Egy kevésbé örömteli téma, azonban sajnos sokakat érintő kérdés, ezért nézzük meg, hogy ki és milyen feltételek szerint jogosult árvaellátásra, és hogyan lehet azt igényelni.
Az árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek egyik vagy mindkét szülője elhunyt, és a szülő a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy eddig az időpontig nyugdíjjogosultságot szerzett.
Az ellátás járhat unokának, dédunokának, testvérnek is, amennyiben az elhunyt személy saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halálának időpontjáról jár.
Ezek után vegyük sorra, hogy a gyermek tekintetében mely feltételek fennállása szükséges:
Főszabály szerint ellátás a gyermek 16. életévének betöltése napjáig mindenképpen jár. Ezt követően – a vonatkozó jogszabályok szerint – amennyiben a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.
A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
A fentiekből következőn sajnos, a közhiedelemmel ellentétben az a gyermek, aki nem nappali rendszerű, hanem egyéb módon működő iskolai oktatásban vesz részt, árvaellátásra a 25. életévének betöltése előtt sem jogosult.
Tévhit továbbá, hogy ha az életben maradt szülő házasságot köt, az érintett gyermek jogosultságát elveszti. Árvaellátás jár annak a gyermeknek is, aki a fenti feltételek fennállása esetén akár ő maga, vagy még élő szülője házasságot köt, sőt jár annak a gyermeknek is, akit a halálesetet követően esetleg örökbe fogadnak.
Kérdésként szokott még felmerülni a külföldön tanuló gyermek jogosultsága. Amennyiben a nappali rendszerű tanulmányok folytatása külföldről a megfelelő időközönként igazolt, a gyermek az ellátásra külföldi tanulmányok esetén is jogosult.
Tisztáztuk tehát, hogy a 25. életév betöltéséig milyen feltételeket kell szem előtt tartani. De mi történik akkor, ha a gyermek felsőoktatási tanulmányait a 25. életévének betöltése után fejezi be? Ebben az esetben az árvaellátás kivételesen, méltányosságból történő meghosszabbítása az első – alap- és mester- vagy osztatlan – képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.
További fontos kérdés, hogy az árvaellátás hogyan és mely szervnél igényelhető.
Lényeges, hogy az árvaellátás folyósítása nem automatikus, a folyósításra meghatalmazott vagy törvényes képviselő kérelme alapján kerülhet sor.
Az ellátást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a gyermek lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, amennyiben a szülő nem nyugdíjasként hunyt el. Amennyiben viszont már nyugdíjas volt, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulnunk.
Jogosultság esetén, a folyósítás megkezdését követően középiskolai tanuló tekintetében évente, felsőoktatásban tanuló árva esetén félévente igazolnunk kell a tanulmányok folytatását, ez lényeges feltétel.
Végezetül nézzük meg, hogy milyen összegre számíthatunk!
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Abban az esetben, ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű, a fent meghatározott nyugdíj összegének 60%-a jár árvaellátásként.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az ellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
Miután a főbb kérdéseket tisztáztuk, két tanáccsal szeretném a témával kapcsolatban ellátni az árvaellátás tekintetében érintett olvasót:
Egyrészről a zökkenőmentes továbbfolyósításhoz szükséges igazolást a megadott időközönként mindig késedelem nélkül igazoljuk, másrészt amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy a fenti feltételek mindegyike fennáll, vagy akár bizton tudjuk, hogy valamely feltétel nem teljesül, a kérelmet akkor is nyújtsuk be, hiszen a kérelmünket elbírálni jogosult szerv minden esetben – a jogszabályi rendelkezések keretén belül – méltányos döntés meghozatalára törekszik.
The post A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive) appeared first on Jogadó Blog.