Amennyiben az általános szerződési feltételek a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel.

A Kbt. nem minden esetben teszi ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakon kívül jogosult szerződéstervezet helyett a lényeges szerződéses feltételeket közölni. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás megindításakor ajánlatkérőnek pontosan azt kell meghatároznia, hogy mit tekint a megkötésre kerülő szerződés esetében lényeges szerződéses feltételek. A felhívásban is rögzített adatok mellett (teljesítés helyszíne, határidő, mennyiségi és minőségi követelmények, stb.) nem szabad megfeledkezni a Kbt. által előírt kötelező szerződéses feltételekről sem, a Kbt. 114. § (3) bekezdése ugyanis ezek alól nem ad mentesítést.

Abban az esetben, ha ajánlatkérő nem bocsát rendelkezésre részletesen kidolgozott szerződéstervezetet, a teljesítésre vonatkozó részletszabályok nyertes ajánlattevő általános szerződési feltételeivel (a továbbiakban: ÁSZF) is pótolhatóak. Itt szükséges megjegyezni, hogy a Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Közbeszerzési-jogi aspektusból a fenti definícióból kiolvasható „egyoldalúság” ütközhet a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseivel, ugyanis a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítására csak a Kbt. 141. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.  

A Kbt. 141. § (1) bekezdése alapján ugyanis a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására.

A fentiek alapján jogosan merül fel tehát az a kérdés, hogy a szerződéskötést követő ÁSZF módosítást, hogyan tudják kezelni felek közbeszerzési-jogi oldalról?

Álláspontunk szerint abban az esetben, ha a szerződő felek alkalmazzák a nyertes ajánlattevő által kidolgozott ÁSZF-t, mely egyúttal a szerződés részévé is válik (függetlenül attól, hogy milyen formában teszik a szerződés mellékletévé), feleknek az ÁSZF, mint a szerződésre kiterjedő hatályú általános feltételrendszer megváltoztatásakor is az általános szerződésmódosítási szabályok alkalmazásával kell eljárniuk.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy ajánlatkérő felülvizsgálati záradék keretében, minden érdeklődő számára előre megismerhető módon rendezze a szerződés teljesítése során nagy valószínűséggel bekövetkező helyzeteket, áttörve ezzel a Kbt. szabta kereteket. Azonban ilyen záradék szövegezése során nélkülözhetetlen azon körülményeknek a pontos ismerete, melyekben a teljesítés során nagy valószínűséggel változás állhat be.

A fentiekre tekintettel a szerződő felek részéről fokozott körültekintést igényel az alkalmazott ÁSZF egyoldalú, nyertes ajánlattevő elhatározásából eredő módosítása. Mindamellett, hogy az ÁSZF módosítása egyúttal a szerződés módosítását is eredményezi, meg kell felelnie a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó feltételrendszerének is.