Tao, hipa és számviteli változások a 2024-es adócsomagban

(1) Kapcsolt vállalkozási kör bővülése

A javaslat pontosítja a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályokat is. Ezentúl akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony, ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult. Ez alapján tehát a meghatározott feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a társasági adó szempontjából.

(2) Bővül az nem elismert költségek, ráfordítások köre

A módosítás alapján kiegészülne a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre). Az a költség, ráfordítás, amely nem együttműködő államban vagy a hazai adókulcsnál alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót (ideértve a nulla adómértéket és a társasági adónak megfelelő adó hiányát is) alkalmazó államban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat következtében merül fel, olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg kivéve, ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani.

(3) Ellenőrzött külföldi társaság

Változik az ellenőrzött külföldi társaság meghatározása. A Bizottsági értékelést figyelembe véve hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államok a kettős adóztatás alól mentesülő telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése. Továbbá az ellenőrzött külföldi társaság által ténylegesen megfizetett társasági adó alkalmazási köréből kizárandó az adott ellenőrzött külföldi társaság állandó telephelye által máshol megfizetett adó. A javaslat szerint így hatályát veszti azon korábbi rendelkezés, miszerint nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi telephely, amely olyan az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak a külföldi telephely jövedelemét a magyar társasági adózás alól mentesítő rendelkezést tartalmazó egyezménye áll fenn, és amely az említett egyezmény szerint telephelynek minősül. Ezzel tehát megszűnik az unión kívüli egyezményes államokban a külföldi személy azon telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése, amelyek jövedelmét Magyarországon mentesítették társasági adóban.

Emellett nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles.

(4) Energiahatékonysági adókedvezmény

Több ponton is módosulnak, illetve kiegészülnek a Tao tv. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye fejezetének rendelkezései – az Európai Unió Általános Csoportmentességi Rendeletének módosításaival összhangban.

A javaslat értelmében az adózó által igénybe vehető adókedvezmény maximális, általános mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő.

A javaslat pontosítja, illetve kiegészíti továbbá azon esetek körét, amelyekkel kapcsolatban nem vehető igénybe adókedvezmény. A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás esetében az adókedvezmény akkor lenne igénybe vehető, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

A módosítás bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen.

A definíció alapján alternatív beruházás, felújításnak minősül

„…a 22/E. § alkalmazásában az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely

1. megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
2. az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
3. meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
4. az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás;”

A javaslat tehát tovább szigorítaná – a jelenlegi mérték 50 százalékára csökkentené – az igénybe vehető adókedvezmény mértékét, ha az adózó alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza azt meg.

Emellett változnak és kiegészítésre kerülnek az elszámolható költségekre vonatkozó rendelkezések.

A jövőben az adózó adókedvezményt vehet igénybe épületre irányuló, energiahatékonysági célokat szolgáló, beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének 20 adóévében – és az azt követő öt adóévben. A javaslat által bevezetett új, épületre irányuló, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásra, felújításra vonatkozó rendelkezések részletesen szabályozzák az elszámolható költségek körét, az adókedvezmény igénybevételének feltételeit

A javaslat több, az energiahatékonysági adókedvezményhez kapcsolódó definíciót is módosít, valamint a fentiekkel összhangban bevezetésre kerül a primerenergia fogalma is. Az új definíció szerint primerenergiának minősül az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.

(5) Fejlesztési adókedvezmény

A rendelkezés pontosítja a fejlesztési adókedvezmény kapcsán azon esetek szabályait, amelyek kérelem benyújtását igénylik.

A korábbiakban a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, többek között akkor, ha

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat.

A jövőben ezzel szemben az adókedvezmény igénybevételét abban az esetben kötik a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozatához, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja (…) a 41,25 millió eurónak, (…) a 24,75 millió eurónak, (…) vagy a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget (a beruházás megvalósítási helyétől függően).

Az uniós állami támogatási szabályok változására tekintettel a javaslat módosítja a kis- és középvállalkozások által Budapesten megvalósított beruházások esetében is a határozathoz kötött feltétellel kapcsolatos értékhatárt. Ezen vállalkozások esetében akkor lenne szükséges az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozat az adókedvezmény igénybevételéhez, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken meghaladja a (korábbi 7,5 millió euró helyett a) 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(1) Idegenforgalmi adó alóli mentesség bővülése

A törvényjavaslat kiegészíti a közszolgálati kötelezettség Htv.-beli definícióját a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonnyal. Ennek megfelelően 2024. január 1-től a különleges jogállású szerveknél közszolgálati jogviszonyban valamint munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára is biztosított lesz az idegenforgalmi adó alóli mentesség, ha a közszolgálati kötelezettség teljesítése céljából tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén.

(2) Adótartozással rendelkező adózók adatainak önkormányzati adóhatósági közzététele

2024. január 1-jétől az önkormányzat csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé, amennyiben azok kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló helyi adótartozással rendelkeznek, amelynek összege meghaladta az 500 ezer forintot (a korábbi 100 ezer forint helyett).

(1) Visszaváltási díjrendszer

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép a visszaváltási díjrendszer. A törvényjavaslat az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat is tartalmazza.

Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik

• a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára és
• a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára.

Az ágazati szabályozás szerint a gyártónak (a terméket előállítónak) a termék értékesítésekor a visszaváltási díjat fel kell számítania, így minden esetben a visszaváltási díjjal növelt ellenértéket kell értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.

A javaslat alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó (a terméket előállító gyártó) által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.

A javaslat szerint egyéb követelésként kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket. A fogyasztó visszaváltás esetén a visszaváltási díjat a forgalmazótól, illetve a koncessziós társaságtól is visszakaphatja. Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazó által a fogyasztónak visszafizetett visszaváltási díjat a forgalmazónál egyéb követelésként kell kimutatni, mindaddig, míg az pénzügyileg vagy egyéb más módon nem rendeződik.

Emellett  egyértelművé teszi a javaslat, hogy a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó visszaváltási díj is. Ebből kifolyólag:

• amikor a termék a forgalmazó részéről értékesítésre kerül, akkor ez a bekerülési érték jelenik meg eladott áruk beszerzési értékeként,
• forgalmazóként a termék értékesítésekor a fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt is az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

A fentiekkel összhangban y az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik).

Emellett pedig az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat is, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell az ugyanezen termékek után visszakapott visszaváltási díj összegével.

A fenti módosításokat először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) Kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj)

További lényeges változás, hogy a Htv. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2023. július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozásoknak kiterjesztetett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére. A törvényjavaslat szerint a gyártóknál a koncessziós társaság által számlázott kiterjesztetett gyártói felelősségi díjat, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, költségként kell elszámolni.

(3) Egyszerűsített éves beszámoló értékhatára

Változik a számviteli törvény egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó határértéke, a mérlegfőösszeg 100 m Ft-ról 150 m Ft-ra, éves nettó árbevétel 200 m Ft-ról 300 m Ft-ra emelkedik.

(4) Egyéb rendelkezések

A jövőben, könyvvizsgáló cég választása esetén annak megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

A Ptk.-ban új jogintézményt vezettek be, az építményi jogot. A törvényjavaslat a Ptk. új előírása alapján szabályozza, hogy az építményi jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként a tárgyi eszközök között kell kimutatni, mivel az tartósan (egy éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

A törvényjavaslat ennek megfelelően a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.