További adóváltozások az idei adócsomagban

2023. július 14-én kihirdetésre került a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényt (a továbbiakban: „adócsomag”). Az adócsomag általános forgalmi adót, társasági adót és a magánszemélyek adózását érintóő legfontosabb részleteit korábbi blogbejegyzéseinkben foglaltuk össze. Az alábbiakban az adócsomag számos, egyéb adónemet érintő változását mutatjuk be:

1. Art., Air.

Adózás rendje

A módosítás pontosítja – az Art. 20. § (3) bekezdésének módosításával – az adóregisztrációs eljárás kapcsán a kimentési kérelem feltételeit. A jelenlegi szabályozás szerint a kimentési kérelem feltétele, hogy a kérelmező korábban adószám törléssel érintett cégben tagi, részvényesi jogviszonnyal ne rendelkezzen. A módosítás alapján kikerül a törvényből az „az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és” szövegrész. Ez alapján a módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a vezető tisztségviselők és a cégvezetők mellett a tagok és részvényesek is élhessenek kimentéssel, ha olyan társaságban rendelkeztek tagi jogviszonnyal, amely adószám törléssel érintett volt – vagyis, hogy a tagok, részvényesek is bizonyíthassák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Az Art. 52. §- a a (6) bekezdéssel egészül ki, ez alapján pedig, ha az általános forgalmi adó alanyoknál az alkalmazandó bevallási gyakoriság az adómegállapítási időszak közben megváltozik, úgy az adózó az általános forgalmi adóról az áttérést megelőző naptól számított harminc napon belül soron kívüli bevallást kell benyújtson a bevallással még le nem fedett időszakról. Az indokolás szerint ennek az az oka, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról ne kelljen bevallást benyújtania – mivel fennállhatott olyan eset, hogy ha az adózó más bevallási gyakoriságra tért át, akkor negyedéves/éves bevallása olyan időszakot is lefedett, amely kapcsán havi bevallást már benyújtott.

Az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetősége kiterjesztése kerül a jogi személyekre is – legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentesen.

Pontosításra került a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer is. Ez alapján az állami adó- és vámhatóság a minősítés során nem veszi figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.

Továbbá az Art. 153. §-a az (1a) bekezdéssel egészül ki, amely alapján; „(1a) A csoportos adóalany tagjának és volt tagjának minősítése során, ha a tag vagy a volt tag a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítménnyel – a csoportos adóalanyiságban fennálló tagságára tekintettel – nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság kizárólag az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését vizsgálja.” Az módosítás rendezi azt az esetet, amikor az áfa-, illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna. Ez tehát azt jelenti, hogy a megbízható adózói minősítés során a jövőben a törvény feltételrendszere a csoportos adóalanyoktól, illetve azok tagjaitól nem várja el a pozitív adóteljesítményt.

Módosul az Art. 164. § (1) bekezdése is. Ennek következtében típus szerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Emellett változik a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, amely típusszerződés esetén tízmillió forint, egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint lesz. A törvény ezzel párhuzamosan kiegészül a típusszerződésekre vonatkozó definícióval. Ez alapján típusszerződésnek minősül az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet (szerződés).

Emellett emelkedik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díja, így a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forintról nyolcmillió forintra, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forintról tizenkettő millió forintra nő. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

Az Art. a 106/A. §-sal egészül ki, ezzel az e-pénztárgéphez kapcsolódóan vezet be adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény az állami adó- és vámhatóság, valamint a nyugtatár szolgáltató részére. Ezzel párhuzamosan a törvény kiegészül az e-nyugtára, e-pénztárgépre, nyugtatárra és nyugtatár szolgáltatóra vonatkozó definíciókkal is.

Bővül a hiánypótlásra kötelező felhívás eseteinek köre az Art. 221. § (1) bekezdésének módosításával, így a jövőben az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget. Az indokolás szerint a módosítással a szankciók aránytalansága kiküszöbölhető és a szabályozás hozzájárul az adózók önkéntes jogkövetésének elősegítéséhez bírság alkalmazása nélkül.

Háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökken a bevallásmulasztás figyelési ideje, amely módosítástól gazdaságfehérítő hatást várnak. A jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

Módosul az Art. 260. § (1) bekezdés a) pontja, így a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés azon feltétele, miszerint az adózónak nem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása. Az új rendelkezés szerint a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) már nem kerülnek ki az adózók néhány forintos tartozás miatt. Azon adóalany, akinek nincs harmincezer forintot meghaladó adótartozásnak nem minősülő köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása az az új fogalomrendszer szerint köztartozásmentesnek minősül.

Emellett törvényi szintre emelkedik a társasági adó és a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetésének szabályozása – az Art. kiegészül a 66/A. és 66/B. §-okkal. Az Art. 1. melléklete szerinti, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok kiegészülnek a 30. ponttal, amely alapján a társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, ha a társasági adó fizetési kötelezettségének devizában tesz eleget.

Adóigazgatási rendtartás

Módosul az Air. 15. § (3) bekezdése. A jelenlegi szabály a meghatalmazás bejelentése mellett előírja, hogy a meghatalmazásról szóló külön okiratot is csatolni kell a bejelentéshez. A módosítás az adózók és az adóhatóság adminisztrációjának csökkentése elősegítésének érdekében nem írja elő a külön okirat csatolásának kötelezettségét, külön okirat benyújtására, csatolására tehát nincs szükség.

Hatályát veszti az Air. 87. § (1) a) pont ad) alpontja, így a jövőben nem lesz kötelező adóellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív.

Hatályát veszti továbbá az Air. 92. § a) pontja, így tehát eltörlésre kerül az utóellenőrzés is, mivel az indokolás szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az adóhatóság nem alkalmazza ezen jogintézményt, így célszerű annak kivezetése

2. Helyi iparűzési adó

Egyéni vállalkozás szünetelése

Az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani. A módosítás értelmében ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az nem eredményezi az adóalanyiság, és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kell adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani.

Légi személyszállítás utáni iparűzési adókötelezettség átalakítása

A módosítás egyfelől – a Htv. telephely-fogalmának kiegészítésével – rögzíti, hogy a légitársaságok esetén telephelynek számít nemcsak például a képviselet, iroda, hanem a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Másfelől definiálja azt, hogy mely vállalkozás tekinthető légi személyszállítást végzőnek. E szerint a sajátos szabályozás csak azokra vonatkozik, melyek árbevétele döntő többsége légi személyszállításból (jegyárbevétel) és ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból (pl.: helybiztosítás díja, poggyászdíj, pótdíj) áll. Emellett – összhangban az új telephely-fogalom bevezetésével – a külföldi székhelyű légitársaságok esetében a rájuk vonatkozó nettó árbevétel fogalom is pontosabbá válik. A módosítás eredményeként e fogalom expressis verbis rögzíti, hogy esetükben a nettó árbevétel részének kell tekinteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybe vételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért (pl. poggyász-szállítás, elsőbbségi elhelyezés, VIP váró igénybevétele) fizetendő ellenértéket is. Az új telephely-fogalommal összefüggésben a Htv. melléklete kiegészítésével sajátos adóalap-megosztási módot kell alkalmazniuk a légi személyszállítást végzőknek.

Munkaerő-kölcsönzők adóalapja, annak megosztása

A kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helye szerinti település tipikusan nem részesül adóalapból, noha a munkaerő-kölcsönzés miatti többlet-munkavégzés (a magasabb gazdasági aktivitás, a kölcsönbeadott munkavállalók településen való mozgása) a település infrastruktúráját terheli. Mindezekre figyelemmel a módosítás értelmében a munkaerő-kölcsönző esetében szintén egy speciális telephelyfogalom lép életbe. Eszerint a munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább 21 000.

3. Gépjárműadó

A módosítás az adómentességet kiterjeszti egyfelől azon esetekre vonatkozóan is, amikor egyesület, alapítvány vagy köztestület a gépjármű üzembentartója. E mentességnek mindazonáltal két feltételét is megfogalmazza. Az egyik feltétel az, hogy a gépkocsi tulajdonosa olyan költségvetési szerv vagy más olyan egyesület vagy alapítvány, vagy köztestület legyen, amelynek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem állt fenn. A másik feltétel – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – az, hogy az üzembentartó egyesületnek, alapítványnak, köztestületnek se keletkezzék a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége. Másfelől az egyesület, alapítvány tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó hatályos mentességi tényállást bővíti a módosítás a köztestület (például az önkormányzati tűzoltóság) tulajdonában álló gépjárművel is.

4. Pénzügyi tranzakciós illeték

2023. augusztus 1-től hatályát vesztenék az Extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm .rendelet pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló törvény szabályaitól történő eltérést előíró rendelkezései. Ezzel egyidejűleg a veszélyhelyzeti szabályok a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló törvénybe kerülnének beépítésre, így a jogszabály kiegészítésre kerülne az étékpapír tranzakciós illeték szabályaival (befektetési vállalkozás és hitelintézet értékpapír-kereskedelmi ügyletei utáni tranzakciós illeték szabályaival), valamint átültetésre kerül a jogszabályba a veszélyhelyzet idejére bevezetett fizetési műveletenkénti 10 ezer forintos felső értékhatár

A külföldi szolgáltatók adófizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok is átültetésre kerülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénybe. A korábbi törvényjavaslat szerinti egyszerűsítés, amely a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő ügyfél magyar illetőségéhez kötötte volna a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket végző, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet végző külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyek adófizetési kötelezettségének keletkezését, végül nem lép hatályba. Az Extraprofit adókról szóló Korm. rendelet korábbi rendelkezéseivel összhangban a tranzakciós illeték a törvény szerinti adóköteles pénzügyi szolgáltatásokat, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre terjed ki.

5. Jövedéki adó

Az Extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet által korábban bevezetett magasabb adómértékek beépítésre kerülnek a jövedéki adótörvénybe. Emellett a módosítás szerint az uniós adóminimum teljesítéséhez szükséges korrekcióra hivatkozva 2024. január 1-től jelentősen emelkedik a benzin és gázolaj jövedéki adó mértéke. Benzin esetén az adó mértéke 120.000 Ft/ezer liter helyett 152.550 Ft/ ezer liter, ha a kőolaj világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, illetve 125.000 Ft/liter helyett 157.550 Ft/liter, ha a Brent nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket. Gázolaj esetén az adómérték a korábbi 110 350 Ft/ezer liter helyett 142.900 Ft/ezer liter, ha a Brent meghaladja az 50 USD/hordó értéket, míg 120 350 Ft/ezer literről 152.900 Ft/ezer literre nő, ha a Brent nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket.

Az adóminimum korrekciójához kapcsolódóan a kereskedelmi gázolajra vonatkozó adóvisszaigénylés mértéke is változik. 2024. január 1-től a visszaigényelhető összeg a korábbi 3,5 helyett csak 2,5 Ft/liter ha a Brent meghaladja az 50 USD/hordó értéket, míg 13,5 Ft/liter helyett 12,5 Ft/liter, ha a Brent nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket.

A módosítás szerint az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja az adóraktárba. Az adózott jövedéki terméket ilyenkor az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani, az adózott jövedéki terméket olyan, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel kell feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Adóraktári engedély birtokában a visszaszállított adózott jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén nem kell az adózott termék után jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont az adózott készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kell (kivéve 5 milliárd forintos biztosíték nyújtása esetén).

6. Reklámadó

Az adócsomag nem érinti a reklámadóval kapcsolatos rendelkezéseket, így amennyiben a reklámadót illetően további jogszabálymódosítás nem történik, úgy ezen adóteherrel a 2024-es évtől kezdve újra számolni kell.

7. NETA

A korábbi, Kormány rendeletben rögzített, a NETA tekintetében alkalmazandó külön szabályok bekerülnek a NETA törvénybe. Emellett kiegészül a törvény azzal, hogy: mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.

8. Energiaellátók jövedelemadója

Az eredetileg átmeneti jelleggel bevezetett, a kőolajtermék kiskereskedelmi értékesítése utáni adókötelezettségre vonatkozó szabályok bekerülnek a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénybe, így ezen adókötelezettség az érintett adóalanyok oldalán állandósul. Azzal, hogy szövegmódosítás mellett fennmarad az adóalap arányosítási kötelezettség is: az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti, az adóalapját a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék arányában osztja meg.

9. Légitársaságok különadója

A korábbi, Kormány rendeletben rögzített, a légitársaságokat terhelő extraprofitadó szabályok törvényi szintre emelkednek. Az adó mértéke utasonként az úticéltól illetve kibocsátási értéktől függően 1600-15600 Ft között alakul.