2019. január 1-től jelentősen változnak a béren kívüli, az egyes meghatározott, illetve az adómentes juttatások. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze.

1.1.Béren kívüli juttatások

Kikerül a béren kívüli juttatások köréből a legfeljebb 100.000 forint összegű - éves készpénzjuttatás, 2019. január 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) három alzsebét azonban továbbra is ezen a címen lehet feltölteni, illetve évente a minimálbér erejéig a továbbiakban is béren kívüli juttatásként adhatják a szakszervezetek a szakszervezeti üdülési szolgáltatást.

A jövőben a kifizetőt terhelő adó alapja maga a jövedelem lesz, miután megszűnik az 1,18-szoros adóalap korrekciós tétel. A juttatásokat a 15%-os szja mellett ugyanakkor 19,5% szocho (az egészségügyi hozzájárulás helyett) terheli majd.

1.2.Egyes meghatározott juttatások

Az alábbi juttatások 2019-től nem adózhatnak egyes meghatározott juttatásként:

• a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj,
• a munkáltató által azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
• továbbá pl. az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, étkezési Erzsébet utalvány, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári hozzájárulások, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés stb., illetve az egyes, értékhatárhoz kötött adómentes juttatások mentességi küszöb feletti része.

2019. január 1-től a fenti juttatások jogviszonyból származó jövedelemként fognak adózni.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adható:

• a SZÉP kártya egyes meghatározott egyedi értékhatárait, illetve rekreációs keretösszeget meghaladó része,
• évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem,
• kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
• egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
• a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
• az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka
• az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem.

A fenti egyes meghatározott juttatások esetében az adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, az adó mértéke pedig 15% szja és 19,5% (2019. július 1-től várhatóan 17,5%) szocho (szociális hozzájárulási adó).

1.3.Adómentes juttatások

2019. január 1-től nem adható adómentes juttatásként:

• mobilitási célú lakhatási támogatás
• kockázati biztosítás díjából egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része
• hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás (diákhitel törlesztés), havonta legfeljebb a minimálbér 20 százaléka
• sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet
• kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj, az adóévben legfeljebb 50 ezer forint
• vissza nem térítendő lakáscélú támogatás

Azonban továbbra is adómentes juttatásnak minősül az óvodai, bölcsődei szolgáltatás, ellátás azzal, hogy egyszerűsödik az adminisztráció is, mivel a jövőben egyértelművé válik, hogy a magánszemély nevére szóló számla esetében is lehetőség nyílik az adómentes juttatásra.

1.4.Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-től a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonásra kerül egy adónembe, így a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5% lesz (2019. július 1-jétől várhatóan 17,5%).

2.1.Bejelentett részesedés

Változik a bejelentett részesedés fogalma 2018. július 28-tól. Kivezetésre kerül a bejelentett részesedés fogalmi meghatározásából az a korlátozás, amely szerint a már meglévő részesedéshez újonnan szerzett további részesedések csak akkor bejelenthetőek, ha a korábbi részesedést is bejelentette a társaság. Ennek értelmében   a szerzést követő 75 napon belül bejelenthetővé válnak a már meglévő részesedéshez újonnan szerzett további részesedések abban az esetben is, ha az adózó nem jelentette be a korábbi részesedést.

2.2.Energiahatékonysági beruházás, felújítás

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalma 2018. július 26-tól kiegészül a felújítással, továbbá változnak a támogatási intenzitások is. A Közép-Magyarország régió nem támogatható településein 30 százalék, támogatható településein 35 százalék, ) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalék.

2.3.Fejlesztési tartalék

2019. január 1-től az eddigi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalapcsökkentés korlátja, azonban továbbra sem haladhatja meg az adóévi adózás előtti nyereség 50%-át.

2.4.Korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés

2019. január 1-től a korai fázisú vállalkozásokban szerzett részesedésekhez kapcsolódó adóalap csökkentési lehetőség úgy módosul, hogy a jövőben nem adóévenként, hanem adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként kell értelmezni a 20 millió forintos korlátot.

2.5.Munkahelyi bölcsőde, óvoda

A jövőben a munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésével kapcsolatos költségek, ráfordítások is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordításoknak fognak minősülni. Munkahelyi óvodának az az intézmény fog minősülni, amelyben a gyermekek legalább 80%-a (az éves átlagos gyermeklétszámot tekintve) az adózó munkavállalóinak gyermeke.

---

Az innovációs járulék szabályozásának változása a korábbi szabályozást állítja vissza, így a jövőben az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alóli mentesüléshez a mikro- vagy kisvállalkozói minőség megállapításánál a Kkv. tv. valamennyi vonatkozó előírását figyelembe kell venni. (Így vizsgálni kell azt, hogy a társaságnak van-e kapcsolódó, illetve partnervállalkozása, és figyelembe kell venni a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdésében említett kétéves szabályt is).

---

4.1.Foglalkoztatás bővítés adóalap-kedvezménye

Hatályát veszti az az előírás, amely a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet határozza meg. Ennek értelmében 2019. január 1-et követően megszűnik a foglalkoztatás bővítéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény.

4.2.Építményadó

2019. január 1-től az önkormányzatok nem bővíthetik ki a jogszabályban meghatározott adómentességeken, adókedvezményeken túl további kedvezményekkel a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, valamint a módosítást követően a reklámhordozója után se az építményadót.

4.3.További adómentességek, adókedvezmények

2019. január 1-től az önkormányzat jogosult lesz arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt.

---

5.1.Goodwill beolvadás, összeolvadás esetén

Néhány éve jelentősen csökkent az üzleti vagy cégérték aktiválására okot adó események köre. Ennek eredményeképpen jelenleg a számviteli törvény előírásai alapján részesedés vásárlásakor nem lehetséges üzleti vagy cégértéket kimutatni. Még abban az esetben sem, ha a részesedésért kifizetett vételár tartalmában sokkal inkább a cég perspektívájának, jó hírnevének ellenértékét jeleníti meg, semmint a cég eszközeinek, kötelezettségeinek piaci értéke alapján számított értéket. A részesedésért bekerülési értéke minden esetben a vételára lesz.

Ha azonban a társaság később a céget, amelyben a részesedése van, magába olvasztja (beolvadással, vagy összeolvadással), akkor a jelenlegi szabályok szerint a jogutód komoly tőkevesztést kénytelen elszenvedni. Ennek oka, hogy a vagyonmérlegben forrás oldalon ki kell vezetni a beolvadó cég jegyzett tőkéjét, míg eszköz oldalon a részesedés ennél jelentősen magasabb – tartalmilag goodwillt is tartalmazó – könyv szerinti értékét. A kettő különbözete a jogutód saját tőkéjét csökkenti, ami a gyakorlatban sok ilyen egyesülésnél vezetett saját tőke problémákhoz.

A törvénymódosítás a fenti anomália megoldása érdekében megengedi, hogy beolvadás, összeolvadás esetén,

• ha a beolvasztó társaság rendelkezik tulajdonrésszel a beolvadó társaságban, és
• ezen részesedés értékét az eredeti megszerzéskor üzleti értékeléssel, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, és
• a beolvadó társaság él a piaci átértékelés lehetőségével

akkor a jogutód a kivezetett részesedés könyv szerint értéke és a megszűnő társaság saját tőke értéke közötti különbözetet üzleti vagy cégértékként mutassa ki, amennyiben az a jövőben várhatóan a bevételekben megtérül.

5.2.Támogatások

2019. január 1-től a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként lehet elszámolni, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

---

6.1.Utalványok

2019-től az EU tagállamainak jogharmonizációját elősegítendő, változnak az utalványokra vonatkozó szabályozások is. A jövőben ezek alapján meg kell különböztetni egycélú-, illetve többcélú utalványokat.

Az Áfa tv. definiálja többek között az egycélú utalvány, illetve a többcélú utalvány fogalmát is, amely szerint

• az  egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;
• a többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány.

A fentiek alapján tehát egycélúnak fog minősülni az utalvány, ha már annak kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a teljesítési helye, illetve a fizetendő adó összege (áfa tartalma). Minden más utalvány pedig többcélú utalványnak fog minősülni a jövőben.

Az utalványok megfelelő besorolása azért is lesz kiemelten fontos, mivel a két típusú utalvány adózási megítélése jelentősen különbözni fog egymástól. Az egyik legfontosabb eltérés, hogy egycélú utalványok esetében már az utalvány kibocsátásakor, átruházásakor, míg többcélú utalvány esetén csak az utalvány beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség.

6.2.Közcélú adomány

Az elfogadott adócsomag alapján az alábbiak szerint módosul a közcélú adomány fogalma:

„254. § Az Alaptörvény IX. cikkében és XI. cikkében foglalt alapvető értékek biztosítására nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére nyújtott térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

A fentiek alapján tehát az alábbi három fontos feltétel egyidejű fennállása esetén fog a vagyonátadás közcélú adománynak minősülni:

1. Amennyiben a térítésmentes vagyonátadás
2. nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére történik (tehát egy „egyszerű” alapítvány nem lehet a kedvezményezett),
3. és az az Alaptörvény IX. cikkében és XI. cikkében meghatározott alapvető értékek (véleménynyilvánítás szabadsága, sajtó szabadsága, demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás, művelődéshez való jog, oktatásban való részesülés lehetősége) biztosítására szolgál.

6.3.Online adatszolgáltatás – Az Online Számla rendszere

2018. július 1-jétől változott a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség. Korábban az 1.000.000 forintot elérő, vagy az azt meghaladó áthárított áfa tartalom után kellett a számla adatairól nyilatkozni. Ez az összeghatár az új szabályozás értelmében 100.000 forintra csökkent.   

Az Áfa tv. 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklet 9. pontjában foglaltak szerint az Áfa tv. 5-8. pont szerinti adatszolgáltatást – a hivatkozott jogszabályhelyben meghatározott áthárított adó összegét – 100.000 Ft - elérő kibocsátott számlák esetében, az arra kötelezett adózó az érintett számla adataira vonatkozóan adatszolgáltatást köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé – a Hivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen

Számlázó programból kibocsátott számlák esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, azonnal továbbítani kell a NAV-hoz. Kézi számlázás, például számlatömb használata esetén az adatszolgáltatást a webes felületen 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez alól kivételt képeznek a legalább 500 ezer forint áthárított adót tartalmazó számlák, ezen számlák adatairól az adatszolgáltatást már a számlakibocsátást követő napon meg kell tenni.

6.4.Belföldi összesítő jelentés

2018. július 26-án hatályát veszti az Áfa tv. 10. számú melléklet 2. pontja. Ennek alapján, mivel az Áfa tv. 10. számú mellékletének 2. pontja eljárási szabály, így már a 2018. július 1-el kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem kell adatot szolgáltatni azon számlák áfatartalmáról, amelyek egyedi áfatartalma nem éri el a 100 ezer forintot, azonban egy partnertől több számlát befogadva az összesített áfatartalom eléri a 100 ezer forintot.

Azon számlákról, melyek áfa tartalma egyedileg eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, azokról továbbra is kell tételes jelentést (1865M lapot) benyújtani.

6.5.Tej áfa-kulcsa 5 %

2019. január 1-től egységesítésre került a tej áfa-kulcsa, aminek következtében az UHT és az ESL tej is az 5 %-os adókulcs alá fog tartozni.

---

Módosul az adózás rendjéről szóló törvény is. A a jövőben termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése során, az adótörvények alkalmazásában (kivéve az Áfa tv. és a Jöt.) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.), illetve a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. január 1-jén hatályos, illetve érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

---

• Módosul az egészségmegőrző program definíciója, ennek alapján kikerül a fogalomból az adóalany – erőforrás-kiáramlással (költségekkel) járó – olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által, ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el. Az új definíció szerint csak az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló ilyen tevékenysége fog egészségmegőrző programnak minősülni. Az előzőeken túl a jövőben az adóalany által szervezett egészségmegőrző program (pl. futóverseny) költségeivel nem csökkentheti fizetendő adóját az adóalany.
• Az adóalany azonban fizetendő adójának legfeljebb 10%-át továbbra is felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával.
• Kibővül az adóköteles termékek köre a gyümölcspárlattal és a gyógynövényes itallal, így 2019. január 1-től a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnek alkoholos italoknak.
• Módosulnak továbbá az adómértékek (átlagosan 20%-kal emelkednek), illetve az alkoholtartalmú italoknál az alkoholtartalom által meghatározott sávok is változnak. A változásokat az alábbi táblákban foglaltuk össze.

---

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása során az alábbiak szerint emelkedik a cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra vonatkozó jövedéki adó.

A cigaretta esetében az eddigi „16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint ezer darabonként”-i mérték növekszik három lépésben:

• 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24,5 százaléka, de legalább 30 200 forint ezer darabonként,
• 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként,
• 2019. július 1-jétől 19 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 32 200 forint ezer darabonként.

A finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra vonatkozó eddigi 17 300 forint kilogrammonkénti jövedéki adó a jövőben szintén három lépésben emelkedik az alábbiak szerint:

• 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 820 forint kilogrammonként
• 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 560 forint kilogrammonként
• 2019. július 1-jétől 19 160 forint kilogrammonként.