Áfa-változások a 2024-es adócsomagban

2023. november 14.

Az Országgyűlés elé benyújtott 2024-es adóváltozások közül jelen blogbejegyzésünkben az általános forgalmi adót érintő változásokat mutatjuk be.

(1) Az áfa bevallás átalakítása (eÁfa)

A jogszabálytervezet szerint az adóalanyok a jövőben háromféleképpen nyújthatják be áfa bevallásukat:

az eddig megszokott ÁNYK program segítésével
a NAV által rendelkezésre bocsátott bevallástervezet jóváhagyásával
gép-gép interfész kapcsolaton keresztül (M2M), amelyben a NAV által kidolgozott adatszerkezetben adja meg az adóalany a bevallási adatokat, amelyet a NAV validál, és a hibák javítását követően ezen bevallást tudja benyújtani az adóalany.

A NAV által közzétett tájékoztató az alábbiakban határozza meg az M2M folyamatot, amelynél nagyon fontos előny az, hogy az adóalanyok az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokat a saját ügyviteli rendszereikbe tudják importálni, és azokat a bevallás alapját képező nyilvántartás elkészítéséhez felhasználni. Az összeállított, majd gép-gép kapcsolattal feltöltött analitikán a NAV rendszere vizsgálatokat végez, és a webes felülettel azonos módon az esetleges hibák, figyelmeztetések itt is elérhetők, ezzel is segítve a megfelelő bevallás benyújtását. Mivel a gép-gép kapcsolat során ügyféli oldalon az ügyviteli rendszernek is alkalmasnak kell lennie az eÁfa M2M rendszer sajátosságainak kezelésére, a NAV az ehhez készített fejlesztői dokumentációt, a hasznos felhasználói javaslatok megismerésére a legismertebb fejlesztői platformon, a GitHub felületén mindenki számára hozzáférhetővé tette.

A rendszer lényeges elemei az adókódok, valamint az ezek használatával összeállított, és a bevallások alapját képező áfaanalitika. Ez a szemléletváltás teremti meg az alapjait annak, hogy hosszabb távon az áfabevallási kötelezettség ne bevallásinyomtatvány-alapú legyen, hanem a hatékonyabb adatfeldolgozásra, és a folyamatba épített hibaellenőrzésre fókuszáljon.

A fejlesztéssel szembeni elvárások szerint az eÁfa előnye lesz egyrészt a bizonylati szintű adatok automatikus, sztenderd adókódolása, amely az egyes tételeknek a meghatározott bevallási sorral történő összerendezését szolgálja, másrészt a bevallás benyújtását megelőző ellenőrzés, amely az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazáshoz képest kiterjedtebb validációt eredményez, felhívva a figyelmet akár a NAV kockázatelemzése során keresett eltérésekre is. Az elkészített analitikát tehát a rendszer vizsgálatoknak veti alá, amelyekből a helyes teljesítést segítő figyelmeztető (WARNING) üzenetek, és természetesen a hibákat (ERROR) jelző üzenetek készülnek. A validációt követően a rendszer állítja össze a bevallás tervezetét, amely jóváhagyással, a felületen keresztül be is nyújtható.

Az M2M rendszer előnye tehát a sztenderdizált NAV általi előellenőrzés, amely valószínűleg jelentősen megkönnyíti az adóalanyok munkáját (legalábbis az ANYK rendszerhez képest), ezen túl pedig fontos adminisztrációs könnyítés az is, hogy mentesül a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól (azaz az M lapok kitöltési kötelezettsége alól) az az adóalany, aki az eÁfa-rendszer használatával teljesíti a bevallási kötelezettségét és az eÁfa-rendszerben nyilatkozik számla szinten a levonható adóról.

Az eÁfa-rendszer lehetőségként áll az adóalanyok rendelkezésére, ebben először és a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról lehet bevallást benyújtani.

(2) E-nyugta

A kiskereskedelmi szektorban várva-várt e-nyugtával kapcsolatos szabályokat már korábban a jogszabályba ültették. A szabályozás alapján az e-nyugta koncepciójának főbb vonalai már ismertek, sőt a NAV a fejlesztői dokumentációt is közzétette. A rendszer gyakorlatilag a NAV által üzemeltetett nyugtatáron keresztül fog működni, ez tartalmazza az az e-pénztárgéppel kiállított nyugták, számlák (illetve azokkal egy tekintet alá eső okiratok, módosítások) adatait és lehetővé teszi azok a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő részére történő rendelkezésre bocsátását, illetve megőrzését. A jelenlegi törvényjavaslat 2025. január 1-i hatályba lépéssel további szabályokat tartalmaz az e-nyugtával kapcsolatban. A törvényjavaslat kimondja, hogy e-nyugta kiállítása, kibocsátása kizárólag elektronikusan történhet. A kibocsátott e-nyugtát a vevő vevői alkalmazás segítésével tudja elérni a nyugtatárban. Fontos változás, hogy az elektronikusan kiállított és kibocsátott e-nyugtáról – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén történik papír alapú nyugtamásolat rendelkezésre bocsátása.

A javaslat értelmében 2025. január 1-jétől az alábbi tartalmi elemek lesznek kötelezők az e-nyugtán (a nyugtán csak az a) -d) pontok lesznek kötelezők):

a) a nyugta kibocsátásának kelte;

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke;

e) az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma (2028. július 1-től), amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

f) az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;

g) adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

h) a „különbözet szerinti szabályozás” esetén az erre való utalás.

A nyugta adattartamának javítására (a számlahelyesbítés koncepciójával összhangban) megjelenik a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma, amelynek kötelező adattartama az alábbi:

a) az okirat kibocsátásának kelte;

b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

c) hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

d) a nyugta adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van.

(3) Ingatlanhoz kapcsolódó fordított adózás

Ismét módosul az építőipari tevékenységekkel kapcsolatos fordított adózási szabály. Fordított adózás alá esik a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését és rendeltetésének megváltoztatását is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Ezen szabály 2024. január 1-jétől azzal egészül ki, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattétel a szolgáltatásnyújtót fogja terhelni.

(4 )Egyéb változások

Szigorodnak a közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő adólevonási jog gyakorlására vonatkozó szabályok;
Pontosításra kerül az online rendezvényeken való részvételt biztosító szolgáltatás teljesítési helye;
A fogtechnikusi tevékenység körében történő termékértékesítés adómentessége a fogászati protézis értékesítésére fog kiterjedni;
Adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítási tevékenység;
Az alanyi adómentesség szabályai pontosításra kerülnek, új lehetőségként (i) a magyar adóalanyok külföldi ügyleteinek vonatkozásában, valamint (ii) külföldi adóalanyok magyar ügyletei vonatkozásában is lehetőség lesz alanyi adómentességet választani;
Módosulnak / pontosításra kerülnek egyes kedvezményes adómérték alá eső értékesítések (nemcsak a túró rudi – ami desszert jellegű sajtkészítményként került meghatározásra – , hanem a speciális tápszerek, anyatej-helyettesítők és anyatej-kiegészítő tápszerek vonatkozásában)