Tao, hipa, számvitel és Kiva változások 2021-re
Az alábbiakban a 2021-től életben lépő módosításokat mutatjuk be a társasági adó, a helyi adó, a kisvállalati adó és a számvitel területén.
1.1. A 2020-as évben elfogadott törvény(ek) alapján
2020-tól a fejlesztési tartalékképzés kapcsán megszűnt az a korlátozás, hogy csak az adózás előtti eredmény 50 százalékáig lehet képezni, azaz akár a teljes adózási eredmény megképezhető fejlesztési tartalékként. Egyetlen korlát maradt csupán 2020-ban, miszerint adóévenként legfeljebb 10 milliárd forint képezhető. (A feloldás szabályai változatlanok.)
2021-től a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele kapcsán a beruházás jelenértékére vonatkozó értékhatár követelmény a kisvállalkozások esetében 200 M Ft-ra, középvállalkozások esetében 300 M Ft-ra csökken.
1.2. Őszi adócsomag alapján
Módosul az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás (mind a fogalomrendszer, mind az adózás előtti eredményt módosító tételek elszámolása során), emellett bővül a telephely fogalma. 2021-től telephelynek minősül a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás is, ha a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot (az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni). Az előbbieken túl pedig, ha a magyar szabályozás szerint nem is keletkezne telephely, de az egyezmény alapján telephely keletkezik, úgy az egyezmény az irányadó (egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll).
A hatályos szabályozás alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat. A módosítás szerint 2021-től a bevallásban történő adatszolgáltatás helyett elegendő, ha az adózó az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet.
Változik a csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó szabályozás a nettó finanszírozási költséghez kapcsolódó speciális adózás előtti eredményt módosító tétel megosztása kapcsán. A módosító tételt az érintett csoporttagoknak a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venniük az egyedi adóalapoknál.
A tőkekivonási adó részletekben történő megfizetése az üzletvezetési hely áthelyezése esetén túl az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezésekor is alkalmazhatóvá válik.
Az új szabályozás értelmében a látvány-csapatsport esetében támogatás nyújtható a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek - így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat – fedezetére.
A módosítás értelmében a hatálybalépést (kihirdetést követő 31. napon és azt) követően megvalósított személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni (kivéve nagy rakodóterű személygépkocsi).
Kiegészülnek a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezések a kettős adóztatás és a transzferár módosítás együttes alkalmazására vonatkozóan.
Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolható fejlesztési tartalék kapcsán 2021-től megszűnik a 10 milliárd Ft-os korlát, a jövőben egyedüli korlátja tehát az adóévi adózás előtti nyereség lesz.
A számviteli törvény módosításával kikerülnének a jogszabályból az elengedett osztalék utáni korrekciós tételek (tekintve, hogy az nem eredményszámlákon, hanem közvetlenül az eredménytartalékba kell könyvelni 2021-től), ez viszont azt is eredményezi, hogy a jogszabály 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint, ha kapcsolt vállalkozás az osztalékfizetésre kötelezett, akkor az elengedő tagnak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a követelés elengedésére tekintettel.
2.1.Transzferár szabályok az iparűzési adóban
A társasági adótörvény régóta használja a kapcsolt felek közötti ügyletek kapcsán a transzferárazásra vonatkozó szabályokat. Korábban csak az Art. általános elveiből lehetett levezetni, hogy a helyi iparűzési adó számításakor is hasonlóan piaci árakat kell figyelembe venni a kapcsolt felek közötti ügyletek esetén. A 2021-től hatályos módosítás egyértelművé teszi a kérdést és bevezeti a hipa számításra vonatkozóan is a transzferárazási szabályokat. Eszerint azon vállalkozások, amelyek a társasági adótörvény szerinti kötelezettek az adóalapjukat a szokásos piaci árak alkalmazásával megállapítani, azok a helyi iparűzési adó alapjának számításakor is kötelesek ezeket a szokásos piaci árakat alkalmazni. Ha a szerződések nem szokásos piaci árakról szólnak, akkor az adóalapot korrigálni kell. A társasági adótörvényben megismert szabályhoz hasonlóan itt is bevezetésre került, hogy míg az ilyen jogcímen történő adóalap emelés kötelező, addig az adóalap csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha az adóalany rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, miszerint a piaci ártól való különbséggel az adóalany az adóalapját megemelte.
2.2. Építőipari tevékenység esetén megszűnik az ideiglenes telephely
Megszűnik 2021-től az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség. Továbbra is érvényes, hogy az adott településen végzett építőipar tevékenység 180 nap után állandó iparűzési adó telephelyet keletkeztet, azonban ezt megelőzően nem keletkezik ideiglenes telephely.
2.3. Gépkocsi bérbe-, lízingbe adóknak szigorúbb adóalap megosztás települések között
A több telephely között történő adóalapmegosztás esetén választható eszközérték alapú megosztás módszere úgy módosul, hogy a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók a gépkocsi eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányaiban kell figyelembe vegyék.
2.4. Iparűzési adó bevallások egységesen a NAV felé
2021-től a helyi iparűzési adóbevallás egységes formátumú lesz és azt a NAV felé kell benyújtani. Ez az újdonság csak a bevallási rendben jelent egyszerűsítést, a bevételek továbbra is az egyes önkormányzatokat illetik.
2.5. Megyei önkormányzatok is vethetnek ki helyi adót
A települési önkormányzatok helyett 2021-tól a megyei önkormányzatok vezethetnek be helyi adókat a területükön fekvő különleges gazdasági övezetekben. Az így beszedett adóból származó bevételt a különlegesazdasági övezet szerinti megye területén fekvő települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire kell felhasználni. A megyei önkormányzat által kivetett adók tekintetében az adóhatósági feladatokat a NAV látja el.
3.1. Elengedett osztalék könyvelése
A módosítás rendezi a már jóváhagyott osztalék későbbi elengedésének könyvelését. Az osztalékot a hatályos előírások szerint az eredménytartalékból kell átvezetni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségre a jóváhagyás napjával. Amennyiben az osztalék mégsem kerül kifizetésre azért, mert a tulajdonos azt a későbbiekben – üzletpolitikai megfontolásokból – elengedi, úgy az eredeti könyvelés fordítottja történik, azaz az elengedést a kötelezettség csökkentéseként és az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni.
3.2. Nettó elszámolás újabb esetekben
A korábbi törvénymódosítások már több esetben is bevezették a nettó módon történő könyvelést, azaz amikor egy adott eseményhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat nem külön-külön (azaz bruttó módon) könyveljük, hanem csak a két tétel különbözetét könyveljük (előjelétől függően) vagy bevételként, vagy ráfordításként. Az ilyen nettó módon történő elszámolások köre bővült. 2021-től már így, nettó módon kell elszámol az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékesítését is, azaz ha a kapott vételár magasabb, mint a kivezetett eszköz könyv szerinti értéke, akkor a kettő különbözetében kell egyéb bevételt könyvelni, míg ha a könyv szerinti érték magasabb, akkor a különbözettel egyéb ráfordítást. Szintén nettó módon kell elszámolni 2021-től a forgóeszközök között kimutatott eredeti követelés engedményezése
3.3. Lekötött tartalék az átalakulás jogutódjának adójára
Az átalakuláskor készített vagyonmérleg-tervezetekben 2021- lekötött tartalékot kell képezni az átalakulás kapcsán várhatóan fizetendő, az átalakulással közvetlenül összefüggő olyan adókötelezetteség összegére, mely a jogutódot fogja terhelni.
3.4.Tőzsdén jegyzett cégek beszámolókészítése négy hónap alatt
A tőzsdén jegyzett vállalkozások számára mind az éves beszámoló, mind az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezési határideje a beszámoló mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végére módosul (elsőként a 2021-ről készített beszámoló esetén).
A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik (jelenleg 1 milliárd Ft). Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.
A módosítás szerint nem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. Az állami adó- és vámhatóság ez esetben visszavonja a megszűnésről rendelkező határozatát.
A KIVA mértéke 2021-től 12 %-ról 11 %-ra csökken.