Fejlesztési tartalék - az adóévi adózás előtti nyereség az új korlát

A napokban hatályba lépett kormányrendelet (171/2020. Korm. rend) értelmében módosult a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozás. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése és a beruházások ösztönzése érdekében kedvezőbbé válik a fejlesztési tartalék felhasználása.

1. A társasági adó törvény rendelkezései

A társasági adótörvény rendelkezései értelmében az adóalap meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, azzal, hogy ezen összeg nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékát és adóévenként a 10 milliárd forintot.

2. A kormányrendelettel hozott módosítás

A kormányrendelet értelmében eltörlésre került az 50 százalékos korlát, vagyis a 10 milliárd forintos korlátozás megtartása mellett a csökkentő tétel új korlátja a teljes adóévi adózás előtti nyereség. A módosítás következtében az adózás előtti nyereség a fejlesztési tartalék képzésével nullára csökkenthető figyelembe véve a 10 milliárd forintos korlátot, ez pedig azt eredményezheti, hogy a nullára csökkentett adóalap esetében nem merül fel tárgyévi társasági adókötelezettség. A javaslat célja egyértelműen a beruházások ösztönzése a következő években.

3. Mikortól alkalmazandó/alkalmazható a szabály?

Az új szabályok első alkalommal a 2020.05.01-jét magába foglaló adóévre alkalmazandók, de az adózó döntésétől függően a 2019-es évre is alkalmazhatók.

4. Eljárási szabályok a 2019-es év vonatkozásában

Ha az adózó döntése szerint az új szabályokat már a 2019-es év vonatkozásában is alkalmazni kívánja, úgy az eljárásrend attól függően alakul, hogy sor került-e már a bevallás benyújtására és/vagy a beszámoló elfogadásra került-e.

Abban az esetben, ha 2020.05.01-jéig már van benyújtott 2019-es társasági adóbevallás és elfogadott beszámoló, úgy a bevallás önellenőrzéssel módosítható 2020.09.30-ig, a számviteli beszámoló tekintetében pedig a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell lekötött tartalékot képezni.

Abban az esetben, ha 2020.05.01-jéig a társasági adóbevallás még nem került benyújtásra a 2019-es év vonatkozásában, de a beszámoló elfogadásra került, úgy a számviteli beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell lekötött tartalékot képezni. A számviteli önellenőrzés szabályai alapján mindkét esetben a lekötött tartalék könyvelését önellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése mellett a döntés napján kell könyvelni (azaz 2020-ban), azzal, hogy amennyiben ennek hatása a társaságnál jelentős hibának minősül, úgy a 2020-as évről készülő beszámolót háromoszlopos beszámolóként kell elkészíteni és ezt a javítást, valamint az ebből eredő társasági adó ráfordítás csökkenést a középső oszlopban kell szerepeltetni.

5. A szabályozás nem csak átmeneti jellegű

Úgy tűnik, hogy az említett kormányrendeletben hozott szabályozás nem csupán átmeneti jellegű lesz, hiszen a fejlesztési tartalékot érintő rendelkezésekre vonatkozó módosítási javaslat egyúttal megjelent az április végén benyújtott T/10314 számú törvényjavaslatban is.