Összefoglaló az "Unshell initiative” avagy „ATAD 3” EU irányelvről

Ebben a blogbejegyzésben egy Európai Uniós tervezetet mutatunk be, amely a holdingtársaságok létét, jövőjét nagymértékben befolyásolhatja.

Először érdemes definiálni, hogy milyen cégek számítanak az EU-ban holdingnak? Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU Irányelve (a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről) szerint a  „pénzügyi holdingvállalkozás” „olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja más vállalkozásokban tulajdoni részesedések megszerzése, kezelése és azokból nyereség szerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül vagy közvetetten részt venne, a pénzügyi holdingvállalkozást részvényesként megillető jogok sérelme nélkül”. Az irányelv „ befektetési vállalkozás” néven nevesít egy másik holding típust, amely:

“a) olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja pénzeszközeinek különböző értékpapírokba, ingatlanba és egyéb eszközökbe történő befektetése azzal a kizárólagos céllal, hogy a befektetési kockázatot megossza, és hogy részvényesei a vagyonuk kezeléséből származó haszonból részesüljenek;

b) rögzített tőkével rendelkező, befektetési vállalkozáshoz társult vállalkozás, amennyiben a társult vállalkozás egyetlen célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott, teljes egészében befizetett részvények megszerzése a 2012/30/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése h) pontjának sérelme nélkül;”.

Az Európai Bizottság 2021. december 22-i 565. számú irányelvjavaslata az „Unshell initiative” vagy „ATAD 3 (Anti-Tax Avoidance Directive )” szabályozási keretének célja az ún. “shell társaságok” (a másik gyakori terminus a “letterbox company”, míg a magyar szakmai szakzsargonban “postafiók társaság”) adózási előnyökkel történő visszaélésének megakadályozása és a 2011/16/EU direktíva módosítása. A “shell cégeket” gyakran alapítják és tartják fenn adótervezés vagy adóelkerülés céljából. A vállalkozások a pénzügyi áramlásokat a shell cégeken keresztül olyan államok felé irányítják, ahol nincsenek vagy nagyon alacsonyak az adók, vagy ahol az adók könnyen megkerülhetők. A shell cégek tehát azok a jogalanyok, amelyek nem folytatnak tényleges üzleti tevékenységet, ehelyett eszközöket birtokolnak, kezelnek a gazdasági kedvezményezett nevében. 

Milyen indikátorok elérése esetén számít egy holding “postafiók társaságnak”? “Postafiók társaságnak fog minősülni minden olyan holding- és finanszírozó társaság, amely egyrészt a bevétele több mint 75 százalékát külföldről származó passzív befektetések hozamaiból realizálja (osztalék, kamat, jogdíj vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel), másrészt a működtetését külső szolgáltatóknak szervezi ki. Márpedig általános gyakorlat, hogy ezek a társaságok az ügyvezetői funkcióikat és az alapvető adminisztratív feladatokat is külső szolgáltatók révén biztosítják.”

    Bizonyos tulajdonságokkal rendelkező holding társaságok elkerülhetik a “shell company-nak” történő minősítést, mint például a tőzsdén jegyzett és a pénzügyi szektorban működő vállalatok nem kerülnek “feketelistára”. A legalább öt, teljes munkaidős alkalmazottal rendelkező vállalatok szintén mentesülnek. Mentességet akkor is lehet kapni, ha egy vállalat bizonyítani tudja, hogy a választott vállalati struktúrának üzleti és nem adózási indoka van. Mindezen mentességek ellenére feltételezhető, hogy a holdig társaságok nagy részére az új szabályozás érvényes lesz.

Milyen következményei vannak, ha egy társaság “letterbox- companynak” minősül?  Ebben az esetben ún. adóügyi tartózkodási igazolást állítanak ki, amely igazolja, hogy a társaság nem jogosult a jövedelem, a tőke kettős adóztatásának kiküszöbölésére vonatkozó megállapodások és szerződések, valamint a hasonló célú vagy hatású nemzetközi megállapodások, valamint a 2011/96 irányelv 4., 5. és 6. cikkében foglalt kedvezményekre. További lehetséges következmény, a társaság adott adóévi forgalmának 5%-ának megfelelő büntetés kiszabása.

Az új szabályozás életbe lépése, léptetése legkorábban az év utolsó negyedében lenne lehetséges, immáron az Európai Parlamenti választások után fennálló új testület(ek) vezetésével.