Apport számviteli elszámolása

Jelen cikkünkben szeretnénk ismertetni, hogy miként kell számvitelileg elszámolni egy tárgyi eszköz apportba adását, illetve azt, hogy miért kell másképpen kezelni ezt a fajta tárgyi eszköz kivezetést. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyi eszközöket több jogcímen lehet kivezetni, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

• értékesítés
• apportként történő átadás
• térítés nélküli átadás
• selejtezés, hiány
• átsorolás (forgóeszközök közé)

Az apport kivételével a többi jogcímen történő kivezetés teljesen azonos, azaz ki kell vezetni az egyéb ráfordítás főkönyvi számlán az adott tárgyi eszköz bruttó értékét, terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését. Ennek a lépései a következők:

1. Bekerülési (bruttó) érték kivezetése: T: 861  Egyéb ráfordítások   K: 12-15 Tárgyi eszközök.
2. A halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése: T: 129-159   K: 861  Egyéb ráfordítások.
3. A terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T: 128-158  K: 861  Egyéb ráfordítások.

Ezzel szemben az apportba történő átadás számviteli elszámolására a számviteli törvény speciális szabályokat tartalmaz, amely nem bruttó elszámolás elvét követi, hanem az úgynevezett nettósítást írja elő, amely alapvetően a nemzetközi számviteli sztenderdekhez való közelítés miatt került be - nem is olyan rég – a számviteli törvénybe* és ezek következők:

„Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

 k) ^*  a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;”

„Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

k) ^*  a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;”

A fentiek alapján látható, hogy az apport esetében először a mérlegben el kell végezni a tárgyi eszköz könyv szerinti értékének elszámolását (bruttó érték és az értékcsökkenések egymással szembeni elszámolása), majd ezt követően össze kell hasonlítani, hogy a könyv szerinti érték vagy az apport létesítő okirat szerinti értéke a nagyobb és attól függően kell vagy egyéb bevételre, vagy egyéb ráfordításra könyvelni a két érték közötti különbséget.

Amennyiben cikkünk hasznosnak bizonyult és további kérdés merülne fel, keresse bizalommal szakértőinket.

*/ a számvitelről szóló C. törvény  77. § (3) bekezdés k) és 81.§ (2) bekezdés k) pontjainak rendelkezései

Készítette: Dr. Pályi Zoltán, partner, Ecovis Tax Solution Kft.