Bányajog blog

2024. május 8. és 10. között került megtartásra a XXVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia Zalakaroson, a Bányavállalkozók Műszaki Egyesülete és a Bányavállalkozók Országos Egyesülete szervezésében, ahol számos neves előadó között Dr. Jean Kornél, a Bihary – Szigeti-Szabó – Jean – Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere is előadást tartott, amely témája az aktuális problémák napjaink jogalkalmazásában, joggyakorlatában a bányászatot érintő ügyekben volt.

1. Bevezető:

Az elmúlt években a bányászati szakigazgatás és a bányászatot is érintően különösen a termőföldek védelmével kapcsolatos jogszabályi előírások jelentős változáson mentek keresztül.

Egyértelműen szigorodú tendencia figyelhető meg, különösen ezen a két jogterületen:

- a bányászati jog gyakorlásával kapcsolatos, 1993-től 2021-ig tartó időszakban jellemző, a szabad rendelkezési jogot a középpontba helyező szabályozás helyét egyre inkább a szigorodó, kogens előírások (pl.: átruházási korlátozások, bányaművelési szabályok szigorodása, állami beavatkozás lehetősége), és az ügyek szigorú keretek közötti, egyedi elbírálását lehetővé tévő mérlegelési jogkörben eldönthető ügytípusok számának emelkedése vette át;

- a más célra történő termőföld hasznosítás előírásai hasonlóan a környezetvédelmi előírások 2000-es években megfigyelhető változásához, egyre szigorúbbá váltak (pl.: más célú hasznosítás kivételessége, átlagosnál jobb minőségű termőföld aggregátum bányászat céljára történő felhasználásának a kizárása, helyhez kötött beruházásokra vonatkozó előírások szigorítása, osztályba sorozási szabályok változása).

A természeti erőforrások minden nemzetnek a vagyonát képezik, korlátos mennyiségük miatt az egyre energia- és alapanyag igényesebb világban egyre szigorúbb, protekcionistább szabályok bevezetését lehet megfigyelni.

2. Bányászati szakigazgatás

2.1. Bt. 27. § (6) bekezdése szerinti, kitermelésre engedélyezni kívánt haszonanyag előírt mennyisége alól történő felmentés

Az ismert előírás alapján a törvény három kategóriát állít fel, és minden esetben meghatározza az a legmagasabb kitermelésre engedélyezett mennyiséget, amelyet a MÜT-be be kell tervezni és amely előírás alól a bányafelügyelet a bányavállalkozó indokolt kérelme alapján kisebb mennyiséget is meghatározhat.

Közigazgatási szakasz:

A hatóság elutasító határozatában alapvetően arra helyezte a hangsúlyt, hogy a bányavállalkozó magánérdekével szemben az állam érdeke az, hogy megfelelő mennyiségű ásványi nyersanyag álljon a piac rendelkezésére, hogy le legyenek magasak az építőipari alapanyag árak, illetve, hogy meg kell akadályozni az indokolatlan területfoglalást és az ezzel együtt járó versenytorzító hatást. Ha valaki nem tudja ezeket a feltételeket vállalni, akkor nem köteles a bányászati jogot megtartani, végső soron adja el, vagy adja vissza.

Bírósági szakasz:

Az elutasító döntéssel szemben a bányavállalkozó a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordult, hivatkozva alapvetően arra, hogy a hatóság a mérlegelési jogkörben meghozott döntése során helytelenül járt el, egyrészt nem bírálta el megfelelően a bányavállalkozó által felhozott szempontokat, másrészt okszerűtlenül mérlegelt.

Az ítélet ismertetését megelőzően lényeges ismertetni, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntések bírósági felülvizsgálata korlátozott, a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a tényállás megfelelő felderítettségét, a következtetések okszerűségét és az eljárási szabályoknak való megfelelést lehet vizsgálni, a mérlegelés eredményeként hozott döntés helyességét közigazgatási perben nem.

A bíróság az ítélettel helyben hagyta a bányafelügyelet döntését, az alábbi lényegi indokok alapján:

- a bíróság respektálta a törvénymódosítás indokát, hogy meg kell akadályozni az indokolatlan területfoglalást, álláspontjuk szerint a SZTFH döntése során, mint mérlegelési szempont ennek megfelelő döntést hozott (azt külön nem kellett bizonyítani az eljárásban, hogy a kérelmező maga indokolatlan területfoglaló-e);

- a mérlegelés során nem szükségszerű, hogy a kérelemben írt indokokra alapozva adjon okszerű magyarázatot a döntésére a hatóság. Ez a követelmény általában terheli a hatóságot, tehát mindegy hogyan indokol, ha az okszerű;

- a bíróság véleménye szerint a hatóság a döntés tanulsága szerint vizsgálta a bányavállalkozó érveit, nem értett velük egyet, és döntését egyébként okszerűen indokolta.

- a hatóságnak nem kötelessége egyetérteni, a jogszerűen meghozott döntését magát a bíróság nem bírálhatja felül;

- a hatóságnak nem azt kellett a határozatában megindokolnia, hogy miért a fő szabályt alkalmazta, az igényelt volna külön érvelést, ha eltérést engedett volna az előírás alól.

Összegzés:

A Bt. speciális mérlegelési szempontokat nem nevesít. Mivel a mérlegelés eredményeként hozott döntés a bíróság által nem felülbírálható, csak a jogszabály ellenesség tekintetében, a közigazgatási per a hatóság és a bányavállalkozó egyet nem értése esetén nem nyújt valódi lehetőséget a felülvizsgálatra.

Tekintve, hogy a bányászat egy magas beruházási költségekkel járó, nem túl gyors megtérülésű beruházás típus, amely ráadásul erősen kitett a mindenkori piaci változásoknak, amellett, hogy a Bt. – nagyon helyesen – mérlegelési jogkört biztosít a hatóság részére ahhoz, hogy kivételt alkalmazzon, a megfelelő értékgaranciális rendelkezések, hogy mikor nem lehet megtagadni (önhibán kívüliség, kedvezőtlen piaci helyzet, stb.) a kérelem teljesítését, hiányoznak a jogszabályból.    

2.2. Bt. 30. § (4) bekezdése szerinti bányajáradék pótlás

A törvény szerint, ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 6 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést, az ezt követő első félévben a kieső bányajáradék pótlására a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5‰-nek megfelelő összeget kell fizetnie, amely a második félévtől, félévenként további 0,5‰-kel növekszik.

A jogszabály arra vonatkozó szabályt, hogy a bányajáradék pótlására fizetendő összeg arányosítható lenne attól függően, hogy az első 6 hónapot követően mikor kerül sor a kitermelési tevékenység folytatására, nem alkalmaz.

Ilyen rendelkezés hiányában a hatóság álláspontja az, hogy a teljes 6 hónapra eső bányajáradék pótlására szolgáló összeget meg kell fizetnie a bányavállalkozónak.

A hatóság határozatával szemben próbapert indítottunk, arra hivatkozva, hogy a hatóság jogértelmezése a rendelkezés jelen állapotában sértheti a jogbiztonság, azon belül a normavilágosság követelményét, továbbá a kétszeres értékelés és kettős adóztatás tilalmába ütközhet, ezáltal Alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel.

Arra az esetre, ha a bíróság osztaná a hatóság álláspontját, a másodlagos érvelés szerint felmerülhet a kérdéses rendelkezés Alaptörvény-ellenessége.

A kieső bányajáradék pótlására vonatkozó fizetési kötelezettség szankciós jellegűvé válik, figyelemmel arra, hogy a kétszeresen értékelt időszakban (a kitermelés folytatását követően) e fizetési kötelezettség elveszíti a jogalkotó által vélhetően neki szánt célját: azaz már nem a kieső bányajáradék pótlását szolgálja, hiszen bányajáradékot már fizet ezen időponttól kezdve a bányavállalkozó.

3. Termőföld védelem

3.1. agyag- homok- és kavicsbányászat céljára történő időleges más célú hasznosítás engedélyezése

2013. XI.1-én lépett hatályba a Tfvt. 15/B. §-a, ami az agyag-, homok- és kavicsbányászatra vonatkozóan állapított meg különleges rendelkezéseket, közöttük azt is, hogy ilyen bányászat céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető.

Ezzel párhuzamosan a törvény 9. § (3) bekezdése is – következetesen - úgy változott meg, hogy a termőföld 15/B. §-ában meghatározott célból történő igénybevétele végleges más célú hasznosításnak minősül.

A veszélyhelyzetben hozott 78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet aztán előbb ideiglenes jelleggel újra lehetővé tette a 15/B. § szerinti más célú hasznosítást időleges jelleggel, a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése céljából a nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében.

Ezt követően 2021. XII.1-i hatállyal maga a Tfvt. került módosításra, amely során a 15/B. §-ra való utalást tartalmazó utolsó mondatrész törlésre került a 9. § (3) bekezdésből.

A törvénymódosítás indoklása szerint azért tette újra lehetővé a jogalkotó az aggregátum bányászat esetében az időleges más célú hasznosítást, mert az eredeti állapot helyreállításának vállalása „egyfajta kiegyenlítő intézkedés”, amely lehetővé teszi a termőföld védelem elveinek érvényesülését olyan módon, hogy közben egyéb jelentős társadalmi haszonnal is járó közérdekű tevékenységek végzését sem lehetetleníti el feltétlenül.

Mivel azonban párhuzamosan a 15/B. § (3) bekezdésében – nyilvánvaló adminisztratív hiba folytán – nem módosították a 2021. XI.1-től hatályos szöveget, a Tfvt. 9. §-a és 15/B. §-a egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz, ugyanis a 15/B. §, hacsak nem beruházási célterület az érintett termőföld, továbbra is tiltja az időleges más célú hasznosítást.

Közigazgatási szakasz:

A 2021. XII.1-t követően benyújtott kérelemre a földvédelmi hatóság a 15/B. § (3) bekezdésére hivatkozással elutasító határozatot hozott.

Bírósági szakasz:

Az ügyben indult perben, mivel 2013.XI.1.-t követően (de 2021. XII.1-t megelőzően) a Kúria korlátozott precedensnek minősülő elutasító döntést hozott, egyértelműen kedvező jogszabálymódosítás ellenére a közigazgatási ügyben eljáró bíróság döntését helyben hagyta.

A benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kúria, korábbi döntésére hivatkozással be sem fogadta.

Összegzés:

A jogszabálymódosítás ellenére agyag-, homok- és kavicsbányászat céljára nem lehet időlegesen más célú hasznosítási engedélyt szerezni, akkor sem, ha történetesen a bányavállalkozónak a katasztrófavédelmi hatóság előírta az eredeti terepszintre történő feltöltést.

3.2. Osztálybasorozás szabályainak változása

2023. VII.1-vel a Tfvt. 11. §-a, a jelentős törvényi szigorítások részeként, a visszaélések elkerülése érdekében úgy módosult, ha – osztályba sorozás eredményeként az átlagosnál jobb minőségű termőföld minősége átlagosra vagy gyengébbre változott, akkor a következő 5 évben csak akkor lehetett más célú hasznosítást engedélyezni, ha beruházási célterületnek minősült a kérdéses termőföld.

Közigazgatási szakasz:

A kérdéses hatósági ügyben, ahol a kérelmet a jogszabályváltozást követően adtuk be, azzal érveltünk, hogy a földtulajdonos kezdeményezésére az osztályba sorozásra még a törvénymódosítás hatályba lépését megelőzően került sor, így nem hozható a bányavállalkozó azzal hátrányos helyzetbe, hogy utóbb ő sem kérheti a más célú hasznosítás engedélyezését.

A hatóság a kérelmet elutasította, amely ellen a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmára hivatkozással bírósághoz fordultunk.

Bírósági szakasz:

A közigazgatási perben eljáró bíróság a (3b) rendelkezésére és arra hivatkozással utasította el a keresetet, hogy a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy átmeneti rendelkezést kíván alkalmazni, megtehette volna.

A jogalkotó is felismerte azonban, hogy bizonyos esetekben ez túlzott mértékű szigorítás, ezért a kivételek körét 2024. I.1-vel úgy bővítette, hogy kiterjesztette a helyhez kötött beruházásokram, amelyek között a bányaüzem is szerepel.

4. Egyéb változások

Irodánk neve JB & Partners Ügyvédi Irodára (hivatalos cégnév: Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda) változik 2024.05.31-vel.

A szervezeti átalakulás miatt a továbbiakban az alábbi elérhetőségeken leszünk megtalálhatóak, és állunk változatlanul a hazai bányászat elkötelezett szolgálatában:

honlap: www.jbpartners.hu

e-mail cím: jean@jbpartners.hu, bihary@jbpartners.hu, feher@jbpartner.hu, vizsy@jbpartners.hu, garadnai@jbpartners.hu

A korábbi, ecovis.hu kiterjesztésű elektronikus levelezési címek még 1 évig tovább fognak élni.

Vonalas telefonos elérhetőségünk változatlan (06-1/4391166)

Mobiltelefonos elérhetőségeink szintén változatlanok.

A bányajog blog a www.jbpartners.hu honlapon lesz változatlan tartalommal elérhető.

Köszönjük a bizalmat, jó szerencsét!

Dr. Jean Kornél

A Magyar Bányászati Szövetség gondozásában „Energetikai hírek 2024/17" címmel megjelent az az online hírlevél, melynek aktuális számait a jövőben a bányajog blog olvasói a blog felületéről is el tudnak majd érni.

2024. május 8. és 10. között kerül megrendezésre a XXVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia Zalakaroson, a Hotel Karos Spa-ban.

14/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet alapján szakmai konferenciának minősülő rendezvény részletes programja: MEGHÍVÓ

Részvételi szándékát kérjük 2024. május 1-ig jelezze: Jelentkezési lap

Szállásfoglalásra 2024. április 26-ig van lehetőség: Szállásigénylő lap

A Magyar Bányászati Szövetség gondozásában „Energetikai hírek 2024/16" címmel megjelent az az online hírlevél, melynek aktuális számait a jövőben a bányajog blog olvasói a blog felületéről is el tudnak majd érni.

A Magyar Bányászati Szövetség gondozásában „Energetikai hírek 2024/11” címmel megjelent az az online hírlevél, melynek aktuális számait a jövőben a bányajog blog olvasói a blog felületéről is el tudnak majd érni.

A Magyar Bányászati Szövetség gondozásában „Energetikai hírek 2024/13" címmel megjelent az az online hírlevél, melynek aktuális számait a jövőben a bányajog blog olvasói a blog felületéről is el tudnak majd érni.

A Magyar Bányászati Szövetség gondozásában „Energetikai hírek 2024/9” címmel megjelent az az online hírlevél, melynek aktuális számait a jövőben a bányajog blog olvasói a blog felületéről is el tudnak majd érni.

2024. május 29. és 31. között kerül megrendezésre a LXII. Bányamérő Konferencia, Útkeresés a bányamérésben címmel. A csatolt dokumentumokban minden információ megtalálható a konferencia pontos időpontjával, helyszínével és tematikájával kapcsolatban. A jelentkezéshez és szállásfoglaláshoz szükséges linkek szintén a csatolmányokból érhetők el. Jó szerencsét! <MEGHÍVÓ> <SZÁLLÁS>

A Szilikátipari Tudományos Egyesület az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Bányászati Szövetség a kő-, kavics-, homokbányászatban dolgozó felső- és középvezetők, a fejlesztésben érintett szakemberek részére a bányászatot érintő szakmai kérdésekben megszervezi a XVI. KŐ- ÉS KAVICS BÁNYÁSZ NAPOK KONFERENCIÁT. Az esemény 2024. március 20-22. (szerda-péntek) kerül megrendezésre Velencén. A részletes programot a mellékelt pdf fájlban olvashatják: Meghívó. Jelentkezési határidő: 2024.03.14.

2023. november 9-től 11-ig került megtartásra Herceghalomban, az OMBKE szervezésében az Országos Bányászati Konferencia, ahol számos neves előadó között Dr. Jean Kornél, a Bihary – Szigeti-Szabó – Jean – Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere is előadást tartott, amely témája a termőföldek igénybevételével kapcsolatos szabályok változása, annak lehetséges kihatásai a külszíni bányászatra volt.

I. Téma jelentősége

A termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (a továbbiakban együtt: engedélyezési) eljárásban érdemi döntés a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat figyelembevételével hozható[1].

A fő szabálytól eltérés, hogy az építőipari nyers- és alapanyagok esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni[2] a Bt. rendelkezése szerint.

Érdekes anomália, hogy a Tfvt. szerint ugyanakkor a termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani. A kivétel szabályok között a Bt. vonatkozó rendelkezése nincs feltűntetve.

Ennek azért van jelentősége, mert az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól.

II. Alapvető szabályok

Engedély jelentősége:

A külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges műszaki üzemi terv jóváhagyásának szükségszerű előfeltétele a végleges más célú hasznosítási engedély.

Az ingatlanügyi hatóság határozatának hiánya esetén az eljáró hatóság az engedélyezési eljárását felfüggeszti. 

Lehumuszolás:

A humuszréteg leábrámolása nem minősül ugyanakkor bányászati tevékenységnek, az jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül is elvégezhető[3].

Ha kormányhatározattal beruházási célterületté nyilvánították a más célú hasznosítással érintett ingatlant, úgy a művelési ág változáshoz (mezőgazdasági művelési ágról kivett beruházási célterület) nem szükséges a más célú hasznosítás megkezdése. Ha azonban a beruházás nem valósul meg, az ingatlant a tényleges művelési ágának megfelelően vissza kell minősíteni.

Közérdekű cél jelentősége:

A bányászati tevékenység olyan közérdekű cél, amely alapján kisajátításnak lehet helye, ezért erre a más célú hasznosítás iránti kérelemben konkrétan utalni kell[4].

A közérdekű cél a kérelem indokoltságát önmagában nem helyettesíti.

A közérdekű cél jelentősége a kötelező tulajdonosi hozzájárulás vonatkozásában különösen jelentős.

Hegyközségi hozzájárulás:

Ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint, a kérelemhez csatolni kell az illetékes hegyközség hozzájárulását. A gyakorlatban egyszerűbb és gyorsabb egy nemleges igazolás beszerzése, mint a termőhelyi kataszterbe nem tartozás igazolása.

Tulajdonosi hozzájárulás:

Fő szabály szerint a más tulajdonát képező termőföld más célú igénybevételéhez a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata szükséges[5].

Amennyiben azonban a más célú hasznosítás közérdekű célból történik, nem szükséges előfeltétele a tulajdonos hozzájárulása az engedély kiadásának. A tulajdonosi akarat hiányának az esetleges kisajátítási eljárás során van jelentősége. Ebben az eljárásban van lehetőséges ugyanis a tulajdonosnak a tulajdonjoga (és így a rendelkezési joga) elvonása okán a jogalap vitatásának.

Helyhez kötöttség:

 Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet[6].

Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen 

a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

b)  a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;

15/B § jelentősége

Ez a jogszabályhely tartalmazza a külfejtéses (agyag- homok- és kavics) bányászati tevékenységre vonatkozó különös előírásokat.

Átlagosnál jobb minőségű termőföld külfejtéses bányászati tevékenység végzése céljából csak akkor vehető igénybe, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította[7].

További korlátozást jelent, ha a termőföld külfejtéses bányászati célú hasznosítására engedélyezett, vagy ilyen célra már igénybe vett területek mértéke az adott település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja[8].

Ebben az esetben is kivételt képez, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

Újrahasznosítás

A bányák területét a Bt. tájrendezésre vonatkozó előírásainak, és a bányára vonatkozó egyéb engedélyeknek (környezetvédelmi) megfelelően kell rekultiválni. Ennek megfelelően a Tfvt-nek az a szabálya, mely szerint a más célra igénybe vett terület legalább felét mezőgazdasági művelési ágban kell újrahasznosítani, nem irányadó.

Mivel a termőföld mennyisége véges, az esetleges újrahasznosítás esetén a bányavállalkozó az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak véglegessé válását követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatban szereplő, az újrahasznosítást követően kialakult termőföldre, annak minősége és aranykorona-értéke alapján a földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult más célú hasznosítás során jogszerűen járt el[9].

III. 2023. év lényegesebb jogszabályi változásai

Tulajdonszerzést követő, kivonással kapcsolatos tilalom

A termőföld más célú hasznosítása az igénybe vevő személyétől függetlenül kizárólag a Földforgalmi tv.-ben definiált, mezőgazdasági céllal összfüggő meghatározott célú igénybevételekre engedélyezhető, a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül.

Ez alól a szabály alól kivételt képez, ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges.

Helyhez kötött beruházással kapcsolatos szabály-változások:

 A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását – a betuházási célterüetté nyilvánított terület kivételével – az igénybevevőnek kell igazolnia.

Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában:

• a létesítmény elhelyezésének célszerűsége,
• a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód,
• a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága,
• ha az igénybevevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása[10].

Osztálybasorozással kapcsolatos korlátozás

Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben kerülhet sor[11].

Ennek az előírásnak az alkalmazásának a mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül (semmisség), ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

Más célú hasznosítás területi igénye:

A termőföld igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő, valós szükséglethez kell igazodni.

A más célú hasznosítás ennek megfelelően csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemmel érintett földrészlet részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul.

A termőföld más célú hasznosítása nem engedélyezhető jövőbeli vagy bizonytalan várakozáson alapuló igény alapján[12].

15/B. §-t érintő, jogsértő határozat következménye

A földvédelmi eljárás során az átlagosnál jobb minőségű termőföld vonatkozásában, külfejtéses bányászati tevékenység végzése céljára jogellenesen, azaz az előírás figyelmen kívül hagyásával hozott határozat semmis, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni[13].

IV. Szigorodó joggyakorlat

Hatósági gyakorlat változása:

Bár a Tfvt. szerint, ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülne sor, a kérelemben a más célú hasznosítás pontos célja, és tervezett időtartama helyett elégséges csak a bányászati tevékenységre utalni, a gyakorlatban az ingatlanügyi hatóság egyre részletesebb, gyakorlatilag a kitermelési műszaki üzemi terv szerinti részletességű indokolást ír elő, a kérelem elutasításának terhe mellett.

Azonnali jogvédelem lehetősége:

A más célú hasznosítási engedéllyel szembeni jogorvoslat során a kérelmet jóváhagyó döntéssel szemben azonnali jogvédelem nem kérhető.

A kérelmet elutasító határozattal szemben a határozat végrehajtásának a felfüggesztése kérhető, aminek a felfüggesztett bányafelügyeleti eljárás (műszaki üzemi terv) szempontjából van jelentősége.

Időleges bányászati célú hasznosítás:

A 15/B. § szerinti külfejtéses bányászati tevékenység végzése céljából a Tfvt. 2021. december 1-től hatályos módosítása[14] ellenére, egy 2023-ban közigazgatási perben született ítélet szerinti bírósági jogértelmezés szerint nem lehet időleges más célú hasznosítást engedélyezni.

A jogszabály módosítás előzménye a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése céljából a nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében alkotott 78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet volt, amely először átmeneti jelleggel mondta ki, hogy a a termőföld időleges más célú hasznosítása a Tfvt. 15/B. §-ában meghatározott célból is engedélyezhető.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, jó szerencsét!

[1] Tfvt. 10. § (3) bek.

• A MOL transzformációjához nemzetközi szinten versenyképes tudásra és folyamatos szakmai utánpótlásra van szükség, amelyben a MOL számít a Pannon Egyetemre.
• A MOL-t több évtizedes kapcsolat fűzi az egyetemhez, számos sikeres technológia- és termékfejlesztésben működtek együtt, és a MOL üzemeiben jelentős létszámban dolgoznak a Veszprémben végzett mérnökök.
• A MOL és a Pannon Egyetem közös célja, hogy versenyképes oktatással és karrierlehetőségekkel tartsa itthon a legtehetségesebb magyar fiatalokat.

Budapest, 2023. október 3. – Három évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a MOL és a Pannon Egyetem, amelynek célja, hogy folyamatos utánpótlást biztosítson az energiaipar számára és támogassa a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A MOL és a Pannon Egyetem számos területen működik együtt: többek közt az ásványolaj és petrolkémiai szakirányú vegyészmérnök képzésben, a tananyag korszerűsítésében és a szakmai gyakorlatok megvalósításában. Emellett a Körforgásos Gazdaság Egyetemi központ és a MOHU között szakmai egyeztetések zajlanak majd a körforgásos értéklánc elemeinek bővítése érdekében.

„A MOL-nak meghatározó szerepe van a régióban. Ez a vállalat az ellátásbiztonság egyik legfontosabb bástyája, de meghatározó a szerepünk a térség kiskereskedelmében, közlekedésében és vegyiparában is, emellett pedig eltökélt célunk, hogy a körforgásos gazdaságban is vezetők legyünk. A MOL transzformációja nagy feladat, és az egész régió jövőjére hat.  Ehhez a munkához pedig folyamatosan új, nemzetközi szinten versenyképes tudásra, felkészült szakértőkre és innovatív technológiákra van szükség. A jó szakember hatalmas érték. Akkor nyerünk a legnagyobbat, ha itthon tarjuk őket, sőt a legjobb, ha szakmai karrierjüket a MOL-on belül folytatják. Mindemellett az együttműködés másik célja, hogy olyan innovatív fejlesztéseket, technológiai megoldásokat találjunk közösen, amelyek segítik a MOL céltörekvéseit a körkörös gazdaságban, és ugyanakkor szakmai kihívást jelentek az egyetemi szakembereknek is. Ezen dolgozik a MOL és a Pannon Egyetem is.” – mondta Világi Oszkár, a MOL- csoport vezérigazgató-helyettese.

“Válságokkal terhelt és folyamatosan változó világunkban, a tervezett energetikai átmenet és a lineáris gazdaság visszahajlításának korszakában rendkívüli módon felértékelődnek a nagyvállalatok és a jövőorientált tudáscentrumok közötti olyan szakmai együttműködések, mint ami most a MOL és a Pannon Egyetem között megújításra kerül. Egy ilyen korban a megszokás nem működhet, folyamatos és adaptív innovációra, az eredmények a gyakorlatba történő minél gyorsabb és szélesebb körű átültetése mellett a társadalom érzékenyítésére és bevonására is szükség van. Ez utóbbi legalább akkora kihívást jelent, mint az innovációs ötletek kidolgozása, új eljárások és technológiák fejlesztése. Azt reméljük, hogy a Pannon Egyetem számára stratégiai jelentőségű együttműködésünk mindannyiunk jövője szempontjából kritikus fontosságú fejlesztések támogatásához nyújt majd nélkülözhetetlen segítséget” – hangsúlyozta Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

A MOL-t több évtizedes kapcsolat fűzi az egyetemhez, számos sikeres technológia- és termékfejlesztésben működtek együtt, ilyen például a gumibitumen, valamint a MOL üzemeiben jelentős létszámban dolgoznak a Veszprémben végzett mérnökök.

2007-ben indult az olajipari ellátási láncot optimalizáló szakmérnök nemzetközi képzés a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és a MOL együttműködésében. 2009-ben hozták létre az önálló MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéket, ami hazánkban egyedüliként BSc, MSc, posztgraduális és PhD szintű szakirányú képzést nyújt magyar és egyes esetekben angol nyelven is. A kibocsátott diplomákat a Magyar Akkreditációs Bizottság mellett a Brit Vegyészmérnökök Egyesülete és a FEANI is akkreditálta.

A MOL és a Pannon Egyetem közös duális programja kiemelkedő. 100%-os elhelyezkedési arányt mutat és ez évekre visszatekintve is nagyon pozitív eredmény, hiszen 83%-os a MOL-nál maradók aránya; a volt hallgatók közül többen már szakértői vagy vezetői pozícióban dolgoznak a vállalatnál.

2020-ban alapították meg – további partnerekkel közösen - a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, 2021-ben pedig megalakult a Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt.

A tervezett tudományos és innovációs park célja, hogy a körforgásos gazdaság, valamint a fenntartható technológiák terén országos és regionális tudásközponttá váljon, ahol az ipari igényeket és a szakpolitikai törekvéseket a Pannon egyetem tudására építve, a legmodernebb fejlesztésekkel támogassa. Kiemelt témakörei a hidrogén gazdaság és az akkumulátorok újrahasznosítása.

Sajtókapcsolat: pressoffice@mol.hu

Három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon a MOL az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A három új kút akár 20.000 átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig. A MOL 2019-ben indította útjára sekélygáz programját: új technológiával a földfelszínhez közelebb eső, jellemzően kis méretű mezőket célozza meg. Az elmúlt években 18 fúrásból 16 hozott sikert, a vállalat magyarországi évi 1.4 milliárd köbméter gáztermelésének jelenleg nagyjából 5%-át adja a sekélygáz. Részletek a sajtóközleményben. 

A gyöngyösoroszi ércbánya újranyitása és végleges bezárása volt a témája annak az előadásnak, amit Dr. Tamaga Ferenc, a Nitrokémia Zrt. bányászati főmérnöke tartott a zalakarosi XXIV. Bányászati Szakigazgatási Konferencián. Az előadás teljes anyagát elérhetővé tettük az érdeklődők számára. 

A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték: jelenleg más típusú kőolajat legfeljebb 35%-os arányban tud felhasználni a MOL. Működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100%-ban alternatív típusú kőolajokat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több száz millió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lesz, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat. Részletek a sajtóközleményben.

A 3 napos siófoki szakmai konferencián az Ecovis Hungary Legal irodavezető partnere, dr. Jean Kornél bányajogi szakértő tartott előadást a hazai külfejtéses bányászati tevékenységhez kapcsolódó legfrissebb jogalkalmazási tapasztalatokról. A rendezvény programja és részletes információ elérhető a szervező Szilikátipari Tudományos Egyesület honlapján.

A Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) 2021. május 27-én megtartotta tisztújítással egybekötött éves rendes közgyűlését. Napirend szerint új tagként került felvételre a MAB Tarnóca Bányászati és Építőipari Kft. A tisztújítások keretében az MBSZ elnöki tisztségre megválasztották Homonnay Ádámot, a MOL Nyrt. MOL Magyarország Kutatás Termelés ügyvezető igazgatóját, a képviseleti jogosultság nélküli elnökségi tagi tisztségre pedig Lengyel Zoltán Csabát, a KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. ügyvezető igazgatóját.

Új poliol kutatási és fejlesztési központot adott át Százhalombattán a MOL, ahol a vevőkör igényeit kielégítő poliol termékeket fejlesztenek.  A világszinten is legmodernebbek közé számító kísérleti reaktorrendszert a thyssenkrupp Industrial Solutions szállította és üzemelte be, a többi eszközt 90 százalékban magyar beszállítóktól szerezték be. Részletek: https://mol.hu/hu/molrol/mediaszoba/7594-uj-kutatasi-es-fejlesztesi-kozp...

Elkészült a MOL Zalai Finomítójában az évi 20 ezer tonna gumibitumen gyártására képes új üzem. A gumibitumenből készült utak tartósabbak, mivel kisebb a kátyúk és nyomvályúk kialakulásának esélye a hagyományos bitumennel készült utakhoz képest. A gumibitumen emellett környezetbarát megoldás, hiszen az előállításához használt gumiabroncsokat hasznosítanak újra. A MOL és a Pannon Egyetem közösen fejlesztette ki a kémiailag stabilizált gumibitument, amelynek jelentősége, hogy felhasználásával nagyobb terhelhetőségű, kisebb fenntartási költségű és tartósabb aszfaltutak építhetők. Részletes összefoglaló a MOL sajtóközleményében olvasható.

Az EMBEREK egészségvédelmének és a nemzetgazdaság működőképessége fenntartásának társadalmi felelősségvállalása jegyében, a Covid-19 vírusveszély váratlan felerősödése miatt, az MBSZ Elnökségének - az ITM Államtitkársággal, a BDSZ-el, az OMBKE-vel és Orszlány város polgármesterével egyeztetett - fájdalmas döntése szerint a 70. Bányásznap alkalmából 2020. szeptember 3-án Oroszlányban megrendezni tervezett országos központi ünnepség sajnos elmarad!

Tudjuk, hogy a Bányásztársadalom -  a Bányásznap alkalmából miniszteri elismerésben, kitüntetésben részesülők - szempontjából ez a hír különösen elszomorító, hiszen az országos központi ünnepségen történő átadás lett volna a legméltóbb alkalom, de jelen helyzetben ez a felelősségteljes döntés a legcélravezetőbb, ezért mindenkitől megértést kérünk!

Az elismerések átadására az Innovációs és Technológiai Minisztérium iránymutatása szerint igyekszünk a későbbiekben méltó alkalmat találni. A 70. Bányásznap nem múlhat el a minisztériumi ünnepi  köszöntések nélkül, melyek - a kitüntetettek névsorának ismertetésével együtt - elektronikusan kerülnek honlapunkon közzétételre.

A jeles ünnep alkalmából éljenek az Ország ásványi- és energiahordozó nyersanyag ellátásáért mindenkor példamutató és hősies munkát végző Bányászok!

Jó szerencsét!

Magyar Bányászati Szövetség

A MOL üzemanyagot biztosít azokhoz a tesztautókhoz, melyeket a Magyar Vöröskereszten keresztül a Toyota Central Europe Kft. és a Ford Magyarország ajánlott fel a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet részére a veszélyhelyzettel összefüggő feladatainak ellátására. Mivel az április elején átadott járművek elsődlegesen az egészségügyi személyzetet, illetve a kórházak és a karitatív szervezetek bármely, a veszélyhelyzettel összefüggő feladatának ellátását segítik, a MOL - a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére - az autók üzemanyagának biztosításával támogatja a gyermekkórházat. Az Intézet mai közleményében köszönetét fejezte ki.

Az Ecovis Hungary Legal bányajogi szakértője, dr. Jean Kornél irodavezető equity partner előadást tartott az Országos Bányászati Konferencián 2019. november 22-én, az alábbi témában: A bányászati célú ingatlan-igénybevételi jogosultság megszerzésének lehetőségei termőföld- és erdő estében, valamint a bányászati tevékenység összhangja a településrendezési eszközökkel. A szakmai előadás anyaga itt elérhető.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat szakmai támogatásával országos konferenciát szervez „Bányászat és geotermia” témakörben 2019. november 21-22-én, Egerszalókon.

A konferencia részletes szakmai programja itt elérhető.

A bányászatban és a geotermia területein dolgozó vezetők és a fejlesztésben érintett szakemberek részvételével megrendezésre kerülő szakmai rendezvényen az Ecovis Hungary Legal bányajogi szakértője, dr. Jean Kornél irodavezető equity partner is előadást tart, melynek témája: A bányászati célú ingatlan-igénybevételi jogosultság megszerzésének lehetőségei termőföld- és erdő estében, valamint a bányászati tevékenység összhangja a településrendezési eszközökkel.

A Magyar Bányászati Szövetség a nemzetgazdasági ásványi energiahordozó- és nyersanyag ellátását biztosító bányászati ágazat társadalmi elfogadottságának, gyakorlati tudatformálással történő erősítését célzó rendezvénysorozatot szervez. A programok 2019. szeptember 21-22-én számos helyszínen kerülnek megrendezésre. A nyílt napok mottója: "A mindennapi élethez, a gazdaság innovációjához nélkülözhetetlen az ásványi nyersanyagok intelligens technológiájú hatékony kitermelése és hasznosítása ... A világod belőlük épül, általuk működik."

A Bányavállalkozók Országos Egyesületének szervezésében május 16. és 18 között, immáron 22. alkalommal került megrendezésre a bányászat aktuális kérdéseit megvitató konferencia Zalakaroson. A BASALT-KÖZÉPKŐ Kőbányák Kft. robbantási bemutatóját követően a konferenciát a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke, Zelei Gábor elnök nyitotta meg. A két napos előadássorozaton a közigazgatási perek új szabályozásának lényeges kérdéseiről tartott szakmai előadást a Bányajog Blog két szakértője, dr. Jean Kornél és dr. Szarka Ádám. A téma fontosságára tekintettel cikksorozat indul a blogon, elsősorban a bányavállalkozók közigazgatási perrel kapcsolatos teendőinek számbavétele, és a perrel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók ismertetése céljából.

Az Ásványvagyon gazdálkodási ankét sorozat 7. előadóülése kerül megrendezésre 2018. február 8-áb Recsken, a Bányász Művelődési Házban. Az egész napos rendezvény részletes programja a Magyarhoni Földtani Társulat weboldalán elérhető.

A napokban megjelent egy, az oldalunkat köszöntő cikk a szintén bányászati tematikájú asvanykincs.hu blog oldalon, mely elsősorban a hazai bányászat és ásványvagyon gazdálkodás aktuális híreiről tudósít az érdeklődőknek. Nagy örömmel fogadtuk közvetlen, üdvözlő soraikat, és az oldal szerkesztőihez hasonlóan magunk is abban bízunk, hogy ezek a tudás és információ megosztásán alapuló kezdeményezések a maguk szerény eszközeivel hozzájárulhatnak a honi bányászati tevékenység ismételt felvirágoztatásához.

A 2017. évi Központi Bányásznapi Ünnepség megtartására augusztus 31-én került sor Tatabányán. A rendezvényen beszédet mondott többek között Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, Szakál Tamás a Magyar Bányászati Szövetség elnöke és még sok jeles személyiség. A hazai bányászat felvirágoztatásával kapcsolatos értékes gondolatok mellett számos kitüntetés is átadásra került a bányászatban kiváló teljesítményt nyújtó dolgozók, valamint a bányászatért a pedagógiában, vagy egyéb területeken kiemelkedő teljesítményt felmutató személyek számára, akiknek ezúton is szívből gratulál a BÁNYAJOG BLOG!