Helyi adó, illeték, különadó, vám változások a friss adócsomagban

Az alábbiakban az Országgyűlés álta elfogadott friss adócsomag helyi adó, illeték, különadó, vám területet érintő változásait foglaltuk össze:

Idegenforgalmi adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja határozza meg a közszolgálati kötelezettség alá tartozó jogviszonyokat, amely a módosítás során kiegészül az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C törvény által meghatározott egészségügyi szolgálati jogviszony keretében végzett kötelezettséggel. Az ilyen jogviszonyban eljáró magánszemélyt, aki az önkormányzati illetékességi területén a kötelezettsége teljesítése miatt legalább egy vendégéjszakát eltölt, szintén idegenforgalmi adómentesség illeti meg. Ez az intézkedés valószínűleg olyan esetekre vonatkozik, amikor a magánszemélyt közszolgálati kötelezettségének ellátása céljából másik önkormányzat illetékességi területén lévő egészségügyi intézménybe helyezik át.

Gépjárműadó

2021. január 1-től a gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a Nemzeti Adó -és Vámhivatal látja el az önkormányzati adóhatóság helyett. Amíg a kiküldött határozatokban az adó forintban, addig a mellékelt csekken a befizetendő összeg ezer forintra kerekítve szerepelt (a NAV-ra vonatkozó törvényi előírásnak megfelelően), ezért nem volt egyértelmű, hogy melyik összeget kell az adózónak megfizetnie. Az átmeneti rendelkezés az Art. 3. mellékletének I. 4. bekezdésének módosításával a gépjárműadó tekintetében a kerekítést megszünteti és ezt a rendelkezést a 2022. január 1-jén induló eljárásokban is alkalmazni kell.

Különadók

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége. A naptári évtől eltérő üzleti éves kockázati tőkealap kezelők, árutőzsdei szolgáltatók a különadó kötelezettségének megszűntetését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazzák.

Energiaellátók jövedelemadója

A társasági adózás előtti eredmény csökkentése mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját sem. Az ilyen jellegű juttatás költségként/ráfordításként való elismerése első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre fog fennállni.

A negatív jövedelemadó-alap elhatárolható lesz – amely elhatárolásnak feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett - és az adózó döntése szerint a keletkezést követő öt adóévben lehet felhasználni a pozitív adóalap csökkentésére. A felhasználás legfeljebb a csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50 százaléka. Átmeneti rendelkezés szerint első alkalommal már a 2020. évi negatív adóalap elhatárolására is lehetőség van.

Illetékek

Teljes személyi illetékmentességben részesülők körének változása

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza a teljes személyi illetékmentességben részesülők körét, amelyet a módosító rendelkezés az eddig is mentességben részesülő alapítványon (ideértve a közalapítványt is) túl most kibővített a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvánnyal is.

Családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetése

Módosul az Itv. 26. §. (2g) és (2h) bekezdése. Ha a vagyonszerző az Illetéktörvény 26.§. (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, akkor az állami adóhatóság az erről való tudomásszerzést követően a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapulvételével kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket (26.§. (2g) bek.). Azonban nem kell ezt a bekezdést alkalmazni akkor, ha a teljes összeg visszafizetésére kizárólag azért került sor, mert azt a kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel meghiúsult gyermekvállalás tette szükségessé (26.§. (2h) bek.) A módosított rendelkezéseket a hatályba lépést követően keletkezett illetékügyekben kell alkalmazni.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Az Itv. 102.§ (1) bekezdés o) pontja – amely a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát határozza meg e törvény alkalmazásában - kiegészült egy új of) alponttal, mely szerint az eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének számítása során a mérlegben kimutatott eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, a mérlegben nem szereplő eszközöknek, ingatlan(ok)nak a megszerzett társaság könyveiben az illetékkötelezettség keletkezésekor szereplő könyv szerinti értékével és csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök, ingatlan(ok) könyv szerinti értékével, feltéve, hogy e korrekciók együttes hatása az e pont szerinti minősítést befolyásolja. Mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni, illetve az eszközök értékénél nem lehet figyelembe venni a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket.

Vagyonkezelő alapítvány fogalma

Az Itv. 102. § (1) bekezdés u) pontja határozza meg a vagyonkezelő alapítvány körébe tartozó alapítványokat, amely a módosítás következtében kibővül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvánnyal.

Vámigazgatás

Import küldemények áfamentessége

2021. július 1-jétől megszűnik a 22 EUR összeghatár alatti érő import küldemények áfamentessége, ezáltal ezekre az árukra is vám-árunyilatkozatot kell majd benyújtani. A vám-árunyilatkozat kitöltését megkönnyíti a 150 EUR értéket meg nem haladó küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú árunyilatkozat, amely benyújtásához az adózók a nemzetközi informatikai rendszerekből automatizáltan vennék át a szükséges adatokat, jellemzően angol nyelven, bármely más idegen nyelv használata nem megengedett.

Bírságkiszabással kapcsolatos adminisztráció

Meggyorsítva az EU-n kívül lefolytatott bírságkiszabási eljárásokat, a jövőben a vámigazgatási bírság készpénzben történő bevételezése már nem manuálisan, kézzel kiállított nyugtával, hanem elektronikus úton kiállított és nyomtatott igazolással fog történni. Amennyiben az ügyfél rendelkezik magyarországi bankszámlával, akkor az azonnali fizetés szabályai is alkalmazhatók lesznek, ebben az esetben nem kerül sor nyugta kiállítására.

Vámigazgatási bírság gyorsított eljárás keretében

A jogsértéssel érintett ügyek gyors és hatékony intézése érdekében 50 000 forintról 100 000 forintra nőtt annak a keletkezett vámhiánynak az értékhatára, amellyel az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak. Az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha a nem uniós áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik.