A közbeszerzési kötelezettségről elsősorban az állam, a helyi önkormányzatok és a költségvetési szervek jutnak eszünkbe. Arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a közbeszerzési kötelezettség olyan gazdasági társaságokat is érinthet, amelyek egyébként piaci szereplőként működnek.
A közbeszerzési kötelezettséget ugyanis nem önmagában a szervezeti forma, a tulajdonosi háttér vagy a nyereségorientált működés határozza meg. A közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) alapján bizonyos feltételek fennállása esetén egy gazdasági társaság is ajánlatkérőnek minősülhet, akár akkor is, ha tevékenységének jelentős részét piaci körülmények között végzi.
A kérdés különösen aktuális a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának 2025. december 31-től alkalmazandó módosítása, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnökének 2026. július 29-én közzétett tájékoztatója nyomán. A szabályozás értelmezéséhez a közelmúlt döntőbizottsági és bírósági gyakorlata is fontos támpontokat ad.
Mikor minősülhet egy gazdasági társaság ajánlatkérőnek?
A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatkérői minőség megállapításához három feltétel együttes fennállása szükséges. A szervezetnek jogképesnek kell lennie, kifejezetten közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet kell folytatnia, illetve ilyen célból kellett létrehozni, továbbá fenn kell állnia a törvényben meghatározott szervezeti, irányítási vagy finanszírozási kapcsolat valamelyikének.
A gazdasági társaságok esetében a jogképesség rendszerint nem vet fel értelmezési nehézséget. Annál összetettebb kérdés, hogy az általuk végzett tevékenység közérdekűnek, ugyanakkor nem ipari vagy kereskedelmi jellegűnek tekinthető-e.
A közérdekű tevékenység ugyanis nem feltétlenül azonos a jogszabályban kifejezetten nevesített közfeladatok ellátásával. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján a tevékenység tényleges rendeltetését és az általa kielégített szükségleteket kell vizsgálni. Önmagában az sem zárja ki a közérdekű jelleget, ha az adott szolgáltatást más, piaci szereplők is nyújthatják.
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA
Jogi háttér – Számvitel – Adózás
Szerző: Egri-Retezi Katalin
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 360 oldal
Megjelenés: 2026. június
Kedvezményes ár 2026. november 30-ig:
18.900 Ft + áfa helyett 14.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
A közérdekű jelleg megállapítása azonban még nem elegendő. Külön vizsgálandó, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegűnek minősül-e. Ennek során jelentősége van többek között a piaci verseny feltételeinek, a nyereségorientált működésnek, valamint annak, hogy a társaság ténylegesen maga viseli-e a gazdálkodásából eredő veszteségeket és üzleti kockázatokat.
E szempontok gyakorlati jelentőségét jól mutatja a Közbeszerzési Döntőbizottság két 2025. évi határozata. Bár az ismertetett határozatok még a Kbt. korábbi szövegének alkalmazásához kapcsolódnak, a közérdekű, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megítélésére vonatkozó megállapításaik a hatályos szabályozás értelmezése során is irányadók lehetnek.
A D.109/9/2025. számú határozatban az Alföldi Nyomda Zrt. ajánlatkérői minősége került vizsgálat alá. A társaság nyomdaipari tevékenységet végzett, ugyanakkor a köznevelési tankönyvek előállításában is meghatározott szerepet töltött be. A Döntőbizottság értékelése során jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a társaság a tankönyv-előállítás körében a szokásos piaci versenyfeltételektől eltérő körülmények között végezte tevékenységét. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította a társaság közbeszerzési kötelezettségét.
A D.470/17/2025. számú határozatban egy villamosenergia-termeléssel foglalkozó, közvetett állami tulajdonban álló társaság, a Polgári Termikus Hulladékhasznosító Erőmű Kft. ajánlatkérői minősége volt a kérdés. A Döntőbizottság a hulladékhasznosítás közérdekű rendeltetését is értékelve megállapította a társaság közbeszerzési kötelezettségét. A döntés rámutatott arra, hogy a tevékenység közérdekű jellegének megállapításához nem szükséges, hogy azt a nemzeti jog kifejezetten közfeladatnak minősítse.
A két ügy közös tanulsága, hogy a gazdasági társaság piaci működése és nyereségszerzésre irányuló tevékenysége önmagában nem zárja ki az ajánlatkérői minőséget.
Különösen figyelemre méltó az uniós ítélkezési gyakorlatban kialakult úgynevezett „fertőzéselmélet”. Eszerint, ha egy szervezet akár csak tevékenységének kisebb részében lát el közérdekű, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű feladatot, az – a további törvényi feltételek fennállása esetén – az egész szervezet ajánlatkérői minőségét megalapozhatja. A közbeszerzési kötelezettség tehát nem korlátozódik szükségképpen a közérdekű tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre.
Mit változtatott a Kbt. 2025. december 31-i módosítása?
A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának 2025. december 31-től alkalmazandó módosítása az uniós közbeszerzési irányelvvel és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával való összhang megteremtését szolgálta.
A változás elsősorban az ajánlatkérői minőség harmadik feltételét, vagyis a szervezet és az állami, illetve más közjogi szereplők közötti függőségi kapcsolat megítélését érinti.
A hatályos rendelkezés szerint e feltétel három, egymástól független módon teljesülhet:
- ha a szervezet irányítása a törvényben meghatározott szervek közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll;
- ha e szervek többségi részben finanszírozzák;
- vagy ha a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv, illetve a felügyelőbizottság tagjainak többségét ilyen szervek választják meg.
Fontos, hogy e három feltétel közül elegendő egyetlen feltétel fennállása, amennyiben a jogképességre és a közérdekű, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységre vonatkozó követelmények is teljesülnek.
A módosítás egyik lényeges eleme, hogy a korábbi, tulajdoni részesedéshez és szavazati jogokhoz kötődő „meghatározó befolyás” helyett az irányítás felett gyakorolt felügyelet vizsgálata került előtérbe. Ez tartalmi értékelést igényel: azt kell megítélni, hogy a felügyeleti jogosítványok alkalmasak-e a szervezet döntéseinek, így akár beszerzési döntéseinek befolyásolására. A pusztán utólagos, a beszerzési döntések befolyásolására nem alkalmas ellenőrzés önmagában nem elegendő az irányítás feletti felügyelet megállapításához.
Ugyancsak jelentős a finanszírozásra vonatkozó szabály értelmezése. A többségi finanszírozás megállapításakor a szervezet valamennyi bevételét figyelembe kell venni, beleértve a piaci tevékenységből származó bevételeket is. Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy az ellenszolgáltatáshoz nem kötődő, közfinanszírozásnak minősülő juttatások meghaladják-e az összes bevétel felét. A Közbeszerzési Hatóság elnökének 2026. július 29-i tájékoztatója alapján az egyes beruházásokhoz vagy projektekhez nyújtott állami, illetve uniós források is relevánsak lehetnek.
Nem minden közpénzből származó bevétel minősül azonban finanszírozásnak. Az Európai Unió Bíróságának a C-380/98. számú University of Cambridge ügyben hozott ítélete alapján különbséget kell tenni a tényleges támogatások és a kereskedelmi ügyletek ellenértékeként kapott összegek között.
Mindez azt jelenti, hogy a közbeszerzési kötelezettség megállapítása nem szűkíthető le annak vizsgálatára, hogy az állam többségi tulajdonos-e a társaságban. A tényleges irányítási viszonyok és a finanszírozás szerkezete önálló jelentőséggel bírhatnak, akár olyan szervezetek esetében is, amelyek tulajdonosi háttere alapján első látásra nem merülne fel az ajánlatkérői minőség.
Az ajánlatkérői minőség megállapítása nem egyszeri feladat: a szervezet tevékenységében, finanszírozásában vagy irányításában bekövetkező változások a közbeszerzési kötelezettségeket is érinthetik. Különösen fontos ezért annak megfelelő időben történő felismerése, hogy egy gazdasági társaság mikortól köteles a Kbt. szabályait alkalmazni, illetve milyen következményekkel járhat, ha ezt elmulasztja.
A közbeszerzési kötelezettség fennállásának megítélése különösen a határesetekben indokolttá teheti az adott szervezet működésének és finanszírozásának egyedi, szakértői vizsgálatát.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.