Korábbi cikkünkben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk.

Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült "Kartellgyanús közbeszerzés" című tájékoztató füzetét, tovább gazdagítva ezzel a GVH-nak a közbeszerzések kartelljogi megfelelését elősegítő publikációs listáját, amely az ajánlattevőknek szánt "Hogyan maradjon tiszta?" című füzet megjelenésével indult 2016 végén.

A közbeszerzési szakma - a maga 22 évével - ugyan nagykorúvá érett, a hazai közbeszerzési kultúra fejlesztése további komoly kihívásokat tartogat valamennyi érintett számára. Az ajánlatkérő szervezeteknek kiemelt szerep jut ebben a népnevelő munkában, így különösen a verseny tisztaságának hatékony megőrzésében, a közbeszerzési kartellek megelőzésében, beazonosításában és a jogsértések elkövetéséhez fűződő jogkövetkezmények érvényre juttatásában.

A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztató füzete az aktív magatartás szükségességére, a közbeszerzési eljárások versenybarát módon történő, kartellezésnek kedvezőtlen terepet biztosító kialakításának és lebonyolításának jelentőségére hívja fel az ajánlatkérők figyelmét. A verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó alapelvi előírás mellett a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlatkérők kifejezett kötelezettségévé teszi, hogy amennyiben az adott közbeszerzési eljárás során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

A GVH tájékoztató füzete példálózó jelleggel veszi sorra a közbeszerzési kartell egyes - egymással gyakran kombinálódó - változatait: így a körbenyerést (amikor az eljárásokban való nyertesség előre leosztottan körbejár), az ajánlat visszatartását/elfojtását (amikor csak a nyertesként kijelölt ajánlattevő tesz ajánlatot, a többi kartelltag nem, vagy szándékosan érvénytelen ajánlatot tesz illetve ezzel egyenértékűen viselkedik pl. nem teljesíti a hiánypótlást) vagy a színlelt ajánlattételt (amikor csak a nyertesként kijelölt ajánlattevő tesz versenyképes ajánlatot).

A GVH tájékoztató füzete részletesen bemutatja a komoly kartellgyanút felvető jeleket, mintázatokat, azonosságokat és ismétlődő elemeket. Míg egyes jelek már akár egy eljárás során is észlelhetőek, addig mások csak több eljárás egymásutánjában mutatkoznak meg. Nézzük, hogy a GVH milyen ismertetőjegyekre hívja fel az ajánlatkérők figyelmét (a felsorolás nem teljes körű):

• Olyan kijelentések, amelyek arra utalnak, hogy egyes cégek nem értékesítenek adott földrajzi területeken vagy adott vásár­lóknak, illetve, hogy egy te­rület vagy egy ügyfél másik beszállítóhoz "tartozik".
• Az ajánlattevők arra utaló kijelentései, hogy valamelyik ajánlat jelké­pes vagy színlelt, illetve amelyek a versenytársak ajánlataival kapcsolatos, nem nyilvános adatok ismeretét jelzik.
• Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek az adott cég sikerével vagy kudarcával összefüggő ismereteket jeleznek olyan eljárásban, amelynek eredményét még nem tették közzé.
• A nyertes ajánlattevő bevonja a vesztes ajánlattevőket vagy egy részü­ket alvállalkozóként.
• Egy vagy több ajánlattevő visszavonja az ajánlatát, majd a nyertes ajánlattevő alvállalko­zóként vonja be őket a teljesítésbe.
• A nyertes ajánlattevő nem köti meg a szerződést, később azonban alvál­lalkozóként részt vesz annak teljesítésében.
• Valamely ajánlattevőtől érkező ajánlat egy másik ajánlattevő leve­lezési cégjelzését, logóját, telefonszámát tartal­mazza, vagy egyéb, a másik ajánlattevő ajánlatában szereplő sajá­tos részt tartalmaz.
• Különböző ajánlattevők által benyújtott iratok hasonló hibákat, törléseket vagy egyéb fizikai módosí­tásokat tartalmaznak, esetlegesen ugyanazon kellé­kek, mellékletek, igazolások hiányoznak.
• Több ajánlattevő teljesen egyforma, részleteiben is (indokolatlanul) azonos árakat jelöl meg.
• Az árajánlatok költségekkel nem magyarázható, hirtelen és egyide­jű emelkedése vagy korábbiak alapján várt árengedmények váratlan eltűnése.
• A nyertes ajánlatok valamilyen földrajzi rendszerezettséget mutat­nak.
• Úgy tűnik, hogy egyes vállalatok sorban egymás után nyernek.
• Valamely ajánlattevő árajánlata jóval magasabb egy adott szerző­dés esetében, mint ugyanazon ajánlattevő árajánlata más hasonló szerződések esetén.
• A rendszeres ajánlattevők nem tesznek ajánlatot egy olyan eset­ben, amikor arra számítani lehetett volna.

Kartellgyanú esetén az ajánlatkérők a GVH Felderítő Irodájával vehetik fel a kapcsolatot, vagy anonim módon is bejelentés tehetnek a Kartell chatsegítségével.

A feladat közös: tegyünk együtt a kartellek visszaszorításáért!

Következő cikkünkben a közbeszerzési szakszótár egy új fogalmával, az öntisztázással foglalkozunk.