A házassági vagyonjogi szerződés sokak számára rideg jogi formalitásnak tűnhet, pedig valójában a tudatos vagyontervezés egyik eszköze. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza, milyen feltételek mellett és milyen tartalommal köthetnek a felek ilyen szerződést. Az alábbiakban a legfontosabb szabályokat és a lehetséges vagyonjogi rendszereket foglalom össze.
Ki köthet házassági vagyonjogi szerződést?
A Ptk. 4:64. § (1) bekezdése szerint: „Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.” A szerződés érvényességéhez közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges (Ptk. 4:65. §). Fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a jövőre nézve rendezheti a felek vagyoni viszonyait, vagyis a már meglévő vagyon elkülönítésére nem alkalmas. Utóbbit azért emeljük ki különösen, mert nem egyszer fordulnak hozzánk ügyfelek azzal a céllal, hogy készítsünk házassági vagyonjogi szerződést azért, hogy rögzítsük azt, hogy a házasság megkötésekor kinek milye van. Deklaratív jelleggel benne lehet a házassági vagyonjogi szerződésben a szerződéskötéskori különvagyonok felsorolása, de ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az nem azért különvagyon, mert benne van a szerződésben, hanem mert az; a szerződés tehát nem konstitutív (jogalakító), mindösszesen deklarálja azt, ami amúgy is úgy van.
Időbeli hatály és nyilvántartás
A szerződés kizárólag az életközösség fennállásának idejére vonatkozik, és alapvetően a jövőbeni vagyonszerzéseket szabályozza (Ptk. 4:63. §). Harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha azt bevezetik a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, vagy ha a harmadik személy bizonyíthatóan tudott a szerződés fennállásáról és tartalmáról (Ptk. 4:65. §).
A törvényes vagyonjogi rendszer
Ha a házastársak nem kötnek külön szerződést, akkor automatikusan a törvényes vagyonjogi rendszer, azaz a házastársi vagyonközösség szabályai érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy a házassági életközösség ideje alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy melyik házastárs szerezte. A különvagyon körét a törvény szűk körben határozza meg (például az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak).
A közszerzeményi rendszer
A házastársak a törvényes rendszertől eltérően közszerzeményi rendszert is kiköthetnek (Ptk. 4:69. §). Ennek lényege, hogy az életközösség fennállása alatt mindenki önálló vagyonszerző, így a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnésekor azonban a felek megosztják a vagyonuk szaporulatát (a közszerzeményt), vagyis a házasság ideje alatt keletkezett vagyoni gyarapodást.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. szeptember 25.
Kedvezményes ár 2025. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
A vagyonelkülönítési rendszer
A Ptk. 4:72. §-a alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesüljenek. Ilyenkor vagyonukat önállóan kezelik, tartozásukért önállóan felelnek, ugyanakkor a közös háztartás költségeihez és a gyermekneveléshez mindkettőjüknek hozzá kell járulnia (Ptk. 4:73. §).
Összegzés
A házassági vagyonjogi szerződés tehát nem a bizalmatlanság jele, hanem egy tudatos jogi eszköz, amellyel a felek előre szabályozhatják, milyen keretek között kezelik közös és különvagyonukat. Míg a törvényes rendszer automatikusan a közös vagyont helyezi előtérbe, a közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer nagyobb önállóságot biztosít, ugyanakkor más-más módon rendezik az életközösség alatti és utáni vagyonmegosztást. A választás tehát mindig a felek élethelyzetéhez és közös terveihez igazodik.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.