidált éves árbevétele a megelőző négy üzleti évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót. Az ilyen vállalatcsoportok belföldi tagjai főként a hazai kiegészítő minimumadóval (QDMTT) kapcsolatos szabályokat kötelesek alkalmazni. Az érintett csoportoknak részletes számításokat, bejelentéseket és bevallásokat kell készíteniük, miközben külön figyelmet kell fordítani a számviteli és adóadatok összehangolására, az átmeneti mentességek (safe harbour) alkalmazására és a csoportszintű adótervezés újragondolására.

A globális minimumadóval kapcsolatos változások a naptári éves adózók adóelőleg bevallási határidejének (2025. november 20.) napján léptek hatályba.  A módosítás egyébként az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség (CbCR Safe Harbour) egyes rendelkezéseit érintette (épp időben, hiszen a módosítás a bevallás napján lépett hatályba).

Pontosításra, meghatározásra került az „egyszerűsített lefedett adó”, az „egyszerűsített tényleges adómérték”, az „elismert országonkénti jelentés”, valamint az „elismert pénzügyi beszámoló” fogalma. A legfontosabb módosítás az egyszerűsített lefedett adó fogalmának meghatározása volt, amely a vállalatcsoport elismert pénzügyi beszámolójában kimutatott, tárgyévi adófizetési kötelezettségként elszámolt nyereségadó-ráfordítással azonosítja a fogalmat. A meghatározás ugyanakkor további jogértelmezési kérdéseket is felvethet, hiszen – legalábbis jogtechnikai szempontból – a fogalom továbbra sem korlátozza a nyereségadó ráfordításként elszámolt „lefedett” adókra az egyszerűsített lefedett adót. A fenti fogalomból kiindulva a CbCR riport szerinti nyereségadó ráfordítás és az adózás előtti eredmény hányadosa határozza meg az egyszerűsített tényleges adómértéket, amely (ha 2024-ben kezdődő adóévben eléri a 15%-ot, majd azt követő adóévekben a 16- végül a 17 %-ot) biztosíthatja az átmeneti mentességet.

Illeték

Illetékmentesség

Nem kell ajándékozási illetéket fizetni abban az esetben, ha a tulajdonos az általa nyújtott kölcsönt a végelszámolás alatt álló cég felé engedi el.  A tulajdonosi kölcsön elengedésével megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint meg kell állapítani, ugyanakkor az adóhatóság az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel akkor törli, ha a cégbíróság – a tagi kölcsön elengedésével érintett – végelszámolás keretében törli.

Lakástulajdon vásárlása

Eltörölték a törvényből a cserét pótló vétel illetékkedvezménye esetén a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalást, így a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érheti el. Változott továbbá a szabályozás akként, hogy az illetékalap meghatározásakor a 3 év helyett a vásárlást megelőző legfeljebb 5 éven belül eladott lakás forgalmi értékét lehet figyelembe venni.  

Art. Air

Adómegállapításhoz való jog elévülése

A szabályozás értelmében ha a bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. A bevezetésre került új rendelkezések értelmében az adózó nem jogosult az önellenőrzésre ha az általános forgalmiadó-kötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó általános forgalmiadó-kötelezettségét is érintheti.

Regisztrációs adó

Pontosítás az adóalanyiságot illetően

A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében kiegészült a szabályozás akként, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól, a regisztrációs adó alanya a tulajdonos.          

Minimálbér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 322 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 210 forint, napibér alkalmazása esetén 14 850 forint, órabér alkalmazása esetén 1856 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 373 200 forint, hetibér alkalmazása esetén 85 800 forint, napibér alkalmazása esetén 17 160 forint, órabér alkalmazása esetén 2145 forint.