UTOLSÓ EPIZÓD: avagy a szabálytalansági eljárás III. – Dr. Szigeti-Szabó Andrea

UTOLSÓ EPIZÓD: avagy a szabálytalansági eljárás III. – Dr. Szigeti-Szabó Andrea

2018. december 18.

A témában írt legelső cikkünkben elhelyeztük a magyar jogrendszerben a szabálytalansági eljárást és definiáltuk az alapfogalmakat. Második cikkünkben ismertettük magát az "elsőfokú" szabálytalansági eljárást.

Ezúttal, ahogyan ígértük az elsőfokú eljárásban megállapított szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető "jogorvoslat" alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás szabályait ismertetjük, egyúttal - legalábbis egy időre - ezen témával kapcsolatos cikksorozatunkat is lezárjuk.

Az előző részek tartalmából: Az elsőfokú szabálytalansági eljárásban az eljárás lezárulhat: a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság.

Az igénybe vehető jogorvoslat szabályai a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletönálló XXII. Fejezetében kerültek elhelyezésre. A szabálytalansági döntéssel szemben, annak közlésétől számított 10 napon belül lehet jogorvoslatot előterjeszteni az Irányító Hatóságnál (IH), aki a kérelmet megvizsgálja, kialakítja azzal kapcsolatos álláspontját és az előterjesztés kézhezvételétől számított 10 napon belül felterjeszti a jogorvoslati kérelmet elbíráló európai uniós felhasználások felhasználásáért felelős miniszterhez (Miniszter). Amennyiben a jogorvoslati kérelem hatására az IH ráébred, hogy a szabálytalansági döntés nem megfelelő, akkor a felterjesztésig a szabálytalansági döntést saját hatáskörben visszavonhatja és ha szükséges, új eljárás folytathat le. A Miniszter a kérelemről a hozzá való beérkezéstől számított 45 napon belül dönt.

A Miniszter a másodfokú eljárás során bármikor kiegészítést (a kérelmezőtől) vagy tájékoztatást (IH-tól) kérhet. A Miniszter döntésében nincsen kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

Ha már Ön is úgy érzi, hogy nem Ákr. kommentárt szeretett volna olvasni, akkor van egy jó és egy rossz hírünk. A jó, hogy Ön jól ismeri a közigazgatási határozatokkal szemben igénybe vehető jogorvoslati szabályok részleteit. A rossz, hogy ezek - bármennyire is furcsa - bizony egy szerződő fél polgári jogi jognyilatkozata és az azzal szemben igénybe vehető "jogorvoslat" szabályai, amit egy szerződésen kívüli harmadik személy (Miniszter) fog eldönteni (véletlenül sem közigazgatási szervi minőségében), de uniós támogatás esetén alá kell vetnie magát a kedvezményezettnek ezen furcsa szabályoknak.

De, hogy ténylegesen ne Ákr. kommentárrá unalmasodjon a cikkünk, szeretnénk felhívni a figyelmet egy véleményünk szerint fontos szabályra:

Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, ha az eljárás

a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamatban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, illetve jogerős elbírálásáig felfüggeszti,

b) még megindítva nincs, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás megindítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróságnál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

Ugye emlékeznek, hogy az előző cikkünkben már írtuk, hogy az IH a "közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. Az első fokon eljáró IH -nak tehát csak lehetősége, a Miniszternek pedig jogszabályi kötelessége a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) eljárását kezdeményezni, ha egy kérdés elbírálása a KDB döntésétől függ. Melyek ezek? Példának okáért a közbeszerzési jogsértés. A Kbt. 144. § (1) bekezdése definiálja a közbeszerzési jogsértést. A Kbt. 145. § (2) bekezdése a KDB (kizárólagos) hatáskörbe utalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárások lefolytatását.

Tekintettel arra, hogy az európai uniós források felhasználását legtöbb esetben közbeszerzési eljárás előzi meg, így minden a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértés gyanújának (sic!) esetén a szabálytalansági eljárás vezetőjének a KDB eljárását kell kezdeményeznie annak érdekében, hogy a jogsértés gyanúját a megállapított jogsértés válthassa fel, amelyre tekintettel van lehetősége megállapítani a szabálytalanságot. 

Álláspontunk szerint jogbizonytalanságot eredményez, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet az elsőfokú szabálytalansági eljárás esetében csak lehetőséget ad a szabálytalansági eljárás vezetőjének a KDB eljárásának kezdeményezésére és nem kötelezettségként írja ezt elő. Az minden esetre javít a helyzeten, hogy a Minisztert e tekintetben nem illeti meg a mérlegelési jog és a döntés szabadsága.

A Kbt. 177. § -a alapján a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény (ilyen a szabálytalanság mellett elrendelt pénzügyi korrekció is) érvényesíthetőségének feltétele, hogy a KDB véglegesen, illetve a KDB határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.

A jogbizonytalanságot volt hivatott kiküszöbölni a Kbt. 177. § (3) bekezdésének 2016. év végi módosítása, amely implicit módon azt mondta ki, hogy az IH is jogosult közbeszerzési jogsértés saját hatáskörben való megállapítására (egy kivétellel nem kell csak a KDB eljárását kezdeményeznie) és erre alapozva polgári jogi igény érvényesítésére.

Álláspontunk szerint a közbeszerzési jogsértés megállapítására vonatkozó pozitív felhatalmazó norma hiányában a módosítás nem áll összhangban Magyarország Alaptörvényével és a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek által megkövetelt jogi garanciák hiánya miatt az uniós irányelvekkelsem. Az alkotmányossági probléma rendezését a Kbt. 177. § (3) bekezdésének közlönyállapotra való visszamódosításával és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet olyan módosításával lehetne rendezni, amely alapján az IH-nak (a Miniszterhez hasonlóan) kötelező lenne a KDB eljárását kezdeményeznie közbeszerzési jogsértés gyanújának esetén.