Lehet-e a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás keretében az építési beruházás megrendelése mellett eszközöket is beszerezni; ha igen akkor milyen feltételekkel? Fontos kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.418/15/2020 számú határozatával.

A kérdés különösen foglalkoztathatja azon ajánlatkérőket, akik valamilyen pályázat útján valósítanának meg egy komplex beruházást (pl. óvoda építése és felszerelése).

2021-ben már nem újdonság, hogy a Kbt. 115. § -a szerinti eljárásfajta választására kizárólag építési beruházások esetében van lehetőség. A vegyes beszerzésekkel kapcsolatos Kbt-s alapnorma [22. § (1) bekezdés] szerint pedig, ha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni. Mindezek alapján kérdésként merül fel, hogy egy 100 millió forintos becsült értékű beszerzési igény megvalósítására, amelyben 51 millió forint összegben építési tárgyú, 49 millió forint összegben pedig árubeszerzés tárgyú elemek szerepelnek, jogszerűen választható-e a 115. § szerinti eljárás mindkét beszerzési igény kielégítésére.

Tekintsük át, hogy a fenti logikai jogértelmezéssel könnyen megválaszolható kérdést miként írja felül az egyéb jogértelmezési technikákon nyugvó döntőbizottsági jogértelmezés. Előre bocsátjuk, hogy cikkünkben egy ilyen beszerzési igény részekre bontásának és egybeszámításának kérdéseivel nem foglalkozunk.

Cikkünk alapjául szolgáló esetben a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő 2 részre osztotta; az 1. részben idősek otthona kialakítását (épület felújítása) rendelte meg, míg a 2. részben az idősek otthona részére beszerzendő eszközöket rendelt meg. A becsült érték alapján a beszerzés 88,35% arányban építést, 11,65% arányban árubeszerzést tartalmazott.

A közbeszerzési eljárás vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság Elnöke kezdeményezett jogorvoslati eljárást, aki hivatalbóli kezdeményezésében kifejtett álláspontja alapján teleologikus jogértelmezéssel azzal érvelt, hogy: a jogalkotó szándéka szerint az ajánlatkérő ezt az építési beruházás tárgyú beszerzések esetén teheti meg jogszerűen, árubeszerzés esetén nem. Vizsgálódásunk szempontjából releváns szempont volt az ajánlatkérő alábbi érvelése is – a logikai jogértelmezés mellett – miszerint az építés során szükséges volt pl. a nővérhívókat, valamint a kamerarendszert, illetve egyéb egészségügyi berendezéseket beépíteni, bekötni még az épület elkészülte, a festési munkálatok előtt, ezért álláspontja szerint az árubeszerzések a projekten belül megvalósuló építési beruházáshoz szorosan kapcsolódtak, az egyes termékek az építési beruházás megkezdése előtt szükségessé váltak és kellettek ahhoz, hogy a beépítésük megfelelő legyen, betöltse funkciójukat, illetve hogy az épület idősotthonként legyen képes üzemelni. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a 2. részben beszerzendő eszközök becsült értékének 40 % -át teszik ki olyan eszközök, amelyeket a kivitelezés során beépítésre kerülnek.

A Döntőbizottság szerint a Kbt. irányadó 115. § (1) bekezdésének első fordulata kógensen meghatározza az egyetlen lehetséges közbeszerzési tárgyat, amely az építési beruházás. Álláspontunk szerint joglogikai értelmezéssel megállapította, hogy az idézett fordulatnak kizárólag a közbeszerzési eljárás 1. része felelt meg. A határozat indokolásának – és jelen cikknek is – a legfontosabb pontja a Döntőbizottság indokolásának alábbi része: „a 2. részre vonatkozó eszközbeszerzés tárgyát olyan áruk is képezték, amelyek „nem kerülnek beépítésre az épület felújítása során”, erre tekintettel a Kbt. 22. § (1) bekezdés szabályai sem lennének alkalmazhatók.”

A fentebb írtakból álláspontunk szerint az a döntőbizottsági álláspont kristályosodik ki, hogy a Kbt. 115. § -a szerinti közbeszerzési eljárásban kizárólag olyan árubeszerzés tárgyú termékek beszerzésére van jogszerűen lehetőség, amelyek a kivitelezés során beépítésre kerülnek. Megítélésünk szerint ezen értelmezésből az következik, hogy jogszerűen a Kbt. 115. § -a szerinti eljárásban csak a kivitelezés végén a Polgári Törvénykönyv szerint alkotórésznek minősülő dolgok beszerzésére van mód. (Alkotórész, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.) Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezen jogértelmezés a mi saját interpretációnk a határozat tekintetében, amely ezt a „tételt” ilyen minőségében, határozottan nem mondja ki. A határozat fent idézett része alapján, nyelvtani és logikai szempontból vonjuk le következtetésünket, amely reményeink szerint ki fogja állni az idő próbáját.

Összefoglalva tehát azt gondoljuk, hogy a joggyakorlat ezen eljárásfajta alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságainak kiküszöbölését segítő, fontos döntőbizottsági döntés született, amely pontot tehet a valamennyi fél számára fejtörést okozó kérdés végére.