A Ptk. szerint a haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet.
Gyakran fordul elő ugyanis, hogy a haszonélvezet tárgyát olyan ingó dolgok képezik, amelyek természetüknél fogva elhasználhatók, illetőleg amelyek értékesítése vagy tulajdonjogának átruházása a rendes gazdálkodás körébe tartozik (rendhagyó haszonélvezet). E tárgyak vonatkozásában a haszonélvezőnek nem az állag megőrzése az elsődleges kötelezettsége, hanem a haszonélvezet keletkezéskori értékének megőrzése, amit a Ptk. szabályai a pótlási, illetőleg megtérítési kötelezettséggel biztosítanak.
A haszonélvezet keletkezésekor elhasználható dolgok felett tehát a haszonélvező a rendelkezési jogok körébe tartozó elidegenítés jogát is gyakorolhatja, ez azonban nem jelenti a tulajdonost megillető rendelkezési jogok teljességének gyakorolhatóságát, mert a megterhelés jogát nem foglalja magában.
A Ptk. szabályai e rendhagyó haszonélvezet tárgyait nem utalják a haszonélvező tulajdonába, de a haszonélvezőt a kódex a tulajdon átruházásának jogával ruházza fel, amely így a törvény erejénél fogva illeti meg a haszonélvezőt.
Ha a rendhagyó haszonélvezet tárgyait a haszonélvező értékesítette vagy elfogyasztotta, annak haszna őt illeti, míg az állag – illetőleg annak értéke – iránt pótlási kötelezettsége áll fenn azzal szemben, aki a haszonélvezeti joggal terhelt dolognak a haszonélvezet megszűnésének az időpontjában a tulajdonosa. Ez a pótlási vagy értékmegtérítési kötelezettség az elhasznált (értékesített) dolognak a haszonélvezet fennállása alatt keletkezett hasznaira (például kamataira vagy más hozadékára) természetszerűleg nem terjed ki, hiszen azok a haszonélvezet jogánál fogva a haszonélvezőt illetik.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. szeptember 25.
Kedvezményes ár 2025. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Ha a rendhagyó haszonélvezet tárgyainak értékesítése vagy elhasználása a rendes gazdálkodás követelményével ellentétes, vagy a tulajdonosnak a pótlás, illetőleg értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a haszonélvező köteles a rendes gazdálkodásra irányadó szabályok szerint biztosítékot nyújtani.
A rendhagyó haszonélvezet szabályai vonatkoznak a pénzen fennálló haszonélvezeti jogra is. Ezért, ha a haszonélvezet pénzen áll fenn, a haszonélvező jogosult azzal szabadon rendelkezni, azonban a tulajdonosnak a tőkeösszeget a haszonélvezet megszűnése esetén köteles kiadni, őt ugyanis kizárólag a pénz hasznai illetik, de nem a tőkeösszeg, amely a haszonélvezeti jog tárgya.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.