Az Országgyűlés elé benyújtott 2025-ös adóváltozások közül jelen blogbejegyzésünkben az adózás rendjét érinti javaslatokat mutatjuk be:

Adózás rendjéről szóló törvény módosítása

(1) E-pénztágép engedélyezése, adatszolgáltatási kötelezettség

A tervezet 2025. január -től módosítaná az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyezésére, valamint az e-pénztárgép adatszolgáltatására vonatkozó, 2024. július 1-től hatályos, azonban a rendeleti szabályozás hiánya miatt egyelőre nem alkalmazandó rendelkezéseket. Az e-pénztárgép lehetővé tenné az elektronikus nyugták kiállítását a vásárlók részére, jellemzően a vásárlók mobiltelefonjára letöltött alkalmazás révén, ezáltal nemcsak a nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép, illetve a vevői alkalmazás üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, illetve felügyeli, valamint az engedélyezi. Az engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az adóhatóság az e-pénztárgépre és a vevői alkalmazásra vonatkozó adatokat (érvényes, visszavont, illetve érvénytelenné vált forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépek, valamint vevői alkalmazások adatait) folyamatosan közzéteszi a honlapján.Visszaélés gyanúja esetén az adóhatóság az e-pénztárgépet legfeljebb 15 napra bevonhatja, vagy blokkolhatja, ha a tényállás másként nem tisztázható. Ez idő alatt az adózó nyugtaadási kötelezettségét (ha ilyennel rendelkezik) másik e-pénztárgéppel vagy nyomtatvány használatával teljesítheti. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az e-pénztárgép vagy a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg és a hiba hiányosság nem küszöbölhető ki, előírhatja az e-pénztárgép adóhatóság részére történő végleges leadását és megsemmisítését vagy végleges blokkolását, illetve e vevői alkalmazás végleges blokkolását.

(2) Adategyeztetési eljárás

A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések köre bővül az adategyeztetési eljárással. Az adategyeztetési eljárás keretében, amennyiben az adóhatóság az adózó, illetve e vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót felhívja a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására. Az adategyeztetést a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell elvégezni az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Az adategyeztetés eredményéről az adóhatóság 8 napon belül értesíti az adózókat.

(3) Bírságok, adóhatósági intézkedések

A veszélyhelyzetre tekintettel a 181/2024. (VII.8.) Korm.rendelet által 2024. augusztus 1-től bevezetett magasabb mulasztási bírság mértékeknek megfelelően 2025. január 1-től az alábbiak szerint módosulnának az Art. rendelkezései:

• az általános mulasztási bírság maximális mértéke természetes személy adózó esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra, nem természetes személy adózó esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra nőne;
• be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén az adózó a korábbi 1 millió forint helyett az adózó 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható;
• számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén 1 millió forint helyett 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság vethető ki.

Az adózó az adategyeztetési eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségek nem teljesítése esetén 300 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható.

2025. július 1-től a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban, amennyiben az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó havi bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. A fenti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata. A fentiektől függetlenül be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén a veszélyhelyzeti szabályok implementálását követően kétmillió forintig terjedő mulasztási bírság alkalmazható.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóhatósági törli az adószámot, ha az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget. A fenti határidő a tervezet szerint 2025. július 1-től 90 napra csökken.

(4) Fióktelep bankszámlanyitási kötelezettsége

A tervezet előírja, hogy a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2025. január 31-ig belföldi pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia, amennyiben ilyennel jelenleg nem rendelkezik.

(5) Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása miatt a székhelyszolgáltató tevékenység csak azt követően folytatható, hogy a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba vette. Az adóhatóság a székhelyszolgáltatás bejelentésével kapcsolatban a jövőben azt vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentését nem köteles vizsgálni (hiszen ez már nem elég a tevékenység végzéséhez).

(6) Külföldi munkavállalók adóazonosító jelének igénylése

2025. január 1-től a harmadik országbeli állampolgár külföldi munkavállalók adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérhetné az állami adó- és vámhatóságtól.

(7) Adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatás

2025. január 1-től az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatást az adóhatóság nem csak akkor hozza az érintettek tudomására, ha a több adózót érintő kapcsolatot, tényt, körülményt vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel megállapította, hanem azon esetekben is, ha a fenti körülményekkel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető.

(8) Határidők

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás határideje a jelenleg hatályos szabályozás szerint 120 nap, amely két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. A módosítás szerint a hosszabbítás határideje 90 napra emelkedne.

Csoportos adóalany megszűnése esetén a záró adóbevallást a Tao tv. szerinti megszűnés napját követő 90 napon belül kell benyújtani (a korábbi 30 nap helyett).

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása

(1) Elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás

Az adóigazgatási eljárásban 2025. július 1-től bevezetésre kerülne az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás intézménye, különösen akkor, ha a személyes meghallgatásra megjelölt hely a meghallgatást elrendelő adóhatóság illetékességi területén kívül esik. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra az idézett személy személyes meghallgatásának helyszínét biztosító adóhatóság által e célra kialakított elkülönített hivatali helyiségekben kerül sor.

(2) Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő kötelezettségek jogkövetési vizsgálat keretében történő ellenőrzése

2025. január 1-től az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében is ellenőrizhetné, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét. A fenti jogkövetési vizsgálat határideje 60 nap.

(3) Jogorvoslat a külföldi áfa-visszatérítési eljárásban

A módosítás kibővíti az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzéseket, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.

A külföldi adóalanyok adóvisszatérítés eljárása esetén 2025-től nem alkalmazandó az Air. Azon rendelkezése, hogy a fellebbezési eljárásban nem lehet nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt. A módosítás indoka az Európai Bíróság C-746/22. számú ügyben (Slovenské Energetické Strojárne a.s.) hozott ítélete, amely a Közösségi szabályozással ellentétesnek minősítette a magyar gyakorlatot, amely megtiltja, hogy a héa‑visszatérítés iránti kérelmet benyújtó adóalany a másodfokú adóhatósághoz előterjesztett fellebbezés szakaszában adja meg az elsőfokú adóhatóság által kért azon kiegészítő információkat, amelyeket ez az adóalany a 2008/9/EK tanácsi irányelv által előírt egy hónapos határidőn belül nem adott meg az elsőfokú adóhatóságnak. Az Európai Bíróság ítélete szerint a 2008/9/EK tanácsi irányelvben foglalt határidő nem minősül jogvesztő határidőnek.

Adóvégrehajtás

A javaslat egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve. Ennek megfelelően az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján lefolytatandó végrehajtások tekintetében a kötelezettségek végrehajtása során 2025. január 1-től a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része (a hatályos szabályozás szerint a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része).

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

A kihirdetést követő naptól a Központi Irányítás jár el felettes szervként azon fizetési kedvezmények esetén, amelyben a kérelemmel érintett összeg az 1 milliárd forintot eléri vagy meghaladja.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben is nevesítésre kerülnek a külön jogszabályokban meghatározott, NAV által ellátott feladatok, ennek megfelelően a NAV ellátja:

• a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó egyes rendelkezések betartásának vizsgálatára irányuló hatósági feladatokat,
• az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdés szerinti hatósági feladatokat,
• a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
• az üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a piacfelügyeleti hatósági feladatokat.

Art - Ctv – tevékenységi körök besorolása

Azokat a tevékenységeket, amelyek a TEÁOR’25 fordítókulcs szerint átkódolhatók, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Ha a cég az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, azt az állami adó- és vámhatósághoz legkésőbb 2025. július 1. napjáig kell bejelentenie. Az egyéb tevékenységek közül az automatikusan át nem sorolhatókat a cégeknek kell az adóhatóság felé bejelenteniük legkésőbb 2025. július 1. napjáig.  2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet. Az adóhatóság által át nem vezetett adatváltozásokról a cégeknek kell a cégbíróság felé a létesítő okiratuk módosított verzióját megküldeni (változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő – amennyiben csak a tevékenységi köröket érinti).

Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek esetén az állami adó- és vámhatóság automatikusan gondoskodik a tevékenységi körök átkódolásáról. A határidők és eljárásrend (pl. automatikusan át nem kódolható tevékenységek) megegyezik a cégbejegyzésre kötelezettek esetén leírtakkal.