A közbeszerzési törvény szerint elsősorban az állami vagy önkormányzati szféra szervei, illetve az előbbiekhez kapcsolódó jogképes szervezetek kötelesek a beszerzéseiket közbeszerzés keretében bonyolítani.

Szűkebb körben ugyan, de előállhat olyan helyzet, amikor az államtól vagy az önkormányzatoktól független szervezetek, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy akár egyéni vállalkozók, illetve őstermelők is kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására.

Ebben a bejegyzésben a közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles, támogatott szervezetek körét mutatom be, majd a következő bejegyzésben ismertetem a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges előkészítő feladatokat.

A közszféra Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervei mindenképpen a Kbt. személyi hatálya alá tartoznak, azaz meghatározott tárgyú és értékű beszerzéseik tekintetében az adott beszerzésre felhasznált forrás származásától függetlenül kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Ezzel szemben, ahogy azt a poszt címe is előrevetíti, a közszférától független szervezetek esetén a közszférából érkező, akár uniós, akár hazai forrásbólszármazó támogatás lesz az az elem, ami az alább vázolt esetekben megalapozza a közbeszerzési kötelezettséget.

Támogatás esetén a közbeszerzés kötelezettségét két esetkörben érdemes vizsgálni.

1. Amennyiben valamely, a Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezettől érkező, közvetlen vissza nem térítendőtámogatás (ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatást) összege eléri a 40 millió Ft-ot, úgy a támogatott szervezet a közbeszerzési törvény hatálya alá fog tartozni és a Kbt.-ben fennálló egyéb feltételek esetén köteles lesz a közbeszerzésre. E szabály alól az alábbi öt kivételt engedi a Kbt., azaz ezekben az esetekben a 40 millió Ft-ot meghaladó támogatások esetén sem kell közbeszerzési eljárást folytatni, ha a beszerzésa) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
   b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
   c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
   d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
   e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
   f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.
2. A második esetkörben vizsgálni kell a beszerzés tárgyát, becsült értékét és a támogatás arányát (intenzitását).Először a beszerzés tárgyát érdemes meghatározni, mivel kizárólag a mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházás, valamint a kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit magában foglaló építési beruházás és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások kapcsán merülhet fel közbeszerzési kötelezettség.Amennyiben a beszerzés tárgya a fenti körbe tartozik, úgy figyelembe kell venni a beszerzés becsült értékét és a támogatás intenzitását is. Ugyanis uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés esetén kizárólag a 75%-os intenzitást elérő támogatásesetén, uniós értékhatár feletti becsült érték esetén pedig az 50%-ot elérő támogatási intenzitás esetében áll fenn a közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervezettől/személytől érkező közvetlen támogatás alapján.

Ha nem tudja eldönteni, hogy a fenti esetkörök kiterjednek-e Önre, viszont, a támogatást szabályszerűen szeretné felhasználni, akkor bátran kérjen tanácsot a kérdésben!

Nemsokára újra jelentkezem a téma folytatásával, várom vissza a Kedves Olvasót!