A korábbi blogbejegyzésben írtakhoz kapcsolódva érdemes még egy cikket szentelni a hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek. Ebben a cikkben az adatszolgáltatás főbb előírásait ismertetjük.
Az adatszolgáltatási kötelezettség
a) a hulladéktermelő esetében bizonyos mennyiségi feltételek teljesülésével,
b) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válásával,
c) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén a nyilvántartásba vétellel, valamint
d) a hulladéklerakó üzemeltetésére, bezárására, rekultivációjára és utógondozására vonatkozó határozat véglegessé válásával
keletkezik.
Az adatszolgáltatásra kötelezettnek az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnak jogszabályban meghatározott tartalommal kell bejelentenie.
Az adatszolgáltatást a hulladéktermelőnek telephelyenként és hulladéktípusonként kell teljesítenie a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.
A hulladéktermelőnek adatszolgáltatási kötelezettségét az alábbi esetekben kell teljesítenie, a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége után:
(i) veszélyes hulladék esetén, ha a képződött hulladék a 200 kg-ot meghaladja,
(ii) nem veszélyes hulladék esetén, ha a képződött hulladék a 2000 kg-ot meghaladja,
(iii) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén, ha a képződött hulladék az 5000 kg-ot meghaladja.
Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell adatot szolgáltatnia.
Az adatszolgáltatásra nem kötelezett hulladéktermelőnek a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által elrendelt, statisztikai kiválasztási módszerekkel történő adatfelméréskor eseti adatszolgáltatást kell teljesítenie.
Alkalmi vagy saját célra történő hulladékszállítás esetén az adatszolgáltatást
(i) a képződés helye szerinti telephely szerint, vagy
(ii) amennyiben a hulladék képződését eredményező munkavégzés helyén a termelőnek nem kell nyilvántartást vezetnie, akkor
– a beszállítás telephelye szerint vagy
– közvetlenül átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítás esetén a telephelye,
– több telephely esetén a munkavégzéshez legközelebbi telephelye szerint kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.
Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint saját nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezettet felelősség terheli.
The post Mit, mikor? Nyilvántartás és adatszolgáltatás a hulladékgazdálkodásban II. appeared first on Jogadó Blog.