Meghúzták az autómat, de cetlit nem hagytak… Segít a térfigyelő?

Számtalan jogsértő magatartás elkövetőjének felelősségre vonása marad el pusztán azon egyszerű körülménynél fogva, hogy a sérelmet szenvedett fél egyáltalán nem kíván energiát fektetni a bizonyítékok felkutatásába. A közterületen elkövetett jogsértések rekonstruálásának legkézenfekvőbb eszköze a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintése, de korántsem olyan közismert, hogy milyen esetben, kitől és mennyi ideig igényelhető a kameraképek megtekintése.
A Kitől? kérdés megválaszolásához mindenekelőtt érdemes felidézni a korábbi bejegyzésünkben már említett törvényi felhatalmazást, amely alapján közterületi térfigyelőrendszer működtetésére kizárólag a rendőrség és a közterület-felügyelet jogosult.
Közös elem mindkét szerv esetében, hogy a kamerák üzemeltetéséről való döntésben szerephez jut a települési önkormányzat: a rendőrség térfigyelői által megfigyelt közterületről a képviselő-testület előzetes véleményének birtokában hozható döntés, míg a közterület-felügyelet kameráinak elhelyezéséről maga a képviselő-testület hozhat döntést a felügyelet javaslata alapján. A Kitől? kérdés keretében tehát érdemes észben tartani, hogy a települési önkormányzat is rendelkezik arra vonatkozó információval, zajlik-e kamerás megfigyelés az adott közterületen, és ha igen, akkor ki kezeli ezeket a felvételeket.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Hasznos közterületi kamerák
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A megfigyelt területekről releváns információt szerezhetünk a rendőrség, illetve a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapjáról, ahol az illetékes szervnek kötelező tájékoztatót közzétennie valamennyi kamera hatósugaráról.
Amennyiben meggyőződtünk, hogy az adott terület valóban megfigyelés alatt áll, fontos mielőbb cselekednünk: felhasználás hiányában ugyanis a rendőrség a rögzítést követő 5 munkanapon belül, a közterület-felügyelet pedig 8 naptári napon belül törölni köteles az adott felvételt. Mindkét szerv vonatkozásában áll, hogy amennyiben a felvétel az érintett jogainak érvényesítéséhez szükséges, az érintett kérelmére legfeljebb 30 naptári nappal meghosszabbítható az adattárolási időtartam.
Ha a megkeresést magunknak kell végeznünk (pl. magánvádas bűncselekményeknél), a felvételekhez való hozzáférés jogalapja a felvételen szereplő cselekménnyel összefüggő valamely jogosultságunk – legtipikusabban kártérítés iránti igény – gyakorlása lehet. Ezt a jogos érdeket az adatkezelést végző hatóság részére előterjesztett kérelemben valószínűsíteni kell, amely történhet a helyszínről és az ott bekövetkező jogsérelemről készített fényképfelvételek bemutatása révén.

GDPR Kézikönyv (2.0) 2019

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS

Abból a célból, hogy meggyőződjünk a felvétel tényleges bizonyító erejéről, az adattárolási határidőn belül igényelhetjük a felvétel megtekintésének lehetőségét, melyet az adatkezelő köteles biztosítani. A ténylegesen felhasználandó felvételt a jog érvényesítése céljából indított eljárásban való felhasználás érdekében a felvételen szereplő vagy jogsérelmet szenvedett személy kérelmére továbbítja az adatkezelő szerv.
A közterületi kamerafelvételek felhasználása érdekében tehát mindenképpen javasolt mielőbb informálódni az illetékes rendőrkapitányságnál vagy közterület-felügyeletnél a megfigyeléssel érintett területekről, a felvételekbe való betekintés módjáról, illetve igényelni a felvételek tárolási időtartamának meghosszabbítását, ugyanis könnyen megeshet, hogy a legjobb bizonyítéktól esünk el pusztán azért, mert az adatkezelő teljesíti adattörlési kötelezettségét.
The post Munkaerő-Gazdálkodás 2019 appeared first on Jogadó Blog.