Osztalék és tagi kölcsön követelésről történő lemondás számviteli, adózási és illeték fizetési kötelezettség kérdései

Jelen blogbejegyzésünkben bemutatjuk a jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék és a tagi kölcsön követelésről történő lemondás számviteli kezelését, valamint az ezzel összefüggő adózási is illeték szabályokat.

Az elengedett osztalékkövetelés számviteli kezelésének számviteli szabályai 2020. november 27-i hatállyal módosultak. Ennek eredményeképpen, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor - az elengedés időpontjával - az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét. [2000. évi C. tv, 37.§ (1) h)]

A korábban hatályban lévő szabályozás szerint az elengedett jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot az egyéb bevételek között kellett kimutatni. Annak érdekében, hogy a már egyszer társasági adó alá vont nyereség ne legyen kétszeresen adóztatva, a társasági adótörvény adóalap csökkentő tételt alkalmazott.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) l) pontja alapján a hitelező által (osztaléktartozásnak nem minősülő) elengedett kötelezettség összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. A társasági adóról szóló törvény nem tartalmaz az ilyen jogcímen elengedett kötelezettséggel kapcsolatban adóalap csökkentő jogcímet, emiatt az elengedett tagi kölcsönnek az elszámolt egyéb bevétel miatt társasági adó vonzata van.

Összefoglalva tehát a már jóváhagyott, de még ki nem fizetett elengedett osztalékot az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni, míg az elengedett tagi kölcsönt egyéb bevételként kell elszámolni, melynek van társasági adó következménye.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. § (4) bekezdésének értelmében a követelés elengedése engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az ajándékozási illetéknek tárgya a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás [11. § (1) c)].

Ennek értelmében tehát, ha a (magánszemély) tag elengedi tagi kölcsön követelését, akkor illetékkötelezettség keletkezik. Az ajándékozási illeték mértéke 18 %, alapja az ajándék tiszta értéke [12. § (1)]. A gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedést a törvény 17. § n) pontja mentesíti az ajándékozási illeték alól.

A törvény 11. § (2) pontja értelmében, a magánszemély tag tagi kölcsönönének elengedése akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki.

Az Itv. 17. § (1) bekezdésének t) pontja értelmében az osztalékra szóló követelés elengedése mentes az ajándékozási illeték alól.

Összefoglalva tehát, ajándékozási illetékfizetési kötelezettség akkor merül fel, ha magánszemély tag tagi kölcsön követeléséről mond le. A törvény mentesíti az ajándékozási illeték alól a gazdálkodó szervezetek közötti követelés ajándékozást és az osztalékra szóló követelés elengedését.