Külföldi befektetések korlátozása a veszélyhelyzet után

A 2020. június 16-án megszavazott, a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló salátatörvény számos, a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel kihirdetett szabály továbbélését teszi lehetővé. Szakértő jogászunk ebből egy fontos társasági jogi témát tekintett át friss cikkében: a külföldi befektetések korlátozásával kapcsolatos szabályokat.

Az összetett szabályozás megértéséhez két alapvető fogalmat kell tisztázni: Ki minősül külföldi befektetőnek, illetve mi is az a „stratégiai társaság”. Szerzőnk összefoglalta azt is, milyen esetekben van bejelentési-kötelezettsége a társaságoknak, milyen határidőkkel és milyen bírságok szabhatóak ki.

Mennyire külföldi az a külföldi? Különösen felhívnánk a figyelmet arra, hogy bejelentés köteles az is, ha stratégiai társaságban közvetetten vagy közvetlenül EU, EGT tagállamban, illetve Svájcban bejegyzett jogi személy, vagy szervezet szerez többségi befolyást (51%).

A bejelentési kötelezettség ráadásul nem csupán egy értesítést jelent: a miniszter ugyanis a jogügyletet vagy tudomásul veszi, vagy megtiltja – tehát engedélyezésről van szó. A bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szankciók jelentősek, tehát a cikkünkben leírt előkérdések vizsgálata és az egyes tranzakciók elemzése fokozott figyelmet igényel.

A magyarországi székhelyű „stratégiai társaságok” gazdasági célú védelmével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet vezette be májusban, a törvény pedig 2020. december 31-ig meghosszabbítja.