Társasági adó változások az adócsomagban

2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt (a továbbiakban: „adócsomag”). Az adócsomag társasági adót érintő legfontosabb részleteit az alábbiakban foglaljuk össze.

1. Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságra vonatkozó szabályozás

Változott a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságokra vonatkozó szabályozás. A korábbi törvényi szövegezés azokra az adózókra vonatkozott, amelyek beszámolójában lévő eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék volt. A módosítás értelmében amennyiben az adózó az említett ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell alapul venni.

2. Stratégiai jelentőségű beruházás fogalma

A törvény új fogalommal egészült ki, mégpedig a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás fogalmával. Ez olyan jellegű beruházás, amelynek célja akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, illetve szén-dioxid-leválasztást és tárolást szolgáló berendezés gyártása, a gyártáshoz használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása, valamint az említett berendezés és alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása és visszanyerése.

3. Elhatárolt veszteség felhasználása

A törvényi módosítás értelmében hatályát veszti az a rendelkezés, mely szerint a 2014. évi adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Ezen elhatárolt veszteség a jövőben időkorlát nélkül felhasználható.

Kiegészült a Tao törvény 17.§ (13) pontja. Amennyiben egy kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az említett tervekre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

4. Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele

Fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a már említett nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás esetén. Ezen adókedvezmény igénybevétele átmenetinek minősül és az igénybevételéhez több feltételnek kell megfelelni. Ilyen feltételek többek között:

• a beruházás előtt kérelem benyújtása az adópolitikáért felelő miniszter részére
• a kérelmet az adózó az MNB hivatalos, a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyam alapulvételével nyújtja be
• figyelembe kell venni a beruházáshoz igénybe vett állami támogatás mértékét, mert amennyiben az nem haladja meg budapesti beruházás esetén a 150 millió EUR-nak megfelelő forint összeget, Budapesten kívüli beruházás esetén pedig a 350 millió EUR-nak megfelelő forint összeget, akkor a miniszter több miniszter bevonásával együttesen dönt és az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül tájékoztatja az adózót a nyilvántartásba vételről. A kérelmet legkésőbb 2025. december 31 napján veszik nyilvántartásba.
• amennyiben az előző feltételek nem teljesülnek akkor az adózó az adókedvezményt az adópolitikáért felelős miniszter határozata alapján az abban foglalt feltételek szerint veheti igénybe.
• az említett határozatot az Európai Bizottság engedélyével és ezen engedély napját - amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját – követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal és legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.
• a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg (az igényelt állami támogatásokkal együttvéve) a beruházás költségének a) Budapesten 15%-ának, b) Budapesten kívül 35%-ának megfelelő forint összeget, az állami támogatás mértéke pedig nem haladhatja meg a beruházás költségének 100%-át.
• feltétel továbbá, hogy az adózó a beruházással megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legújabb és legkorszerűbb technológiát használja

Nem veheti igénybe az adókedvezményt az adózó:

• attól az adóévtől kezdve, amelyben a kibocsátási határértéket átlépte
• ha nehéz helyzetben lévő társaságról van szó
• ha Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó személy

5. Kedvezményezett eszközátruházás

Pontosításra kerültek a kedvezményezett eszközátruházás esetén figyelembe veendő adózás előtti eredményt módosító tételek. A törvény 16. §. (12) pontjának módosításával - meghatározott tartási kötelezettség teljesítése mellett - már nem csak az az elszámolt bevétel különbözeti rész csökkenti a az adózás előtti eredményt, amely meghaladja az átadott eszközök könyv szerinti értékét, hanem az a különbözeti összeg, amely meghaladja az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét, valamint további csökkentő tétel a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözete is.
Amennyiben az átruházó nem teljesíti a tartási kötelezettségét, akkor a nemteljesítést magában foglaló adóévben az adózás előtti eredményt növeli:

• az elszámolt bevételnek az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét meghaladó összeg valamint
• a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözete

azon részével, amelyet az átvevő társaság az adóalapjában korábban nem érvényesített.