A globális minimumadó legfontosabb szabályai

Az őszi adócsomag legfontosabb szabálya a globális minimumadó magyar jogrendszerbe történő bevezetése. A globális minimumadó teljesen új, a magyar szabályokhoz képest eltérő szemléletű adónem, amely potenciálisan a multinacionális vállalatcsoportok hazai tagjait érintik. A GloBE tax célja az, hogy megszüntesse a multinacionális vállalatcsoportok egyes tagjainak aluladóztatatását, oly módon, hogy egy elvárt minimum nyereségadóval terhelje az adott vállalatcsoportokat.

Az új adó szabályozási körébe tehát a nemzetközi vállalatcsoportok hazai tagja tartoznak, amennyiben olyan vállalatcsoportba tartoznak, amelynek konszolidált bevétele az adott adóévet megelőző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió EUR-t.

A nemzetközi szabályozás az elvárt nyereségadót 15%-os szinten rögzíti, de – természetesen – sem az adó alapját, sem pedig az elismert adókat nem feltétlenül a helyi szabályok szerint értelmezi (mivel a szabályozás célja az, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok nyereségének adóztatását a nemzeti szabályoktól függetlenül biztosítsa). A szabályozás logikája nagyon leegyszerűsítve az, hogy megvizsgálja, hogy az új adó alapját (GloBE jövedelem, vagy a magyar szabályok szerint: „elismert nettó eredmény”) hogyan terheli az úgynevezett „lefedett” adóterhelés (ez adja meg az effektív adókulcsot - ETR). Amennyiben az ETR az elvárt 15% nyereségadó szint alatt marad, akkor kiegészítő adófizetésre van szükség. A kiegészítő adó fizetésére három módszer létezik, IIR – jövedelem-hozzászámítási szabály, az UTPR – aluladóztatott kifizetések szabálya (2025-től), valamint a QDMTT – elismert belföldi kiegészítő adó szabálya.

Az IIR elsősorban anyavállalati (UPE) szinten kötelez adófizetésre, míg a QDMTT leányvállalati szinten alkalmazandó szabály. Ha a magyar leányvállalat megfelel a QDMTT szabályoknak (és Magyarország megkapja a „safe harbour” minősítést), akkor a magyar leányvállalat vonatkozásában az anyavállalatnak nem kell IIR-t fizetni. A lentiekben röviden ismertetjük a globális minimumadó logikájából adódó feladatokat:

1. GloBE jövedelem meghatározása
2. lefedett adók azonosítása
3. ETR meghatározása
4. kiegészítő adó kiszámítása
5. adminisztrációs kötelezettségek

1. GloBE jövedelem meghatározása

A jogszabály szerint a globális minimumadó alapjának meghatározásakor a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségét / veszteségét (ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt) kell kiindulópontnak venni.

A HAS vagy IFRS szerinti „adózott eredmény”-hez kapcsolódóan számos adóalapmódosító tételt kell figyelembe venni. Többek között ki kell igazítani az adóalapot a nettó adóráfordítás összegével (amelynek fogalmát a jogszabály határozza meg), egyes eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó eredményhatással, egyes nem elismert költségekkel, ráfordításokkal, korábbi időszaki hibákkal és a számviteli alapelvek változtatásának hatásaival stb. Több választási lehetőséget is biztosít a jogszabály pl. valós értékelésre való áttérésre, vagy ingatlanügyletekkel kapcsolatos eredményhatás figyelembevételére.

2. Lefedett adók azonosítása

A lefedett adók azonosítását követően azok tekintetében is le szükséges végezni a jogszabály által meghatározott módosításokat. A lefedett adókat a jogszabály határozza meg, kiemeli, hogy Magyarországon az lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot. Ez a felsorolás ugyanakkor nem kizárólagos, a csoporttag jövedelmét vagy nyereségét terhelő adókat kell a lefedett adók közé sorolni. Számos kérdés merülhet fel a hazai adórendszerrel kapcsolatban különösen a szektorális különadók vonatkozásában, amelyek esetén nem egyértelmű, hogy azok lefedett adónak tekinthetők-e.

A lefedett adókat szintén szükséges kiigazítani állandó, vagy átmeneti módosító tételekkel. A kiigazításnál különösen fontos a halasztott adó elszámolása, amely a számviteli és az adózási eredmény közötti különbözeteket számszerűsíti. A halasztott adóhoz kapcsolódóan fontos azt is megemlíteni, hogy a számviteli törvény is módosult a halasztott adók kimutatásával kapcsolatos szabályokkal.

3. ETR meghatározása

Az effektív adókulcs nem más, mint a lefedett adók összegének és a GloBE jövedelem összegének a hányadosa, amelyet négy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. Ezen % értéket kell az elvárt minimumadókulcshoz (15%-hoz) viszonyítani, amennyiben az ETR alatta marad a 15%-nak, úgy kiegészítő adófizetési kötelezettség merülhet fel.

4. A kiegészítő adó kiszámítása

A kiegészítő adó kiszámításakor is számos korrekciós tételt lehet figyelembe venni. Pl. számolni kell az ún substance carve out szabállyal, amely a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételhez kapcsol kedvezményeket, majd ezután kerülhet megállapításra a többletnyereség (a GloBE jövedelem csökkentve a nyereségkivétel összegével). A kiegészítő adó pedig a többletnyereségre vetített % érték lesz.

5. Adminisztrációs kötelezettségek

Mivel a globális minimumadó vállalatcsoportok adóterhelését határozza meg, így egyrészt vállalatcsoporton belüli együttműködést is igényel, de emellett az egyes csoporttagok helyi adóhatósággal történő kommunikációja is elengedhetetlenné válik. Egyrészt számolni kell bejelentési, majd pedig bevallási kötelezettséggel (és esetenként adófizetési kötelezettséggel) is.