A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti "meccs" eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni.

A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex).

A másik oldalán: az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet.

A mérkőzés tétje: az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések teljesítése során minden esetben köteles-e elektronikus építési naplót vezetni a vállalkozó.

A Kivitelezési kódex 24. § (1) bekezdése szerint: "A 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni." A (3) bekezdés szerint pedig: Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és - bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, - a (4) és (5) bekezdés kivételével - az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által működtetett internetes alapú e-építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni." A Kivitelezési kódex szerint tehát a hivatkozott szakaszokban meghatározott kivitelezési tevékenységek esetében kötelező építési naplót vezetni. Az építési napló pedig - főszabály szerint - kizárólag elektronikus építési napló lehet, a naplóvezetés egyéb formáját kivételes jelleggel ismeri a Kivitelezési kódex. A kódex hivatkozott szakaszai - szemben a 2014. március 14. napjáig hatályban volt 24. §-al - tehát nem teremtenek általános jelleggel naplóvezetési kötelezettséget a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység esetén, ugyanakkor az 1. § (4) bekezdése rögzíti, hogy "a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

Nézzük meg közelebbről, hogy mi a helyzet egy olyan építési beruházás esetén, amely nem uniós forrásból (*), közbeszerzésen keresztül valósul meg, de az elvégzendő munka nem tartozik a Kivitelezési kódex 22. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységek közé.

A 322/2015. (X.31.) Korm. rendelet az építési naplóval kapcsolatban mindösszesen annyi megállapítást tesz - és ezt a Kbt. sem bővíti további rendelkezésekkel -, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő - a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve - nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát az alvállalkozók bevonása kapcsán, így a kormányrendeletek együttes értelmezése alapján az a következtetés tűnik helytállónak, hogy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások esetében nem mellőzhető az építési napló igénybevétele, még akkor sem, ha az elvégzendő kivitelezési tevékenység műszaki sajátosságai, munkamenetbeli átláthatósága egyébként nem indokolja a napló vezetését.

Mivel a 322/2015. (X.31.) Korm. rendelet az alvállalkozók igénybevételének ajánlatkérői ellenőrzése tekintetében közvetetten előírja az építési napló alkalmazását és a Kivitelezési kódex alapján ez a kötelezettség - főszabály szerint - internetes alapú e-napló formájában teljesítendő, ezért summa summarum a mérkőzés eredménye az, hogy az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések teljesítése során minden esetben szükséges elektronikus építési naplót vezetni a vállalkozónak.

Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet a Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban hozott, releváns határozataira. A D.28/8/2019. számú és a D.300.10./2018. számú határozatában a Döntőbizottság rögzíti, hogy az építési naplóba történő bejegyzés megfelelő alvállalkozói bejelentésnek minősül, feltéve, hogy az előzetes nyilatkozattal egyidejűleg az alvállalkozó megfelelően nyilatkozik az előírt kizáró okok fennállásának hiányáról is. A Döntőbizottság gyakorlata szerint az előzetes alvállalkozói bejelentés elmaradása súlyos jogsértésnek minősül, ami a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülést eredményezi, továbbá jelentős bírságfizetési kockázatot is hordoz magában.

Míg az előzetes bejelentés elmaradásáért a mulasztó kivitelező felel, addig az előzetes bejelentés ellenőrzésének felróható elmaradásáért a megrendelő ajánlatkérő a felelős. A Döntőbizottság D.299/13/2018. számú határozatában rámutat arra, hogy az ellenőrzés nem korlátozódik az építési napló bejegyzésekre, hanem azon a jóhiszemű és gondos eljárás alapelvi követelményekből kiindulva túlmutat. A nevezett határozat szerint: a "322/2015. Korm. rendelet 27. § (1) bekezdéséből nem az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag az építési napló adataira támaszkodhat a szerződés teljesítésének ellenőrzése során, hanem az építési naplóban szereplő adatok szolgálnak kiindulópontként ehhez. Amennyiben a szerződés teljesítése során olyan adatok, dokumentumok kerülnek az ajánlatkérő ismeretébe, illetve birtokába, amelyek az építési naplóban szereplő bejegyzésekkel nem állnak összhangban, úgy a jóhiszemű és gondos eljárásra vonatkozó alapelvi rendelkezésnek megfelelően az ajánlatkérő oldalán beáll a 322/2015. Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettség, ami nem csak az építési naplóban szereplő adatokra, hanem a szerződés teljesítésével kapcsolatos egyéb információkra, dokumentumokra is kiterjed."

Ha közbeszerzéssel kapcsolatos kérdése, problémája merülne fel, forduljon szakértőinkhez bizalommal.

* A Kivitelezési kódex 42. § (7) bekezdése alapján az e-építési naplót az általános építmények körében az Európai Unió támogatásából megvalósuló beruházások esetén 2014. január 1-jét követően kötelező alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kivitelezési tevékenység szerepel-e a 22. § (1) vagy (1a) bekezdésében.