2020. január 1. napjával változnak a központi költségvetésből megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó szabályok. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2019. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései új szabályozási környezetet teremtettek egyes magasépítési beruházások vonatkozásában, azonban a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezések kizárólag 2020. január 1. napjával lépnek hatályba.

Mit jelent ez számunkra a gyakorlatban?

2020. január 1. napjától kezdődően a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházások esetén, amelyek kivitelezési becsült értéke meghaladja a Kbt. 113. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárt (jelenleg ez nettó 700 millió Ft), a beruházás tervellenőre, beruházás-lebonyolítója és építési műszaki ellenőre, valamint járulékos közbeszerzési szolgáltatója kizárólagos joggal a Beruházási Ügynökség.

A Beruházási Ügynökség létrehozásával a Kormány célja az volt, hogy összefogja a kormányzati magasépítési beruházások, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházások egy részét. A Beruházási Ügynökség hatáskörébe tartozik az alábbi magasépítési beruházások előkészítési, beszerzési és közbeszerzési, megvalósítási, valamint gazdasági feladatainak ellátása:

• 2019. január 1. napjától azon kormányzati magasépítések, ahol a kivitelezési becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot; valamint értékhatártól függetlenül a Kormány által programszerűen elfogadott kormányzati magasépítési beruházások;
• 2020. január 1. napjától az önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatás felhasználásával történő magasépítési beruházásai, amelyek meghaladják a 700 millió forintot.

Az Ámbtv. pontosan meghatározza, hogy a Beruházási Ügynökség hatáskörébe tartozó magasépítési beruházások terminológiáját:

Magasépítési beruházás minden olyan építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszint felett egy vagy több építményszintje létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek.

Az általános fogalom meghatározáshoz képest, a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás a helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával, a helyi önkormányzat által megvalósításra kerülő magasépítési beruházás.

Az Ámbtv. értelmében az érintett magasépítési beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek. A közérdekű célú fejlesztésnek a Kbt.-ben rögzített kivételi kör szempontjából van jelentősége. A félreértések elkerülése érdekében szükséges felhívni a figyelmet, hogy természetesen nem az építési beruházás, hanem az önkormányzat és a Beruházási Ügynökség együttműködése körében kötött szerződések tartoznak a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti kivételi körbe.

Milyen magasépítési beruházások tartoznak a kivételi körbe?

Természetesen az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló jogszabályok rendelkeznek azon beruházásokról is, melyek kívül esnek a szabályozás tárgyi hatályán. Ennek megfelelően kivételt képeznek különösen

• azok az állami magasépítési beruházások, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, ideértve a kapcsolódó térségfejlesztéssel összefüggő magasépítési beruházásokat;
• a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások;
• a külképviseleteken, illetve a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami magasépítési beruházások;
• valamint mindazok a beruházások, melyek esetében a Kormány egyedi határozatában a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának a Beruházási Ügynökség helyett más szervet jelöl ki.

Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy az Ámbtv.-ben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014-2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén.

A Beruházási Ügynökség, mint az érintett magasépítési beruházások megvalósításának felelőse határozza meg az egyes projektek szempontjából legmegfelelőbb ütemezést. Ugyanakkor feladatkörébe beletartozik annak eldöntése is, hogy a beruházás előkészítési és megvalósítási fázisai alatt esedékes feladatok közül melyek teljesítését kívánja közreműködőkre bízni. Szükséges megjegyezni, hogy mindezen szerződések teljesítése nemcsak a Beruházási Ügynökség, mint megbízó érdekeit kell szolgálja, hanem közvetetten az önkormányzatok érdekeit is, hiszen a Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során feladatait a beruházással érintett helyi önkormányzat nevében és javára látja el.