Magánszemélyek adózását érintő változások az adócsomagban

2023. július 14-én kihirdetésre került a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényt (a továbbiakban: „adócsomag”). Az adócsomag magánszemélyek adózására vonatkozó legfontosabb részleteit az alábbiakban foglaljuk össze.

1. Személyi jövedelemadó

Pénzügyi lízing fogalma

Saját fogalom meghatározás helyett a lízing tekintetében az szja törvény is visszautal a Hpt. szerinti fogalomra.

Társas vállalkozás jogutód nélküli törlése

A társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel egyéb bevételnek minősül (A vagyonrendezési eljárás lefolytatására azt követően kerül sor, hogy a társaság már jogutód nélkül megszűnt. Ezért a magánszemélynek ilyen esetben nem vállalkozásból kivont jövedelme, hanem egyéb jövedelme keletkezik a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére tekintettel.)

30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó korábbi, kormányrendeleti szintű szabályozás átkerül az szja törvénybe. Az átmeneti rendelkezés értelmében ha a fiatal anya magzatára tekintettel 2023. január 1-jén már jogosult a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményét visszamenőleg azokra a hónapokra is érvényesítheti, amelyekben a magzatra tekintettel a családi kedvezményre jogosult volt.

Személygépjármű-vezetők átalányadózása

Személygépjármű-vezető képzést végző, átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét.

Tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozók

A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a szünetelés( ek) ideje alatt befolyt bevételeknek és felmerült kiadásoknak az év közbeni, általános szabályok szerinti figyelembevételét.

BVK és magánalapítvány

Módosulnak a BVK-val és magánalapítvánnyal kapcsolatos szabályok. Értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (azzal, hogy nem kell értékesítésnek tekinteni, ha az átvevő (magánalapítvány, vagyonkezelő) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg, illetőleg nem kell az adót megfizetni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján ugyanazon vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg). Az értékesítésből származó bevételt a vagyonrendelő vagy alapító/csatlakozó magánszemély szerzi meg (a jövedelmet szerző magánszemély (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásban köteles bevallani és a megállapított adót az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig köteles megfizetni vagy az adó fizetésére kötelezett magánszemély választhatja azt is, hogy az adót hosszabb időszak, három év alatt három egyenlő részletben fizeti meg).A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását, pl. egy BVK-ba bevitt ingatlan magánszemély általi ingyenes használatát) a juttatásban részesülő magánszemély adómentes bevétele, azzal, hogy személyi jövedelemadó-köteles az e juttatással összefüggő – a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő – költség, ráfordítás (pl. ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltség, ha az a BVK-t terheli). Pontosítják az osztalék fogalmát: bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak, míg Magánalapítvány esetében a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni (azzal a feltételezéssel élve, hogy először osztalék kifizetése történik).

Kriptovaluták

Ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott.

Munkába járás költségtérítése

Törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértéke legfeljebb 30 forint lehet (a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletben rögzített esetben a munkavállalónak minimálisan járó költségtérítés összege 18 Ft/km).

2. Szocho

Egyéni vállalkozó

Az egyéni, illetve társas vállalkozók adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítése érdekében a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése járulékszabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Összhangban a járulékszabályozással a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (harmincadolásra). Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.

Vendégmunkásokra vonatkozó szabályok

A munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítése szempontjából nem minősül munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás. A vendégmunkások a magyarországi munkaviszonyra tekintettel itt lesznek biztosítottak, így esetükben nem alkalmazhatók a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett jövedelem – többek között a béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások – után egyébként fennálló mentességi szabályok.

Fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülő személy utáni részkedvezmény

Esélyegyenlőség biztosítása érdekében részkedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóban az a foglalkoztató, aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülő személyt foglalkoztat.  

Kifizetőtől származó egyéb jövedelem

A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége. A rendelkezés lehetővé teszi továbbá, hogy a természetes személy adóvisszatérítési igényt terjesszen elő, ha a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, és a természetes személy egyébként nem köteles bevallás benyújtására.

3.Társadalombiztosítás

A módosítás egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell azon szabályt, miszerint a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerülnek.