Mit tartogat 2020 a közbeszerzési eljárások résztvevői számára? – Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Mit tartogat 2020 a közbeszerzési eljárások résztvevői számára? – Dr. Szigeti-Szabó Andrea

2019. december 17.

2019. december 11. napján a közbeszerzési szabályok lényeges változását eredményező törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés.  

Ez egyik jelentős módosítás értelmében – a törvény kihirdetését követően - nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk azoknak a szervezeteknek/személyeknek, akiket jelenleg a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján terhel közbeszerzési kötelezettség. A hivatkozott jogszabályhely értelmében – főszabály szerint - a vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben a Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja. Az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint: „az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható”, tekintettel arra, hogy ilyen ajánlatkérői minőség előírásának szükségességét egyik uniós jogi aktus sem tartalmazza.

A jogalkotó 2020. február 1-jétől hatályon kívül helyezi a Kbt. 113. §-át, azaz a nemzeti eljárásrendben az összefoglaló tájékoztatás közzétételét követően indítható közbeszerzési eljárás jogintézményét, így tehát ezen időponttól kizárólag hirdetménnyel – kivéve a Kbt. 115. § -ában meghatározott eljárásokat - lesznek indíthatóak nemzeti eljárásrendben is a közbeszerzési eljárások.

Nem került elfogadásra a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely eltörölte volna azt a korlátozást, miszerint építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások esetében nem alkalmazható a legalacsonyabb ár, mint egyedüli értékelési részszempont.

Apróbb módosításnak tűnik, ugyanakkor a jogalkalmazók mindennapjait jelentős mértékben megváltoztatja, hogy jövő évtől az eljárások eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladására nyitva álló határidő jelentősen lerövidül. A szerződéskötéstől (eredménytelen eljárás esetében az erről szóló döntés meghozatalától) számított eddigi 10 munkanap helyett 3 munkanapon belül kell feladni a tájékoztató hirdetményt, míg a közbeszerzési szerződések módosítása kapcsán az eddigi 15 munkanap helyett 5 munkanap áll ugyanerre rendelkezésre.

A szigorítások mellett a jogalkalmazók életét könnyítő szabályokat is alkotott az Országgyűlés azzal, hogy számos, eddig kötelezően a felhívásban szerepeltetendő rendelkezést (részajánlattétel kizárásának indokai, a 71. § (6) bekezdése szerinti korlátok, 75. § (5) bekezdése, 81. § (4)-(5) bekezdéseinek alkalmazása) a közbeszerzési dokumentumokban is megadhatják majd az ajánlatkérők. A jogalkotó lehetőséget teremtett arra is, hogy nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérők a kétlépcsős bírálat szabályait mellőzve – a korábbi közbeszerzési törvényből már jól ismert –egylépcsős bírálatot alkalmazzanak.

A közbeszerzési eljárásban nem nyertes ajánlattevők életét nehezíti meg némiképpen az elfogadott törvény azzal, hogy jövő év február 1-jétől iratbetekintést kizárólag az összegezés megküldésétől számított 10 napon belül kérhetnek.

Ha a törvényi változásokkal kapcsolatban további kérdése merülne fel, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.