Társasági adó változások a friss adócsomagban

A legfrissebb adócsomag társasági adóval kapcsolatos módosításait foglaltuk össze az alábbiakban:

Csoportos társasági adóalanyiság

Az elfogadott adótörvénycsomagban foglaltak szerint a jövőben a nonprofit gazdasági társaság, valamint a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet nem lehetne tagja csoportos társasági adóalanynak.

A csoportos társasági adóalanyra vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének időpontjaként a javaslat a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. napot jelöli meg. Az átmeneti rendelkezések értelmében ezen rendelkezés hatályba lépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát a módosító rendelkezés hatályba lépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatná fenn.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

Az elfogadott adótörvénycsomag értelmében a törvény kiegészül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokkal. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy. A módosítások alapján az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatás 20%-ával, alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százalékával (legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig), amennyiben az adózó rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

Az elfogadott adótörvénycsomag értelmében nem kell az adót megfizetnie ezen alapítványoknak az adóalapjuk azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül, vagyis az adóalapja mentes a társasági adó alól a céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósításával összefüggésben szerzett bevételének összes bevételhez viszonyított arányában számított összegéig.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések bevezetésével az elfogadott adótörvénycsomag értelmében kiegészül a törvény az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózót vonatkozó különös rendelkezések fejezete is, melynek értelmében az adóalap megállapítása során figyelembe veendő tétel lenne többek közt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a saját részvény, saját üzletrész térítés nélküli átadásakor a saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke és a saját részvény, saját üzletrész kivezetése következtében elszámolt ráfordítás közötti pozitív vagy negatív különbözet is.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak nyújtott támogatáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre vonatkozó szabály az elfogadott adótörvénycsomag értelmében a törvénymódosítás kihirdetését követő napon lép hatályba. Az új rendelkezéseket a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre lehet alkalmazni.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány bevételének adómentességére vonatkozó szabály hatályba lépésének napja a kihirdetést követő 31. nap lenne.

Felsőoktatás támogatása

Az elfogadott adótörvénycsomag az eredeti javaslathoz képest jelentős változásként tartalmazza, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén az adózás előtti eredményt a támogatás 300%-ával lehet csökkenteni – legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Ezzel egyidejűleg a módosítás tartalmazza azt is ezen túlmenően, hogy (az előzőeken kívüli) más felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén az adózás előtti eredményt továbbra is a támogatás 50 %--ával lehet csökkenteni.Az elfogadott javaslat az előzőeken túl tartalmazza, hogy amennyiben az  adózó az  adóévben a  tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a  felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a  másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, úgy az adózás előtti eredményt növeli a  7.  § (1)  bekezdésének z)  pontja alapján az  adóévet megelőző  év(ek)ben az  adózás előtti eredmény csökkentéseként,

• az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény, továbbá
• a felsőoktatási intézmény 7. § (1) bekezdésének z) pont zc) és ze) alpontja szerinti támogatására tekintettel elszámolt kedvezmény.

Az adózás előtti eredményt az így elszámolt kedvezmény kétszeresével kell növelni, ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően.

Emellett kiegészül a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 23. pontja, melynek értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeknek, ráfordításoknak minősül ezentúl a felsőoktatási intézmény mellett a felsőoktatási intézmény fenntartójának visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke is.

Módosul továbbá a Tao. törvény 4. § 16/c. is, így az eddigi 5 év helyett 3 évre lehet a jövőben felsőoktatási támogatási megállapodást kötni.

Hibrid gazdasági társaságok

Az (ATAD 2) irányelv implementációjának utolsó lépéseként átültetésre került a társasági adóban az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU Direktívának a fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része, melynek eredményeképpen a Tao tv. 2. §-a kiegészül a (7)-(8)-as bekezdésekkel. Ez alapján belföldi illetőségű adózónak minősül a jövőben az a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amelynek belföldi illetőséggel nem rendelkező többségi tulajdonosa (a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult), olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti. Mindemellett nem minősül azonban az előzőek szerinti belföldi illetőségű adózónak a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.

Ezzel összhangban kiegészítésre kerülnek a Tao tv. adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezései is. Az elfogadott adótörvénycsomag értelmében (az előzőekben meghatározott) belföldi illetőségi adózó (hibrid társaság) az adóalapját úgy határozza meg, hogy az adóalap ne tartalmazza azt az összeget, amelyre a Tao tv. szerint társasági adókötelezettség, vagy amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján (a külföldi adóbevallással igazolt) vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettség merül fel.

A javaslat értelmében a bemutatott módosítások 2022. január 1-jétől lennének alkalmazandóak.

Egyéb rendelkezések

A törvény Kis- és középvállalkozások adókedvezményéről szóló fejezete kiegészül. Az eddigi szabályok szerint az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, vagy ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Az elfogadott adótörvénycsomag pontosítja, hogy amennyiben ez az adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhel, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az előzőek szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.