A hibás teljesítésből fakadó szavatossági igényekkel szembeni védekezés első védelmi vonala a kötelezettek részéről az irányadó garanciális határidő lejártára való hivatkozás. Bizonyos körülmények fennállása esetén ugyanakkor mind a jótállási, mind a kellékszavatossági határidő lejártát követően fennmarad jogosultság az igényérvényesítésre, ezért ezekben az esetekben a határidő elmulasztására való hivatkozás kellemetlen meglepetéseket is tartogathat a hibásan teljesítő fél részére.
Kezdjük a sort az egyszerűbb szituációval: jótállás esetén a teljesítéstől számítandó határidő jogvesztő jellegű, következésképpen a határidő lejártát követően felismert hibáért jótállásból származó igény nem érvényesíthető. Ennek megfelelően a „határidőn túli” igényérvényesítés alatt ez esetben inkább a jótállási határidő számításának kevésbé ismert szabályára utalunk:
A Ptk. 6:173. § (1) bekezdése alapján, „ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.”
Magyarán: ha egyéves jótállási idő esetén ennek lejárta előtt póthatáridő tűzésével felszólítjuk a hibásan teljesítő felet a hiba orvoslására, akkor még a póthatáridő lejártát követően is marad időnk a per megindítására, ekként nem mentesülhet a felelősségre vonás elől a másik fél a jótállási idő lejártának kivárásával.
A teljesítési hibák ugyanakkor mérsékelt figyelmet fordítanak a jogszabályok szabta garanciális határidők betartására, és nem kevés esetben csupán a határidő lejártát követően jelentkeznek. A hibás teljesítés fogalmi eleme, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt az adott termékben/szolgáltatásban (pl. silány minőségű alapanyag formájában), de mégis előfordul, hogy a hiba csak jóval később jelentkezik és válik felismerhetővé – amely nem változtat annak tényén, ha a hiba oka már a teljesítés időpontjában is fennállt.
Igazságtalan helyzetet teremtene, ha a hibásan teljesítő fél pusztán annak a szerencsés körülménynek köszönhetően mentesülne a szavatossági kötelezettség alól, hogy a hiba a határidő lejártát követően válik felismerhetővé. Ennek megfelelően a jótállási határidővel szemben a kellékszavatossági határidő elévülési jellegűként került szabályozásra, így arra alkalmazandók az elévülés nyugvásának szabályai, amely mentőövet nyújt a jogosultak részére meghatározott feltételek mentén.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a hiba felismerése a kellékszavatossági határidő lejártát követően következik be, a felismeréstől számított egy éves (maximum egyéves szavatossági határidő esetén három hónapos) jogvesztő határidőn belül a szavatossági igények érvényesíthetők maradnak. Ebben az esetben tehát akár több évvel a kellékszavatossági határidő lejártát követően is fennmaradnak a kellékszavatossági jogok.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. július 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az elévülés nyugvására akkor kerülhet sor, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni az eredeti határidőn belül. A hiba felismerhetősége kapcsán a Kúria eseti döntésében (BH2015.35.) az alábbi követelményeket fogalmazta meg: „A hiba felismerését e jogszabályi rendelkezések alkalmazása során az jelenti, ha a jogosult tudomást szerez mindazokról a hibával kapcsolatos tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez, vagyis a hibajelenség észlelése mellett felismeri a hiba okát (azt, hogy a hiba a szerződéskötést megelőző vagy azt követő időszakban felmerült ok miatt jelentkezett), terjedelmét, jelentőségét és következményeit is.”
Ezen ismeretek azonban nem maguktól esnek a vásárló birtokába, természetesen a „menthető okból” kitétel alkalmazhatóságához a bírósági gyakorlat aktív közreműködést vár el a szavatossági igényt érvényesítő féltől az alábbiak szerint: „akkor, ha a hibajelenség észlelését követően a jogosult ésszerű időn belül a saját érdekkörében felmerült okból nem teszi meg az igényérvényesítéshez még szükséges tények megismerése iránti intézkedéseket, az elévülés nyugvásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.”
Amennyiben tehát a kellékszavatossági határidő lejártát követően észleljük a hibajelenséget, célszerű nyomban hozzálátni az igényérvényesítés előkészítéséhez, felvenni a kapcsolatot a hibásan teljesítő féllel, és amennyiben eredménytelen a megkeresésünk, az elévülés nyugvását követő jogvesztő határidőn belül elindítani a szükséges peres eljárást is.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.