„Jobb félni, mint megijedni” - tartja a közmondás. Ez az elővigyázatosság különösen fontos akkor, ha az irányító hatóság a szabálytalansági gyanú miatt az uniós támogatás kedvezményezettjével szemben szabálytalansági eljárást kezdeményez. De mi történik akkor, ha a kedvezményezett nem követte a közmondás szerinti bölcsességet és sort került a szabálytalanság megállapítására, valamint hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására?

A  2014-2020 és  a 2021-2027 programozási időszakokra vonatkozó,  az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletek is szabályozzák a szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat lehetőségét.

A kedvezményezettnek gyorsan fel kell eszmélnie a döntés okozta megdöbbenéséből, ugyanis a jogorvoslati kérelem benyújtására egy viszonylag rövid, mindösszesen tíz napos határidő áll a rendelkezésére. A puszta „ellenkezésen” túlmenően a kedvezményezettnek a jogorvoslat kezdeményezésének  indokait is részletesen elő kell adnia annak érdekében, hogy elkerülje a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóságnál kell előterjeszteni a törvényben meghatározott határidő belül.

A jogorvoslati kérelemről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kérelem kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül dönt. A miniszter legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólítja fel a kedvezményezettet, ha a tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges.

A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy megszüntetéséig nem kezdhető meg, tehát úgymond a végrehajtást felfüggesztő hatálya van a jogorvoslati kérelemnek. A miniszter nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

A miniszter a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

1.  a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be,

2.  a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

3.  a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,

4.  a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet jogorvoslati döntés ellen nyújtotta be,

5.  a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését,

6.  a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság által megismételt szabálytalansági eljárásban hozott szabálytalansági döntés ellen nyújtja be, kivéve, ha a jogorvoslati kérelemben új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényre, adatra, körülményre  hivatkozik.

Az irányító hatóság a jogorvoslati eljárás során saját hatáskörben vagy a miniszter kezdeményezésére elrendelheti a kifizetés felfüggesztését.

Az irányító hatóságnak a jogorvoslati kérelem alapján lehetősége van egyfajta önrevízióra. Amennyiben az irányító hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, még a miniszternek való megküldést megelőzően, a szabálytalansági döntést visszavonja.

Amennyiben az irányító hatóság nem él a döntés visszavonásának lehetőségével, akkor megküldi a jogorvoslati kérelmet a miniszter részére a jogorvoslati kérelem beérkezését követő tíz napon belül. Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelemhez mellékeli a szabálytalansági eljárás dokumentumait, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatos részletes szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb eljárásról szóló tájékoztatást.

A miniszter a jogorvoslati eljárás során az alábbiak szerint határozhat:

1.  a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

2.  a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy

3.  a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és kezdeményezi az irányító hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.

Új szabálytalansági eljárás lefolytatását akkor kezdeményezi a miniszter az irányító hatóságnál, ha

1.  a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat,

2.  a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához,

3.  a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy

4.  a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség.

A miniszter a jogorvoslati döntésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot is. Mivel a miniszter által hozott jogorvoslati döntés ellen további szabálytalansági jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye, ezért fontos, hogy a kedvezményezett ne bízza a véletlenre az eljárás számára pozitív kimenetelét.