Jelen cikkünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság D.555/19/2023. számú határozatán, illetve a Fővárosi Törvényszéknek a határozat jogszerűségét megerősítő 106.K.700.929/2024/20. számú ítéletén keresztül mutatjuk be a nyertes ajánlattevő kiválasztására irányuló értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos egyes követelményeket.
A jogorvoslati eljárás tárgyát a Szegedi Tudományegyetem részére betegétkeztetés biztosítása, illetve konyha üzemeltetése tárgyban indított közbeszerzési eljárás képezte, 4.262.661.281 Ft becsült értékben. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 10.000.000 Ft bírságot szabott ki a megállapított jogsértésekre tekintettel. Jelen cikkünkben csak az értékelési szempontok meghatározásával összefüggő jogsértéseket ismertetjük, a teljes határozat, illetve ítélet itt olvasható.
A Kbt.-nek a határozat tárgyát képező közbeszerzési eljárás megindításakor hatályba lévő – azóta az új elektronikus hirdetményminták struktúrájához igazodóan módosult – releváns előírásai az alábbiak szerint rendelkeztek:
„76. § (9) Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség szempontját, köteles meghatározni
a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat és az azok súlyát meghatározó – az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát,
c) az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden értékelési szempont esetében azonos,
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot”.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alábbiak szerint határozta meg az értékelési szempontokat és alszempontokat:
„Minőség
- Az M.2. a) alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott (dietetikus) szakember közétkeztetés terén szerzett többlet tapasztalata (hónap), (min. 0, max. 36 hónap) – súlyszám 5;
- Az M.2. b) alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott (szakács) szakember közétkeztetés terén szerzett többlet tapasztalata (hónap), (min. 0, max. 36 hónap) – súlyszám 5;
- Fogyasztói visszajelzési rendszerek bevezetésének vállalása; a szolgáltatást igénybe vevőnek dokumentált módon véleménynyilvánításra, visszajelzésre van lehetősége (igen-nem) – súlyszám: 5;
- Annak vállalása, hogy a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat zöldséget, gyümölcsöt (igen-nem) – súlyszám: 5;
- Annak vállalása, hogy a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszert (igen-nem) – súlyszám: 5;
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. május 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Ár
6.1. Normál és könnyű vegyes étrend nettó egységár (nettó Ft/adag) – súlyszám: 25
6.2. Diétás étrend I. (műtött, vizsgálati étrendek) nettó egységár (nettó Ft/adag) – súlyszám: 25
6.3. Diétás étrend II. nettó egységár (nettó Ft/adag) – súlyszám: 25”
A kérelmező által előterjesztett második kérelmi elem alapján a 6.2. Diétás étrend I. értékelési alszemponthoz rendelt 25-ös súlyszám mértéke volt vitatott. A kérelmező szerint ezen értékelési alszempont súlyszáma túl magas volt, figyelemmel az ajánlatkérő által tájékoztatásul megjelölt diétás étrend I.-nek a teljes évi mennyiségen belüli nagyon alacsony mértékére, ezáltal a Diétás étrend I. értékelési alszemponthoz rendelt súlyszám nem állt arányban annak tényleges jelentőségével, ezáltal a versenyt torzíthatja.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az értékelési szempontok/alszempontok súlyszámainak meghatározása a nyertes ajánlattevő személyének kiválasztása szempontjából kiemelt relevanciával bír, mivel az eltérő nagyságú szorzószámok jelentősen befolyásolják a különböző tartalmú értékelési szempontokra tett vállalások érvényesülését. Erre tekintettel követeli meg a Kbt. mind a részszempontok, mind az alszempontok tekintetében, hogy a súlyszámokat a rész, illetve alszempontok tényleges jelentőségével arányban kell meghatározni. A Kbt. előírása objektív és kógens. Az értékelésre kerülő különböző ajánlati tartalmi elemek relevanciáját, fontosságát kell megítélni egyrészt külön-külön, másrészt összességében, egymáshoz viszonyítottan is.
A Döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérővel abban, hogy az ajánlati ár az egyik legfontosabb értékelési szempont, azonban ha az alszempontokra megbontásra kerül, akkor alszempontonként kell vizsgálni az adott alszempont tényleges jelentőségével arányban álló súlyszám mértékét. A tárgybani esetben az ajánlatkérő által ismertetett korábbi megrendelések szerint az egyes alszempontok esetében jelentős mértékben eltérő volt a megrendelés volumene, mennyisége, míg a normál étrend 184.920 adag, addig a diétás étrend I. csak 5.510 adag, a diétás étrend II. viszont ismét jelentős mennyiségű, 175.549 adag volt.
A kérelmező álláspontja szerint amennyiben ilyen jelentős mértékű eltérés várható a további beszerzés, megrendelés során, úgy ezen arányú eltérés az egyes étrendek megrendelési mennyiségében fejezi ki az értékelési alszempont tényleges jelentőségét, melynek ebből kifolyólag a súlyszámban meg kell jelennie.
Mind a Döntőbizottság, mind a bíróság kimondta, hogy az értékelési alszempont tényleges jelentőségét adja az ajánlati ár szemponton belül az alszempontok egymáshoz való viszonya, egymáshoz való aránya, jelentős mennyiségbeli eltérése.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a várhatóan, kalkulálhatóan ilyen jelentős mértékű mennyiségi eltérésnek meg kell jelennie a súlyszám mértékében, mert úgy fejezi ki a súlyszám az alszempont tényleges jelentőségét. A bíróság szerint is okszerűen következtetett arra a Döntőbizottság, hogy a várható és jelentős mértékű eltérést nem tükröző súlyszámok használata (a jelentős, több nagyságrendi eltérés ellenére mindhárom megrendelésre azonosan 25-ös súlyszám alkalmazása) nem felel meg a Kbt. előírásának, mert azok nem állnak arányban azok tényleges jelentőségével. Mindezek alapján a 6.2. Diétás étrend I. értékelési alszemponthoz rendelt 25-ös súlyszám mértéke nem felelt meg a Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltaknak
A harmadik kérelmi elemben sérelmezte a kérelmező a 4. és 5. értékelési szempontok kapcsán azt, hogy ezen értékelési szempontokhoz kapcsolódó feltételrendszer részletszabályai nem kerültek kidolgozásra, nem került rögzítésre, hogy mit kell érteni többlet alatt, továbbá nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő, hogyan ellenőrzi majd az ajánlattevői megajánlást a szerződés teljesítése során, ezáltal nem biztosított az esélyegyenlőség az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság kimondta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott 37/2014. EMMI rendelet rögzíti, hogy naponta egy főre legalább hány adag zöldséget vagy gyümölcsöt kell biztosítani, illetve hogy a napi három adag gabona alapú élelmiszerből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie, azonban az ezen felüli többlet megajánlás tartalma a rendeletből nem következik. Ezen rendelet rendezi a kötelezően előírt mértéket, azonban a többlet meghatározását nem. A többlet megítéléséhez szükség van annak rögzítésére, hogy a többlet milyen rendszerességet jelent, a többletet milyen egységre vetítve értékeli és kéri megajánlani az ajánlatkérő. A többlet minimum egy alkalmat jelent, de szükséges meghatározni, hogy milyen egységre vetítve kell értékelni, a többletet napi, heti vagy évi viszonylatban kell-e megajánlani. Tehát a rendeletben foglalt gyakoriságon felüli szolgáltatás tartalmát szükséges konkrétan meghatározni annak érdekében, hogy a megajánlások összehasonlíthatók legyenek, illetve a szerződés teljesítése során számonkérhetők, ellenőrizhetők, megvalósíthatók legyenek. Az értékelési szempont pontos tartalma elengedhetetlen az ajánlattétel és az ajánlatok értékelése érdekében, az átláthatóság és összehasonlíthatóság érvényesüléséhez.
Ítéletében a bíróság rögzítette, hogy a felhívásában a felperes a „táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló” EMMI rendeletre hivatkozott. E rendelet előírásaiból azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy „a rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felüli” zöldség, gyümölcs, illetve teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer szolgáltatása pontosan milyen gyakoriságot jelent, ugyanis az EMMI r. előírása még aszerint is differenciált, hogy maga az étkezés szolgáltatása milyen napi gyakoriságú. Azt a felperes csak az alperesi tárgyaláson adta elő, hogy „a többlet az 1 alkalmat tud jelenteni naponta”, ugyanakkor a perben tett nyilatkozatában az előírt gyakoriságon felüli vállalás minimális mennyiségeként a „legalább egy alkalom” meghatározására tért vissza. A bíróság értelmezése szerint különbség van e kettő között is, mert az első egyértelműen egy napi gyakoriságot határoz meg, ez esetben egyértelmű a „napi egy alkalommal több” mennyiségű a vállalás, míg a második meghatározás lehet akár az év meghatározott napjain (akár egy bizonyos napon) szolgáltatott többlet is. Ez utóbbi értelmezés lehetőségét megerősíti a felperes védiratra tett észrevételében előadott azon érve, miszerint „nem célja a szolgáltatás tartalom olyan volumenű bővítése, amely pénzügyileg nem fedezhető kiadásokat generál számára”. Mivel az EMMI rendelet rögzíti ugyan a kötelezően előírt mértéket, azonban a 676/2020. Korm. rendelet nem rögzíti a többlet meghatározását, mindenképpen szükség van annak a felhívásban történő egyértelmű rögzítésére, hogy a többletet milyen egységre vetítve értékeli és kéri megajánlani az ajánlatkérő. E nélkül az ajánlattevők nem tudják meghatározni a vállalásuk pontos tartalmát és az a szerződés teljesítése során sem számonkérhető, ellenőrizhető, amelyet az alperes is helytállóan állapított meg a határozatában.
Tekintettel tehát arra, hogy magából a felhívásból nem következik az, hogy a többletmegajánlás kizárólag a napi gyakoriságot jelenti, sőt ezzel ellenkezőleg, az még számos formában bekövetkezhet, az alperes okszerűen állapította meg, hogy ilyen feltételek mellett az ajánlatok értékelése során nem tud érvényesülni az esélyegyenlőség, az ajánlatok összehasonlíthatósága, az értékelés megfelelősége sem, ezért a 4. és 5. értékelési szempont nem felel meg a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjában foglalt előírásnak.
A harmadik kérelmi elem (két minőségi értékelési szempont tartalmának pontos meghatározása) vonatkozásában a bíróság is hangsúlyozta, hogy az értékelési szempont pontos tartalmának meghatározása alapvető követelmény, mely az egyenlő esélyű ajánlattétel garanciája. A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjában foglalt kógens előírás alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni az értékelési szempontokat, azok pontos tartalmát, tartalmi elemeit. A fentiek hiánya miatt a 4. és 5. értékelési szempont nem felel meg a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjában foglalt előírásnak.
Végezetül szeretnénk a Kedves Olvasó figyelmébe ajánlani a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2024 november végén megjelent útmutatóját a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.