Pénzgyűjtés vagy prevenció? II. Jelentősen növekedő bírságtételek a hulladékgazdálkodásban is

Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztunk a jelentősen megemelt környezetvédelmi bírságtételekkel. A bírságösszegek nagyságrendekkel történő megemelése azonban nem csak a szűken vett környezetvédelem, hanem a hulladékgazdálkodás terén is megjelent.
A hulladékgazdálkodási bírság mértékének felső határa

  • természetes személy esetén 50 millió forint,
  • jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig 500 millió forint lett.

Amennyiben a hulladékgazdálkodási bírság több jogsértés alapján is kiszabható, a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékét az egyes jogsértések alapján megállapított bírságösszegeket összeadva állapítja meg.

A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó határozatának véglegessé válásától számított három éven belüli, a jogszabályban meghatározott tényállások szerinti ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén a hulladékgazdálkodási bírság mértékének megállapítása során

  • a második alkalommal elkövetett jogsértés esetén kétszeres,
  • a harmadik, és minden további alkalommal elkövetett jogsértés esetén háromszoros

szorzót alkalmaz.
A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékének megállapítása során ötszörös szorzót alkalmaz, ha a környezetszennyezéssel, környezetveszélyeztetéssel vagy környezetkárosítással járó jogsértést országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangot, a barlang felszíni védőövezetét érintően, a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen követték el.
A bírság összege tehát bizonyos esetekben exponenciálisan nőhet, de nem haladhatja meg jogszabály szerinti felső határt (azaz az 50 millió, illetve az 500 millió forintot).
A jogszabály lehetőséget ad helyszíni bírság kiszabására is.
A helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság a hulladék jogellenes elhelyezése vagy elhagyása esetén 20.000 forint helyszíni bírságot szab ki, amennyiben

  • a jogsértést 100 kilogrammot meg nem haladó hulladékra követik el, és
  • az elkövető a hulladékot a tettenérést követően a helyszíni bírság kiszabására jogosult jelenlétében azonnal elszállítja, vagy a hulladék elszállíttatásáról és kezeléséről 15 napon belül gondoskodik.

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. július 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa

Megrendelés ITT>>

A hulladékgazdálkodási hatóság a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra a gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységét korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
A kiemelt hulladékjogi szabályszegés tényét megállapító hulladékgazdálkodási hatóság pedig a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető gazdálkodó szervezet – amelyet a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen 100 millió forintot elérő bírsággal sújtott – hulladékgazdálkodási tevékenységét kötelező jelleggel korlátozza vagy felfüggeszti.
A szabályozás deklarált céljai a lerakott hulladék képződésének megelőzése, csökkentése, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék újraképződésének és káros környezeti hatásainak megakadályozása, valamint a hulladékgazdálkodási jogszabályokban és hatósági határozatokban foglaltak betartatása.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.