Magánszemélyek adózását érintő változások a 2024-es adócsomagban

Az Országgyűlés előtt lévő 2024-es adócsomag magánszemélyek adózására vonatkozó legfontosabb részleteit az alábbiakban foglaljuk össze.

Szja

(1) Külföldön megfizetett adó beszámítása

A javaslat értelmében – az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnéséhez igazodva – módosul a külföldön megfizetett adó beszámításának szabálya. A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, azonban a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében nem. Hasonlóan az előzőekhez változik az összevont adóalapra alkalmazandó beszámítási szabály is, mely szerint nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

(2) Az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem megítélése

A módosítás értelmében nem minősülne egyéb jövedelemnek az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem (kamat, osztalék, elidegenítésből származó jövedelem).

(3) Ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Szintén az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnéséhez kapcsolódóan változna az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályozása is. A továbbiakban az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülne az az ügylet, amelyet – az egyéb követelmények teljesülése mellett – bármely EGT-államban, OECD-tagállamban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. A szabályozással érintett ügyletek kezelésében tehát az említett egyezmény hiánya ellenére sem történne változás.

(4) Egyéni vállalkozók – vállalkozói jövedelemadózás

A javaslat értelmében átalakulnának az vállalkozói jövedelemadózás szabályai, melynek keretén belül – többek között – egyszerűsödne a költségekre vonatkozó szabályozás (korábbi, az szja törvény külön mellékletei összeolvadnának). A bevételt csökkentő kedvezmények megszüntetése mellett továbbra is fennmaradna a veszteségelhatárolás lehetősége (az egyéni vállalkozó a veszteség keletkezését követő 5 évben, adóévenként a vállalkozói adóalap 50 százalékáig számolhatja el a negatív adóalapot. Az előbbieken túl újra fogalmaznák a tevékenység megszüntetésével, tevékenység más formában vagy más személy által történő folytatásával összefüggő szabályokat is. Adminisztrációs teher csökkentése érdekében az egyéni vállalkozónak elegendő lenne a bevételeiről nyilvántartást vezetni, nem szükséges naplófőkönyvet, pénztárkönyvet vezetni.   

(5) Bizalmi vagyonkezelés

A 2023-as évben bevezetett úgynevezett „bemeneti” adózás helyett változna a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozás. A módosítás értelmében az adókötelezettség abban az esetben keletkezne (osztalékként), ha az induló tőke terhére történne olyan bevétel juttatása a kedvezményezett részére, amikor az eredeti, a vagyonkezelésbe történő vagyonátadás öt éven belül történt, és annak során felértékelték a vagyonelemeket (eszközérték növekmény keletkezésekor). Azzal, hogy nem kellene az előbbi szabályt alkalmazni, amennyiben a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg. A módosításhoz további átmeneti rendelkezések kapcsolódnának.

(6) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások

A javaslat értelmében a mostani havi bevallási és befizetési kötelezettség helyett az egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások utáni adóterheket negyedévente kellene rendezni.

(7) Nyeremények adózása

A tervezet értelmében – a részvételi kedv fokozása érdekében – a nyeremények utáni adókötelezettség megállapításával kapcsolatos szabályozás módosulna akként, hogy a jövőben adómentessé válna a klasszikus számsorsjátékon (lottó, kenó, puttó) elért nyeremény.

(8) Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték/ értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

A módosítási javaslat értelmében nem minősülne jövedelemnek az induló vállalkozás (a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre) munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az indulóvállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedés szerzése, illetve az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jog szerzése, ha  a juttatás megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és azt a szerző a megszerzést követő 3 éven belül nem értékesíti.    

(9) Csekély értékű ajándék

A tervezet értelmében – korábbi szabályozáshoz hasonlóan – a kifizetőnek újra évente három alkalommal lenne lehetősége csekély értékű ajándékot adni.

(10) Borászati termékek juttatásának adómentessége

Adómentessé tennék a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett (az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott) borászati termékek juttatását, ha azok beszerzése a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben történt. Az adómentesség további feltétele, hogy a juttató a juttatásról olyan nyilvántartást vezessen, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a felhasználás módja is.

Szociális hozzájárulási adó

(1) Szocho alapja egyéni vállalkozónál

A vállalkozói kivét megszüntetésével a törvényjavaslat értelmében a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a személyi jövedelemadó köteles vállalkozói jövedelem lenne, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja változatlanul az átalányban megállapított jövedelem. Lényeges változás, hogy a szociális hozzájárulási adó éves elszámolású adóvá válna. Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik és egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta a minimálbér után legalább meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál is bevezetésre kerül a választott járulékalap, így ha az egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választott, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább ezen magasabb választott alap után meg kell fizetnie. Vagyis választott járulékalap esetén nem a minimálbér, hanem a választott magasabb járulékalap a havonta minimum fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja. Ha a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem magasabb, mint a választott járulékalap 12-szerese, akkor a jövedelem után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Emellett a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra kellene megfizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (harmincadolásra). Változás továbbá, hogy az adóelőleg bevallási kötelezettség megszűnne, Az adót az adóhatóság által kiajánlott bevallási tervezet felhasználásával vagy a vállalkozó által elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kellene majd évente bevallani és ott kellene elszámolni a negyedévente fizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség esetleges különbözetével. A különbözetet a bevallási határidőig, azaz a tárgyévet követő év május 20-áig kellene megfizetni.

(2) Munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény

A javaslat kiterjesztené a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetére is.

(3) Egyéni vállalkozóvá válást ösztönző kedvezmény

2024. január 1-jétől az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illetné meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnének igénybe.

Tbj.

(1) Minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel megszüntetése

A szabályok egyszerűsítése érdekében mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozók vonatkozásában megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel. A társadalombiztosítási szabályok alkalmazása során minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kellene érteni.

(2) Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

Új fogalomként bevezetésre kerül a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely alatt a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkeresetet kellene érteni.

(3) Diktált járulékalap az egyéni vállalkozóknál

Jelentősen átalakulnának az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai is. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállakozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalap kerülne bevezetésre, amely mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér lenne. A másodfoglalkozású egyéni vállalkozók (legalább heti 36 órás munkaviszonyban állók vagy közép-, valamint felsőfokú tanulmányokat folytatók) a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem helyett a minimálbér 30 százaléka, egy diktált alap után fizetnék a társadalombiztosítási járulékot.

(4) Bevallás kiajánlása az egyéni vállalkozóknak

A szabályozás egyszerűsítésével megnyílna a lehetőség arra, hogy az szja bevalláshoz hasonlóan az adóhatóság az egyéni vállalkozók esetében elkészítse a járulékbevallást és azt kiajánlja az érintettnek. Az adóhatóság az általa rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig készítené el a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig lenne lehetősége kiegészíteni, illetve javítani.