Osztalék elengedésének adóvonzata

Sok esetben a korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék gondot jelent a társaságoknak. Amennyiben visszavonnák az osztalékot jóváhagyó taggyűlési határozatot, az elengedés mellett is dönthetnek a tulajdonosok. Ennek adóvonzata az alábbi:

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (3) bekezdése értelmében csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.

A fentieket értelmezve tehát amennyiben az osztalék elengedésre kerül, akkor az osztalékot megállapító társaság esetében az erre tekintettel keletkező bevétel összege adóalap csökkentő tételként elszámolható, illetőleg arra tekintettel nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség; míg az osztalékot elengedő tag esetében – feltéve, hogy a Taotv. hatálya alátartozik – az elengedett osztalék összegét nem kell adóalap növelő tételként beállítani.

Az új szabályozás szerint már akkor sem kell megfizetni a társaságnak az illetéket, ha magánszemély részére fizette volna ki az osztalékot, de a magánszemély lemondott arról. Ezzel az illetékkedvezménnyel azonos vagyonjogi pozícióhoz azonos illetékszabályt társítottak, azaz nincs különbség a két esetben:

• ha a tag engedi el osztalékkövetelését (akár gazdálkodó szervezet, akár magánszemély),
• vagy ha határozatban döntenek az osztalékfizetés elhagyásáról.

Személyre szabott további részletekért keresse bizalommal az Ecovis Accounting szakértőit!