Jelentős változások a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózásában

A Kormány 2026. július 17-én a T/387. számú törvényjavaslatban nyújtotta be az Országgyűlésnek évközi adócsomagját. Ennek egyik legjelentősebb eleme a bizalmi vagyonkezeléssel és a magánalapítványokkal kapcsolatos személyi jövedelemadó-szabályok átalakítása.

Kötelező ellenőrzési program indul

A javaslat kötelező NAV ellenőrzést ír elő a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonok és a magánalapítványok tekintetében. Az ellenőrzés a szerződések formális vizsgálatán túl kiterjedhet a konstrukció létrehozásának céljára, a tanácsadók és ügyvédek közreműködésére, a felek közötti kapcsolatokra, valamint arra is, mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első kifizetés között. 2028. január 1-jétől a NAV-nak valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyont, és magánalapítványt ellenőriznie kell az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. 

Javasoljuk felülvizsgálni bizalmi vagyonkezelői és magánalapítványi struktúrák adópozícióját, különös tekintettel a felértékeléssel bevitt vagyonelemekhez kötődő adómentes kifizetésekre.

Megszűnik az adómentes felértékelés lehetősége - az értéknövekmény osztalékként adózik

A javaslat nem módosítaná a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok polgári jogi kereteit, fő célja megszüntetni a bevitt vagyon adómentes felértékelésének lehetőségét, megakadályozva ezzel, hogy egy felértékelt vagyontárgy értéknövekedése – a vagyontárgy értékesítését, a nyereség realizálását követően – adómentesen kerülhessen vissza magánszemélyekhez. A jelenleg hatályos szabályok az értéknövekmény (kifizetésének) adómentessége feltételeként öt éves várakozási időt írnak elő, a 2023. szeptember 12-ét megelőző szabályozásban az adómentes kifizetéseknek ilyen időbeli korlátja nem volt.

A legfontosabb változás a bizalmi vagyonkezelő, a magánalapítvány által a részére átadott vagyontárgy értékesítéséből befolyt bevételből, annak terhére, a kedvezményezetteknek történő vagyonkiadás, juttatás adózását érinti.

A magánszemély által így szerzett jövedelem jogcímét és adóját a javaslat szerint az alábbi sorrendben kell meghatározni:

1. elsőként a kezelt vagyon működése során keletkezett hozam kifizetését kell vélelmezni, mely osztalékként adózik;
2. ezt követően a vagyonrendeléskor kimutatott eszközérték-növekmény kifizetését kell vélelmezni, mely szintén osztalékként adózik – ezáltal szűnik meg az adómentes felértékelés lehetősége;
3. végül pedig csak az ezt meghaladó – a vagyonkezelésbe adott eszköz eredeti szerzési értékének megfelelő – rész lenne adómentes.

Egyszerű példával: ha egy 10 millió forintért megszerzett részesedést 100 millió forintos értéken helyeznek bizalmi vagyonkezelésbe, majd azt 150 millió forintért értékesítik, akkor az 50 millió forintos későbbi hozam és a korábbi 90 millió forintos felértékelés is osztalékként adózik vagyonkiadáskor. Adómentesen csak az eredeti, 10 millió forintos szerzési értéknek megfelelő rész adható ki.

Megmarad a kimeneti adózás - a vagyon bevitele főszabály szerint továbbra sem járna azonnali adókötelezettséggel

Kriptoeszközök kivételével a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása vagy magánalapítványba helyezése továbbra sem keletkeztet azonnali adókötelezettséget. Továbbra is meg kell állapítani és nyilvántartani az úgynevezett eszközértéknövekményt: vagyis az átadott vagyontárgy nyilvántartási értéke és a magánszemély igazolt, eredeti szerzési értéke közötti különbséget. Kiemelten fontossá válik a szerzési értéket, a kapcsolódó költségeket és – ingatlan esetén – a megszerzés időpontját igazoló dokumentáció. Ha a vagyonrendelő ezeket nem adja át a vagyonkezelőnek, a teljes nyilvántartási értéket értéknövekményként kell kezelni.

A korábban kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett üzletrészek és részvények esetében a részesedéscsere során elhalasztott adókötelezettség (adómentes árfolyamnyereség) is bekerül a nyilvántartásba. Ezáltal a részesedéscsere során realizált értéknövekmény adókötelezettségének halasztása a vagyonjuttatáskor járna le, az értéknövekmény (a részesedéscsere idején adómentes árfolyamnyereség) ekkor kerülne adóztatás alá.

Ugyanaz a vagyontárgy továbbra is kiadható adómentesen

Továbbra is adómentes a változatlan formában történő vagyonkiadás, vagyis, ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyontárgyat kapja meg, mint amit a vagyonrendelő, alapító korábban a kezelt vagyonba, alapítványba adott. A kedvezményezett nem a kiadáskori piaci értéket, hanem a vagyonrendelő, alapító eredeti, igazolt szerzési értékét viszi tovább.

A vagyonkiadás tehát adómentes lehet, a vagyontárgy későbbi értékesítésekor azonban a keletkezett teljes értéknövekmény után keletkezik majd adókötelezettség.

Az öröklési jellegű vagyonátadás adómentes marad

A javaslat külön kezeli az örökléssel összefüggő eseteket. Ha a vagyonkezelő vagy a magánalapítvány a vagyonrendelő, az alapító halálával szerzi meg a vagyont, nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, vagyis az ily módon bevitt vagyon későbbi kiadása adómentes. Ugyancsak adómentes a juttatás, ha a kedvezményezett a vagyonrendelő, az alapító halálát követően szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát.

Ezekben az esetekben a kedvezményezettnél a megszerzett vagyontárgy szerzési értéke a megszerzéskori piaci érték, hasonlóan az örökléshez.

A kezelt vagyon, alapítványi vagyon eszközei magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelmek adózása

A kezelt vagyonhoz, magánalapítványi vagyonhoz tartozó ingatlan, gépjármű vagy más eszköz ingyenes vagy kedvezményes magánhasználata főszabály szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az adó alapját a használattal összefüggő, a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő költségek és ráfordítások 1,18-szorosa képezi. Az ez után fizetendő 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót a kezelt vagyon, alapítványi vagyon terhére kell elszámolni.

Fontos kivétel, hogy nem keletkezik ilyen jogcímen adókötelezettség, ha a vagyontárgy (vagyonrendelő, alapító által a kedvezményezett részére történő) ajándékozása egyébként illetékmentes lenne. Ez a vagyonkezelő, illetve a magánalapítvány által a vagyonrendelők, alapítók egyenesági rokonai, házastársai és testvérei részére nyújtott ingyenes magáncélú használat esetén releváns.

Külön szabályok vonatkoznának a kriptoeszközökre

A kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adása a jövőben önálló, adóköteles kriptoügyletnek minősül, vagyis bemeneti adózás valósul meg. A magánszemély bevétele az az érték, amelyen a kriptoeszközt a kezelt vagyon, a magánalapítvány nyilvántartásba veszi, az ügylet így bekerül a magánszemély kriptoügyleteinek éves ügyleti nyereségébe.

NAV adatszolgáltatás

A vagyonkezelőknek és a magánalapítványoknak részletes, vagyonelemenkénti nyilvántartást kell vezetniük az eszközök értékéről, eredeti szerzési értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és az eszközérték-növekményről. A NAV felé évente adatot kell szolgáltatni a kezelt vagyon értékéről és az eszközérték-növekményekről. A rendes határidő a következő év január 31., a 2026. évi első, tört időszakra vonatkozó adatszolgáltatást 2027. március 31-ig kell teljesíteni. Vagyonkiadáskor a kedvezményezett szerzési értékéről 30 napon belül külön adatszolgáltatás történik.

Adóvégrehajtás

Kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő, ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adótartozás megfizetésére a NAV az ingyenes vagy kedvezményes juttatásban részesült magánszemélyt is kötelezheti, legfeljebb a korábban megszerzett juttatás mértékéig.

Hatályba lépés

A javaslat szerint az új szabályok 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba. Az új vagyonátadási szabályokat az ettől az időponttól bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adott eszközökre kell alkalmazni. A vagyonkiadásra vonatkozó új adómentességi szabályokat akkor is alkalmazni kell a 2026. augusztus 31. utáni juttatott bevételekre, ha a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte.